2022. július 1., péntek

Most még a számok uralkodnak

Különös hangulata volt az április 3-i választásoknak, legalábbis Belgrádban. Az egész napos feszültség az esti órákban tetőzött, a szavazóhelyek bezárása előtt, után, közben. A szavazás lassúsága a fővárosi szavazóhelyeken mutatkozott meg a leginkább. Egy-egy szavazóhelyen több ezer ember fordult meg. Hosszú sorok alakultak ki. Volt, aki két órát várakozott, hogy leadhassa a voksát, így egyes helyeken még este kilenc óra után is szavaztak a polgárok.

Belgrádban valamivel több, mint egymillió-háromszázezer polgár rendelkezik szavazati joggal, akik közül 807.873 (57,98 százalék) élt a polgári jogával. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország területén a 6.502.307 szavazópolgárból 3.697.147 ment el szavazni, láthatjuk, hogy a belgrádi szavazatok jelentős mértékben befolyásolják a választás eredményét, hiszen a szavazatok szinte egynegyede a fővárosból származik. Már a kampány elején tudni lehetett, a belgrádiak álláspontja kiszámíthatatlan. A szavazás estéjén úgy tűnt, az állami szervek a nép reakciójától is tartanak, ugyanis a városközpont rejtett udvaraiban, sötét utcáiban (az elnöki palota és a köztársasági képviselőház szomszédságában) rendőri különleges alakulatok vártak, hogy amennyiben szükség lesz rájuk, reagáljanak. A rend őrei több esetben az utcán igazoltattak, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) épületét pedig kordonokkal és erősített felügyelettel őrizték. Korábban tüntetésekről is beszéltek egyes pártok, szervezetek, médiumok. Erre végül sem a választások napján, sem estéjén nem került sor.

A választások kimenetelét a különböző közvélemény-kutatások már előre jelezték, a (rész)eredmények mégis tartogattak némi meglepetést. Mindenekelőtt az elnökjelöltek körében, nem is azzal, hogy Aleksandar Vučić szerezte meg (a RIK adatai alapján 99,01 százalékos feldolgozottság mellett) a szavazatok 58,54 százalékát, és ezzel a második mandátumát is, hanem hogy például Borban, ahol szintén tartottak helyhatósági választásokat és ahol évek óta súlyos környezetvédelmi problémák sújtják a lakosságot, újra bizalmat szavaztak az államfőnek, ahogy Loznicán is, ahol még néhány hónapja a polgárok a Jadar folyó megmentése mellett tüntettek, mégsem a legnagyobb környezetvédelmi aktivistájukat tüntették ki bizalmukkal, hanem éppen a Szerb Haladó Pártot és a párt elnökét.

(Fotó: Molnár Edvárd)

Éppen a környezetvédelmi megmozdulások és polgári jogok védelme mellett fellépő Moramo koalíció elnevezés alatt tömörülő szervezeteknek jósoltak jobb eredményt a közvélemény-kutatások. Ők korábban még nem mérték össze politikai erejüket, nem is foglalkoztak politikai tevékenységgel eddig. Most 13 képviselővel bizonyíthatnak majd a köztársasági parlamentben.

Ugyanakkor nemcsak a Moramo koalíció képez új erőt a törvényhozó hatalomban, hanem a Fogadalomtevők Szerbiai Pártja (Srpska stranka Zavetnici) is, amely nem oly rég óta van jelen a politikai színtéren. Patrióta, családközpontú, oroszbarát politikájával a párt 10 mandátumot szerzett a parlamentben.

Az úgynevezett demokratikus beállítottságú koalíciók közül, amelyek többsége bojkottálta a 2020-as választásokat, egyedül az Egyesülve Szerbia győzelméért koalíció tudta átlépni a választási küszöböt, és 38 mandátumával a második legnagyobb politikai erőt képezi majd a törvényhozó hatalomban. A szavazatok 13,69 százalékának begyűjtése kapcsán a szakértők egy része arra mutat rá, hogy hiba volt két évvel ezelőtt bojkottálni a politikai megmérettetést. Az ő esetükben felmerül a kérdés, hogy a koalíción belüli feszültségek lecsendesednek-e majd, vagy a funkciók leosztásával csak kiéleződnek és ezzel megbontják-e az erejüket. Boris Tadić ugyanakkor nem rejtette véka alá csalódottságát, hogy az általa vezetett lista nem lépte át a választási küszöböt.

A Dveri és a Szerbia Királyság Megújulásáért Mozgalom (POKS) eredménye is meglepetésnek számít, ugyanis még néhány hete úgy tűnt, hogy csak megközelítik a választási küszöböt, mégis 10 embert delegálhatnak, és ezzel nagyobb erővel vehetnek részt a parlament munkájában, mint három évvel ezelőtt.

Néhány éves kihagyás után a Szerbiai Demokrata Párt is része lesz a parlamentnek, mégpedig a NADA (Remény) koalícióval, amely összesen 15 mandátumot szerzett. Az ő eredményük, valamint a Dveri és a Zavetnici sikere az ország jobb oldalra való elmozdulását mutatja, azzal, hogy a polgárok megerősítették, nem kíváncsiak többé a szélsőséges retorikával politizáló Szerb Radikális Pártra.

Az idei választások hiába hoztak azonban számbelileg több szavazatot a hatalmi koalíciónak, annak következtében, hogy az ellenzék ezúttal nem bojkottálta a választásokat, a végeredményt tekintve veszteséggel járt. Az SZHP ugyanis a 2020-as évhez képest, amikor 180 mandátumot szerzett a parlamentben, most 120 képviselővel képviseli magát. Annak ellenére, hogy a Szerbiai Szocialista Párt hasonlóan szerepelt, mint két éve, hiszen az Egyesült Szerbiával együtt 31 mandátumot szerzett, mégis felmerült annak lehetősége, hogy ebben az összetételben nem lesz a hatalmi többség része. Legalább is ezt sejtette Vučić, amikor a választások éjszakáján kijelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséggel együtt a pártja megszerezte a többséget a 250 fős képviselőházban. A RIK legutóbbi jelentése szerint a szavazatok 99,22 százalékos feldolgozottsága mellett ugyanis a VMSZ hat képviselővel vesz majd részt a parlamentben.

Összegezve az esélyeket, nagy valószínűséggel azonban nem történik nagy változás az új hatalmi koalícióban az eddigi helyzethez képest. Már csak azért sem, mert az ország legnagyobb költségvetésével rendelkező Belgrád irányításának megtartása az SZHP és az SZSZP kapcsolatától függ.