2022. július 1., péntek

A Népellenes mosolyról Zentán

Várady Tibor könyvében a bánáti közösség emlékezete elevenedik meg

A Forum Könyvkiadó gondozásában kilenc évvel ezelőtt jelent meg prof. dr. Várady Tibor legendás jogásznak az édesapja irattárában archivált perdokumentumok alapján íródott, Zoknik a csilláron, életek hajszálon című prózai kötete, Történetek az irattárból alcímmel, amit követett a Libatoll és történelem című 2017-ben, illetve 2019-ben a Mi történt Écskán? dokumentumregény, tavaly pedig Népellenes mosoly címmel a sorozat negyedik kötete is megjelent, amelyet szerda este Zentán is bemutattak.

A szerzővel a Zentai Alkotóházban Szorcsik András, Várady Tibor könyveinek nagy rajongója és kutatója, valamint Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó igazgatója beszélgetett. Várady Tibor a rendezvény elején arról a közép-európai és európai szinten is kivételesen értékes iratanyagról beszélt, amelyből a könyvei táplálkoznak. Elmondta, hogy tudomása szerint nemcsak tartományunk területén, hanem Erdélyben és Felvidéken sem maradt ehhez fogható irattár, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a Várady ügyvédi irodát 1893-ban alapították és 2014-ig működött, másrészt nagyapja és édesapja semmit sem dobott ki, aminek köszönhetően az összes ügyvédi dokumentum megmaradt. Édesapja nyugdíjas korában mintegy tízezer általa érdekesnek talált aktát különített el egy garázsban, a későbbiekben pedig más akták is oda kerültek. Mindezt a szerző szerint az teszi igazán értékessé, hogy a városi, a tartományi és az országos irattárban is nagyon kevés dokumentum maradt meg. A nagyapja és az édesapja által megőrzött periratokban és így Várady legújabb könyvében is egy hajdan virágzó, de mára már eltűnő bánáti közösség emlékezete elevenedik meg, a II. világháború végé feléről, illetve a harcok elcsitulását követő évekből. Olvashatunk többek között Csepcsányi István evangélikus lelkész büntetőügyéről, akit azért jelentett fel szerb szomszédja, mert a Vörös Hadseregnek a bevonulását a lelkészlakás ablakából „csúfondáros cinizmussal nézte”, amit az ügyész a tárgyaláson „népellenes mosolynak” minősített. Felelevenedik annak a kilenc szajáni magyar fiatalnak a kálváriája is, akiket azzal vádoltak meg, hogy olyan szervezetet alakítottak, melynek célja az volt, hogy „erőszakkal döntse meg a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság társadalmi berendezését”, ahogyan olvashatunk arról a szerb ajkú módosi tanácsnokról is, akit azért jelentettek fel, mert a néphatalom elől elrejtett „két fasiszta származású kocát és hét fasiszta származású kismalacot”, valamint a csókai, zsidó származású, de római katolikus Lederer György és felesége, Rainprecht Magda büntetőügye is megtalálható a könyvben.

Az esten elhangzott az is, hogy készülőfélben van a Történetek az irattárból ötödik kötete is, amely remélhetőleg még az idén megjelenik.