2022. július 2., szombat

Mentős vagy mentő ment-e?

„A mentősök további kivizsgálásra és kezelésre kórházba szállították őket. Egyesek hánytak is, ezért az intézmény mentőt hívott” – olvasható az újság honlapján. A másik idézet egy újságcím: „Ellopták a mentősök egyik autóját Fejér megyében.”

Míg korábban a mentőszolgálat dolgozóit mentőknek hívták, évek óta viszont a sajtóban gyakrabban illetik őket mentős névvel. Helyes-e ez, vagy helytelen? Hogy miért módosult az elnevezésük, nem tudhatjuk, de amíg nyelvünkben más esetekben tapasztalhatunk fölösleges változásokat, ezúttal akár a pontosabb vagy a kevésbé nehézkes megfogalmazást is szolgálhatja a mentős kifejezés elterjedése.

Gondolhatunk arra, hogy a mentőautó szóösszetétel megrövidült, és ha azt mondjuk, hogy helyszínre érkezett a mentő, elsősorban a mentőkocsira gondolunk. Persze abban mentők/mentősök ültek. Lehet, hogy éppen a mentőautót jelentő mentő kifejezéshez köthető a mentős elnevezés: az a személy, aki a mentővel, vagyis a mentőkocsival érkezett elsősegélyt nyújtani, a beteget vagy a sérültet elszállítani. Az is furcsán hangzana – bármennyire is helyes –, ha úgy fogalmaznánk, hogy a mentőből két mentő lépett ki. Ebben az esetben jobban hangzik, ha azt mondjuk, hogy két mentős, nem pedig két mentő sietett a beteg segítségére. Itt tehát a mentős mentőkocsival érkező személyt jelent.

A Nyelvművelő kéziszótárban (2005) a következőt olvashatjuk: „A mentő főnév egyaránt jelenti a mentésben részt vevő személyt, a mentőszolgálat alkalmazottját és a mentőautót. A többes számú mentők magát a mentőszolgálatot is jelölheti, pl. kihívta a mentőket. Újabban ennek egy vagy több tagjára vonatkozóan a beszélt nyelvben inkább a mentős alak használatos: a sebesültet elvitték a mentősök.”

Az első példamondatunkban – A mentősök további kivizsgálásra és kezelésre kórházba szállították őket – használható lett volna a mentők szó, de a nyelvészek szerint a mentős sem tekinthető szabálytalannak.

Úgyszintén a címből vett mondatban – Ellopták a mentősök egyik autóját Fejér megyében – szerepelhetne mentők kifejezés, a tudósításból ugyanis az derül ki, hogy nem mentőautót loptak el, hanem egyéb célra tartott, a mentőszolgálat tulajdonát képező gépkocsit.

A nyelvi viták nemegyszer abból kerekednek, hogy sokan (nem teljesen alaptalanul) ragaszkodnak a régebbi kifejezésekhez. Gyakran igaz, hogy az újítás fölösleges, de nem szabálytalan, tehát szükségtelen tűzzel-vassal irtani. Persze a nyelvészkedő ellenkezése sokszor nem tudományos megalapozottságú. Az egyik portálon például azt olvashatjuk, hogy a mentős nem létező kifejezés. „A mentődolgozót úgy hívják, hogy mentő. Mint életmentő. Az autót, amivel dolgozik, azt pedig mentőautónak. Azt sem mondja senki, hogy »tűzoltós« vagy »rendőrös«. Sajnos a média sincs ezzel tisztában, így mindig, mindenhol hibásan szerepel.” A nyelvész válasza pedig a következőképpen szól: „Már abból látszódik, hogy nem feltétlenül járunk jó úton, ha így gondoljuk, hiszen miközben rendőrség, tűzoltóság van, mentőség nem létezik. Ugyanis nyelvtani szempontból a három kifejezés nem pont ugyanazon a polcon van. Amíg a rendőr és a tűzoltó szóösszetételek (rendet őrző, tüzet oltó), és szófajilag főnevek, addig a mentő már nem ennyire egyértelmű. Lehet ugyanis főnév, melléknév és melléknévi igenév. Amire olvasónk is utalt, vagyis a mentő mint a mentőszolgálat alkalmazottja, az lényegében főnevesült melléknévi igenév.” Egy másik magyarázat tulajdonképpen ezt bővíti ki: „Igaz, hogy nincs olyan, hogy »tűzoltós« vagy »rendőrös«, de viszont a tűzoltóság munkatársát sem hívjuk oltónak, a rendőrség munkatársát őrnek és a mentőszolgálat munkatársát sem hívjuk rendes nevén embermentőnek és nem pedig életmentőnek, ahogyan azt sokan hibásan hiszik, tudni vélik. Ha követjük az idézett logikát, akkor az alapján a tűzoltók a tűzoltóságról vonulnak, a rendőrök a rendőrségről és a mentők meg talán a »mentőségről«?”

Évekkel ezelőtt Hőnyi Ede főiskolai docenst az Országos Mentőszolgálat munkatársa kérdezte erről a témáról. Azzal a céllal, hogy tisztázzák, miként helyes nevezni önmagukat, illetve nem degradáló-e a mentős elnevezés. A nyelvész azt a tanácsot adta, hogy ha hivatalosak, akkor inkább a mentőt használják. Azonban a mentős kifejezés sem negatív, egymás mellett él a két szó, apró stilisztikai különbség lehet a kettő között, amit vagy érez az ember, vagy nem.