2022. november 29., kedd
Nagyszünet

Betekintés a kamaszkorba – a pubertáskor

Amikor az emberi fejlődés egyik legmozgalmasabb, legellentmondásosabb időszakát szemléljük, amely elkerülhetetlen a felnőtté válás útján, és senki sem menekül meg tőle, jó, ha megpróbálunk visszaemlékezni, hogy milyenek voltunk mi magunk, milyen problémákkal küszködtünk, és a szüleink hogyan és miként próbálták kezelni ezt az igencsak turbulens időszakot. Nagyon gyakran azt vehetjük észre, hogy amikor serdülő gyermekünkhöz szólunk, a saját szüleink mondatai, hanghordozása köszön vissza, hisz ők voltak számunkra a viselkedési modellek, amelyek titkon, észrevétlenül belénk épültek. Jó, ha időben tudatosul bennünk, hogy mi is történik velünk, mert a szülői viselkedési, nevelési modell mellett még a serdülőkori megoldatlan problémáink is felszínre kerülhetnek, és megnehezíthetik a gyerekünkkel való kommunikációt, a krízisek eredményes megoldását.

Hogy könnyebben kezeljük a felmerülő helyzeteket, jó, ha minél többet megtudunk az adott fejlődési korszak jellegzetességeiről. Korábban már szóltunk a serdülőkor első szakaszáról, a prepubertáskorról vagy kiskamaszkorról. Ezt követi a változások legintenzívebb időszaka, a pubertáskor, amely általában 12 éves kortól 16-17 éves korig, sőt tovább is eltarthat. Ebben a korszakban történnek a legintenzívebb testi változások, amelyeket pszichikai változások is követnek, szinte párhuzamosan. Tudjuk, hogy a lányoknál korábban kezdődik. Mindkét nemnél a testsúly és a testmagasság is erőteljesen növekszik, és a verejtékmirigyeik is ebben az életkorban válnak aktívvá. Emiatt fokozottan oda kell figyelni a rendszeres tisztálkodásra, a ruhacserére, valamint arra, hogy természetes anyagokból készült alsóneműt és ruházatot hordjanak, amivel jó néhány szociális szférában felmerülő gond, kiközösítés, csúfolás is megelőzhető.

Az egyik legjellemzőbb változás a másodlagos nemi jellegek, azaz az emlők, valamint a szemérem- és hónaljszőrzet kialakulása és a menstruáció beindulása a lányoknál, a fiúknál pedig az arc és a test láthatóan szőrösödni kezd ebben a fejlődési időszakban. Mélyül a hangjuk, mutálnak, és a nemi szerveik is növekednek. Tudni kell, hogy a nemi érés időpontja és folyamata egyénenként különböző, és elsősorban öröklött tényezők határozzák meg. Vannak korán érő és későn érő serdülők is, és a serdülőkor megjelenése és lefolyása nagyjából megegyezik a szülőknél tapasztalt fejlődéssel. A testi változások mellett változásokon megy keresztül az érzelmi, pszichoszexuális, társas és az értelmi fejlődés is. Az érzelmi változásokat is a nemi hormonok termelődése indítja be. Ezek a hormonok mindkét nemnél a nemiség iránti érdeklődést keltik fel. Jó tudni, hogy a hím nemi hormon, a tesztoszteron szintje drasztikusan megemelkedik, és nagy valószínűséggel jelentős szerepe van a tizenéves fiúkra jellemző agresszivitás és vakmerőség megjelenésében. A viselkedésre a nemi hormonok mellett a mellékvese hormonjainak fokozott termelődése is kihat. A mellékvesehormonok azok, amelyek erősítik az önbizonyítás igényét, ez részben megmagyarázza azt is, hogy a tizenéveseknél miért gyakori a lázadó viselkedés és vitatkozási kedv.

A nemi identitás is ebben az életszakaszban szilárdul meg. Kamaszoknál gyakran tapasztalható, hogy érzékenyebbek, túlreagálnak helyzeteket. Ezért az agy középső részében található amigdala, egy mandula alakú, neutroncsoportból álló szerv a felelős, amely a stresszreakciókért felel – különösen érzékeny és reaktív ebben a fejlődési korszakban, mert az ún. neocortex homloklebenyi részének, amely magáért az információ feldolgozásáért és a reakciók szabályozásáért felelős agyterület, a mielinizációja még nem történt meg.

Az értelmi fejlődés is változásokon megy keresztül serdülőkorban. Ez az a fejlődési szakasz, amikor is a „kamaszok” a gondolkodásukban el tudnak szakadni a konkrét helyzettől, ami az absztrakt – elvont – gondolkodás kialakulásának a kezdetét is jelenti. Megváltozik a gondolkodásuk, egyben az érdeklődésük, az ismeret- és élményszerzéshez való viszonyuk is, habár a tanulási teljesítményük ezt nem minden esetben tükrözi. A társas fejlődés, a szociális viselkedés, a barátságok is jellegzetes változásokon mennek keresztül. Kamaszkorban a baráti kapcsolatok szorosabbra fűződnek, az addig közömbösnek ítélt másik nem vonzóvá válik, a szülőkkel szemben pedig megjelenik az eltávolodás, a függetlenedés. A barátságok már nemcsak a közös tevékenységben való részvételen alapszanak, hanem új szempontok is előtérbe kerülnek, mint pl. az azonos értékrend, hasonló szokások, attitűdök, a jövőkép. Ekkor már fokozódik a hűségre, intimitásra és hasonlóságra való igény. A kortársak szerepét vizsgáló szakemberek megállapították, hogy a serdülőkor elején a konformitás szintje nő, erőteljesebben érvényesül a csoport nyomása, majd a serdülőkor közepére ez a tendencia csökken. A kortárscsoport ebben az életszakaszban meghatározó erővel bír. A kortársak véleménye, a társas kapcsolatok értékítélete fontosabbá válik, mint a szülőké és a pedagógusoké. A serdülő saját magát a kortársaihoz hasonlítja: a külsejét, a kognitív képességeit, az öltözködését, az anyagi helyzetét stb.

Amint már sokan megtapasztalták, a kamaszokkal együtt élni nehéz. A serdülőkor krízisidőszak. Hajduska Marianna 2015-ben megjelent könyvében* olvasható, hogy a serdülőkorban, a felnőtté válás útján, a gyerekeink számtalan krízist élnek meg biológiai, pszichológiai, szociológiai szinten is, emellett identitás-, teljesítmény-, autoritáskrízis is jelen van náluk. Nekünk, felnőtteknek pedig az a dolgunk, hogy velük együtt túléljük ezt a fejlődési korszakot, és sokszor nem tehetünk mást, mint hogy elfogadjuk és tiszteletben tartjuk az egyéniségüket, egyediségüket. Keressük nap mint nap az egyensúlyt a korlátozás és a megengedés között, építsünk számukra rugalmas és egyértelmű kereteket, hogy érezzék támogató jelenlétünket! Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a serdülő ugyanolyan feltétel nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi korában, még akkor is, ha igencsak tüskés, szúrós, sebeket ejt rajtunk, és igencsak nehéz megközelíteni. Azzal segíthetünk leginkább, ha ott vagyunk, jelen vagyunk az életükben, és tudják, hogy mindig számíthatnak ránk.