2022. december 1., csütörtök
A GYÓGYSZERÉSZ ROVATA

A nyomelemek nyomában (4., befejező rész)

Elérkeztünk ásványianyagokról szóló cikksorozatunk utolsó részéhez, melyben az ismertebb magnéziumon és vason kívül olyan érdekes nyomelemekre is rávilágítunk, mint a szelén vagy a vanádium. Szinte nem is gondolná az ember, hogy ilyen különleges anyagok is alkotják az emberi testet. Ne feledjük, minden, amit a szervezetbe juttatunk, legyen az gyógyszer, étel, gyógynövény vagy éppen étrend-kiegészítő, kölcsönhatásba léphet egymással, és több irányba is eltolhatja fiziológiás vagy éppen kórélettani helyzetünket.

Ezért is tartom fontosnak, hogy egy kicsit tüzetesebben vizsgáljuk meg egy-egy – akár multivitaminokban is fellelhető – nyomelemet, hogy még kritikusabban tudjunk hozzáállni ezekhez a termékekhez, és hogy még nagyobb bátorsággal álljunk gyógyszerészünk vagy orvosunk elé, ha bármiféle kérdésünk lenne egy-egy ilyen szerrel, táplálékkiegészítővel kapcsolatban.

Magnézium
Manapság talán a legtöbbet emlegetett étrendkiegészítőkben megtalálható ásványianyagunk egyike a magnézium. Nem is csoda, hiszen rengeteg enzim működéséhez elengedhetetlen a szervezetben való jelenléte, nem beszélve a pszichés és kardiovaszkuláris hatásairól. A magnéziumhiány tünetei közé sorolható a levertség, fáradtság, ingerlékenység, gyengeség, illetve az ezekhez társuló izomgörcsök, vérnyomásproblémák.

Bár a reklámok és a gyógyszertárak polcai telis-tele vannak különböző magnéziumkészítményekkel, a populációban csak igen ritkán alakul ki a hipomagnéziémia, hiszen minden zöld s főleg leveles zöldségben, burgonyában és olajos magvakban megtalálható ez a részecske, jól hasznosuló formában. Ha már itt tartunk: Mint minden egyes ásványpótlásnál, itt is azt az aranyszabályt kell betartanunk, hogy a szerves (-acetat, -aszkorbát, -glükonát, -laktát, -biszglicinát stb.) formák mindig könnyebben szívódnak fel a béltraktusban, mint a szervetlenek társaik, azaz a karbonátok, oxidok vagy épp maga a magnézium-hidroxid.

Ne felejtsük el, hogy az utóbbi vegyületek képesek lazítani is a székletet, sőt nagyobb mennyiségben hashajtóként vagy éppen savlekötőként viselkedni. Ez a hatás lehet kívánt, de akár nemkívánt is. Figyeljünk oda, hogy magnéziumot ne fogyasszunk egyszerre antibiotikumokkal, illetve egyes csontritkulás elleni gyógyszerekkel (biszfoszfonátokkal)! Bár a téli időszakban igen nehéz friss – de talán még fontosabb: –, ízletes zöld színben pompázó zöldségekhez jutnunk, ne feledjük, a gyorsfagyasztott zöldbab, borsó, brokkoli vagy éppen spenót is lehet tökéletes magnéziumforr, az ízükről nem is beszélve!

Réz
A réz a szervezet egyik esszenciális alkotóeleme, bár pótlására csak ritkán van szükség, hiszen az állati belsőségek, hüvelyesek, a különböző csonthéjasok és például a gombák is telis-tele vannak rézzel. Érdemes ezekből az élelmiszerekből minél többet fogyasztanunk, hiszen a réz segíti a vas anyagcseréjét, hozzájárul különböző nagyon fontos agyi folyamatokhoz szükséges vegyületek (ketokolaminok) termelődéséhez. A rézsók sokszor szerepelnek az úgynevezett „szépségvitaminok" összetevőlistájának az élén.

Hogy a réz miként segít minket ahhoz hozzá, hogy szebbek legyünk? A bőrünk középső rétegében elhelyezkedő kollagén- és ellasztinrostoknak köszönhetően marad a bőrünk feszes, mégis ruganyos, illetve míg nagy mennyiségben vannak jelen a szervezetben, addig a ráncok megjelenésének a veszélye sem fenyeget minket.

A réz a kötőszöveti rostoknak, ezen belül a hajat, körmöket és a bőrt felépítő kollagénnek és ellasztinnak a termelődéséhez nélkülözhetetlen anyag. Ezenkívül ugyanezen nyomelemünknek köszönhetően aktiválódik a szervezet egyik legjelentősebb antioxidáns enzimje is, az úgynevezett szuperoxid-dizmutáz, mely legyőzve a szabadgyökök káros hatásait, szintén megvédi a bőrünk feszességét adó kollagént a mindennapi roncsolódástól.

Szelén
Bár közvetlen bizonyítékot még nem sikerült találnunk, azt tudjuk, hogy a szelén, a jód mellett, legnagyobb mennyiségben a pajzsmirigyünkben van jelen, így tehát feltételezhetjük, hogy szükség van rá a szervezet megfelelő anyagcseresebességének beállításához.

Ezenkívül a szelén társával, a rézzel együtt szintúgy eleme egy-egy haj- vagy körömerősítést ígérő vitaminkomplexnek, hiszen a szelént magukba záró fehérjék, úgynevezett szelenoproteinek nagyon erős védők, antioxidánsok ezekben a szövetekben. A szelén a rézhez hasonlóan gombákban, magvakban van nagyobb mennyiségben jelen, illetve különböző ásványvizeink is büszkélkedhetnek szeléntartalmukkal.

Ha úgy döntenénk, hogy támogatni szeretnénk pajzsmirigyünk, immunrendszerünk vagy bőrünk egészségét, és külön szeretnénk szelént bevinni a szervezetbe, akkor a termék dobozán mindenképp a szeleno-metionin formát keressük, és kerüljük az olcsóbb, ám sokkal rosszabbul hasznosuló nátrium-szelenitet!

Vanádium
Nem nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára ez az ásványianyag, de nagyon érdekes eredményeket kapott a tudomány egy-egy vanádiummal, azaz annak pótlásával kapcsolatos kutatás során.

Bár még sok egyértelműsítő kísérletre van szükség, úgy tűnik, a vanádium képes blokkolni olyan enzimek működését, mely aktiválja a máj cukorfelszabadító funkcióit. Hogy ez miért jó? Ennek következményeképpen a vanádium csökkenti a vércukorszintet és növelheti magát az inzulinérzékenységet, így támogatva akár a cukorbetegek gyógyszeres terápiáját is.

A vanádiummal egyedül az a baj, hogy igen rosszul szívódik fel és hasznosul a testben, tehát a táplálkozás során bevitt vanádium (petrezselyem, répa, bab, növényi olajok stb.) nagy része ki is ürül. Hatásának bizonyítása mellett a kutatásoknak olyan irányt is kell venniük, amelyben pont ezt a hasznosulási rátát fogják tudni majd megnövelni ennél az igen nagy potenciálokat magában rejtő nyomelem esetében.

Vas
Cikksorozatunk utolsó képviselője nem más, mint a vas, mely ásványi anyagot tényleg megillet a „végezetül, de nem utolsósorban" kifejezés. Miért? Mert a vas a legfontosabb ásványianyaga a szervezetünknek. A vasion a vörösvértestekben lévő hemoglobin alkotóeleme, mely komplexen teszi lehetővé az oxigénszállítást.

Ebből rögtön következik is, hogy a vérszegénység – tehát az a kórélettani állapot, amikor a szervezetben nincs elég vas, annak csökkent bevitele, felszívódási nehézsége vagy túl nagy mennyiségű ürülése miatt (pl. vérzés esetén) – egy olyan állapot, amikor a betegnek csökken a szellemi és/vagy fizikai teljesítőképessége.

Minden sejt oxigén segítségével képes az energiatermelésre, és ha az anémia miatt az oxigén a vérben nem tud eljutni a tüdőtől a célsejtig, annak teljesítménye is csökken. Ezért is nagyon fontos jól megválasztanunk azokat az élelmiszereket vagy termékeket, melyekkel vasat szeretnénk pótolni. Hiába tartunk számon sok növényt, melynek vastartalma kiemelkedő, sajnos a bennük lévő vas nagyon-nagyon rosszul hasznosul a szervezetben. Valamennyivel jobb választásnak mondhatók a húsoknak, illetve a zsigereknek a fogyasztása, hiszen a bennük lévő „hem" vasforma talán egy fokkal jobban fel tud szívódni a béltraktusban.

Ha vashiánnyal állunk szemben, mindenképp szükséges a vas táplálékiegészítők vagy gyógyszerek általi pótlása. Arra figyeljünk oda, hogy szerves formát (-citrát, -glükonát, -laktát) válasszunk, illetve arra, hogy folsavval, B12-vitaminnal és C-vitaminnal egy időben vegyük be magát a vaskészítményt, hiszen a C-vitamin (aszkorbinsav) csökkenteni képes a gyomor aktuális pH-értékét, ezzel pedig elősegíteni a vasionok felszívódását.

(Ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)