2024. április 19., péntek

Macron a szélsőségek ellen mozgósított

Rekordszinten a radikálisok támogatottsága Franciaországban

Nyolc nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt a szélsőségek elleni mozgósításra kérte a választókat Emmanuel Macron francia államfő-elnökjelölt szombaton, az első és egyetlen választási nagygyűlésén, amelyen 35 ezren gyűltek össze Európa egyik legnagyobb sportlétesítményében, a Párizshoz közeli Nanterre városában található Défense Aréna stadionban. A francia elnök két és fél órás beszédet tartott.

Míg legfőbb riválisa, Marine Le Len, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje a franciákat leginkább foglalkoztató gazdasági kérdésekre, mindenekelőtt a vásárlóerő javításának ígéretére építő kampányával járja az országot, a jelenlegi elnök elsősorban az elmúlt ötéves mandátuma szociális eredményeit helyezte előtérbe.

– A projektünkből lett az eredményünk. Megcsináltuk! – mondta a francia nemzeti színekbe öltözött tömeg előtt Emmanuel Macron. – A haladás küzdelme a befelé fordulással szemben, a patriotizmus és Európa küzdelme a nacionalizmusok ellen. Ilyen egyszerű a választás áprilisban – fogalmazott.

A felmérések szerint továbbra is Emmanuel Macron jelenlegi államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, de a különbség a 3 százalékos hibahatárra csökkent közte és a második helyre jelzett Marine Le Pen között, s a második fordulóban a jelenlegi államfővel szemben – akinek 53 százalékot jeleznek a legfrissebb közvélemény-kutatások – a szuverenista jelölt 47 százalékot érne el, ha most tartanák a voksolást, miközben egy hete Emmanuel Macron még 12 százalékkal vezetett.

Az államfő-elnökjelölt a franciák vásárlóerejének javítására a fizetésből élőknek 6 ezer eurós adó- és járulékmentes prémiumot ígért az idén nyártól, a nyugdíjasoknak a minimál nyugdíj 1100 euróra emelését, valamint 50 ezer ápolói munkahely kialakítását az ellátásra szoruló idős emberek támogatására.

– Mindezek finanszírozására nem létezik varázspénz – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, kizárva az adóemelést és az államadósság növelését. – Többet kell dolgoznunk, de mindenekelőtt tovább kell dolgoznunk, mert tovább is élünk – mondta az államfő, aki már korábban bejelentette, hogy 2032-ig 65 évre kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt.

Az elnökválasztási kampányt gyakorlatilag félbeszakította az orosz–ukrán konfliktus, amelyben a francia elnök diplomáciai közvetítői szerepelt vállalt, s ennek köszönhetőn eleinte nőtt a népszerűsége. A többi 11 elnökjelölt viszont már korábban megkezdte a kampányát és nagygyűléseket tartott, miközben az államfő csak néhány lakossági fórumon vett részt. Marine Le Pen eközben gyakorlatilag végigjárta az egész országot, s mindenekelőtt olyan helyeken kampányolt, ahol a választók csalódottak az öt évvel ezelőtt a baloldalról érkező államfőben.

Az Elabe közvélemény-kutató intézetnek a BFM hírtévében szerdán közzétett felmérése szerint Emmanuel Macron 28 százalékkal végezne az élen az első fordulóban Marine Le Pen előtt, aki a szavazatok 21 százalékára számíthatna.

A második fordulót illetően 2017-ben ugyanebben az időszakban Marine Le Pen 40-41 százalékon állt, jelenleg 46-47 százalékon, ami jelentős javulás – hívta fel a figyelmet Jérome Fourquet politológus. A szuverenista jelölt öt évvel ezelőtt végül 34 százalékot ért el a második fordulóban a 66 százalékos támogatottságot kapott Emmanuel Macronnal szemben.

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a második fordulót április 24-én rendezik meg.

A Fondapol elemzőintézet egy, tíz nappal az elnökválasztás előtt bemutatott tanulmányában azt állapította meg, hogy Franciaország politikai válságban van. Az elemzés szerint a szavazásra jogosultak négyötödének nincs bizalma a politikai pártokban, és mintegy 40 százalékuk nem érzi úgy, hogy kötődne bármely mozgalomhoz.

Miközben a választópolgárok 35 százaléka azt mondja: lehet, hogy üres szavazólapot dob be az urnába, 26 százalékuk egyáltalán nem tervez szavazni. Passzivitásuk okaként azt mondták, hogy a jelöltek mind alkalmatlanok, vagy a választás eredménye semmilyen változást nem hozna, vagy így fejezik ki tiltakozásukat a politikai rendszerrel szemben.

Az 1965-ös, első közvetlen elnökválasztás óta most a legnagyobb az aránya a radikális jelöltekre szavazóknak: a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy egy szélsőjobboldali vagy egy szélsőbaloldali jelöltre fog voksolni. Ez az arány még nagyobb a 18 és 24 év közöttiek körében: 54 százalékuk fog szélsőséges jelöltre szavazni. A fiatalok a protestmozgalmak jelöltjeire – mint a sárgamellényesek vagy az oltásellenesek – szintén nagyobb arányban voksolnak, mint a társadalom általában.