2024. április 20., szombat

Nagy előrelépések a törvények vonatkozásában

A kisebbségi nyelveken folyó oktatás volt a témája a szabadkai összejövetelnek

A Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében csütörtökön kerekasztal-beszélgetést rendeztek Kisebbségi tannyelvű oktatás: A múlt öröksége és jövőbe tekintés címmel. A beszélgetésben részt vett Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára, Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója, Danijela Radović a Vajdasági Pedagógiai Intézetből, Mirjana Savanov, az alsó-tavankúti Matija Gubec Általános Iskolából, valamint Ivica Stipić, a szabadkai Ivan Milutinović Általános Iskolából.

Vicsek Annamária államtitkár lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az elmúlt hat évben jelentős változások történtek az oktatás terén, ami a magyar tannyelvű oktatásra is érezhető hatással volt.

– Amikor a szerbiai kisebbségi törvényekről, illetve az oktatás területére vonatkozó törvényekről beszélünk, általánosságban elmondható, hogy elégedettek lehetünk. Különösen, hogyha a Kárpát-medencében, az anyaország határain túl élő magyarokat nézzük, hiszen a szerbiai kisebbségi oktatási törvények mindegyike széleskörű jogokat biztosít a magyar tannyelvű oktatás számára. A kisebbségi tannyelvű oktatás két, nagyon erős oszlopra támaszkodik. Az egyik oszlop az anyanyelven folyó oktatáshoz való jog, a másik pedig az államnyelv, a szerb mint nem anyanyelv elsajátítása. Ez a kettő természetesen párhuzamosan működik, nem zárja ki egymást. Az elmúlt hat évben, amióta az Oktatási, Tudományügyi, és Technológiai Fejlesztési Minisztériumban vagyok államtitkár, jelentős előrelépések, finomítások történtek a törvények vonatkozásában és egyéb jogi aktusok vonatkozásában. Ugyanez mondható el a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény esetében is – amit néhány éve fogadott el a parlament –, amely a nemzeti kisebbségek szempontjából kiemelt jelentőségű oktatási intézményeknek a meghatározására vonatkozik – emelte ki Vicsek Annamária. Majd hozzátette:

– Az elmúlt hat évben megoldások születtek a kisebbségi tannyelvű oktatás problémás területeire is, mint például a kis létszámú osztályok jóváhagyása. Sikerült elérni, hogy kivétel nélkül minden kis létszámú osztály, ahol legalább 5 gyermek van, jóvá legyen hagyva. Kiemelhető még a tankönyvek kérdése is. Államtitkári pozíciómból fakadóan tudtam szorgalmazni, illetve segíteni azt a folyamatot, hogy egy tanév vonatkozásában több alkalommal is lehessen tankönyvkatalógust, illetve annak pótlását megjelentetni, ami azt jelenti, hogy nemcsak egy katalógus jelenik meg március-április folyamán, hanem amikor további tankönyvek jóváhagyása megtörtént, akkor ezek is bekerültek a katalógus pótlásába. Mostanra értük el, hogy magyar nyelven már szinte minden tankönyv benne van a nemrég megjelent katalógusban, amelyeket a jövő tanévben használnak az iskolákban. A nyár folyamán a hiányzó pár tankönyv is meg fog jelenni. Emellett jelenleg is folyamatban van az új kisebbségi akcióterv megírása, ami a nemzeti kisebbségeknek a jogérvényesítését és helyzetének javítását irányozza elő a 23-as tárgyalási fejezet keretében. Célunk, hogy a meglévő három oktatási modell, ami a törvényben lehetőséget biztosít a kisebbségi tannyelvű oktatás megvalósítására, továbbra is változatlanul megmaradjon. A magyar közösség szempontjából továbbra is az anyanyelven folyó oktatás az elsődlegesen alkalmazandó modell, azaz, hogy a tanulók minden tantárgyat magyarul tanuljanak. A második modell esetében a tanuló szerb nyelvű oktatásban részesül, de emellett anyanyelvápolást is választhat, a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgyként. Ez a megoldás azonban csak olyan településeken indokolt, ahol magyar tannyelvű oktatásra nincs lehetőség, hiszen az lenne a cél, hogy mindenki éljen a törvény adta lehetőséggel, és az anyanyelvű oktatást válassza – zárta gondolatait az államtitkár.