2024. április 19., péntek

Rövidesen Zelenszkij–Putyin-találkozó?

Az orosz csapatok visszavonulása nem jelent békét – Jarosław Kaczyński nem zárkózik el amerikai atomfegyverek állomásoztatásától

Küszöbön állhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő csúcstalálkozója – mondta szombaton David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője. Az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a tárgyalódelegációk pénteki videókonferenciája során az orosz fél megerősítette: a héten Isztambulban folytatott megbeszéléseken kidolgozott megállapodástervezetek készek arra, hogy a két elnök közvetlenül megvitassa őket.

Arahamija arról is beszámolt, hogy az orosz fél a Krím-félszigetet érintő kérdéseket leszámítva – legalábbis szóban – elfogadta az ukrán álláspontokat.

„Jelenlegi feladatunk abban áll, hogy véglegesítsük a dokumentumokat, és rendezzük a még nyitott kérdéseket, lehetővé téve az államfők csúcstalálkozóját” – mondta Arahamija, aki szerint erre nagy valószínűséggel Törökországban, Isztambul, esetleg Ankara városában kerülhet sor.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a béke érdekében tett erőfeszítéseket Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával szeretné megkoronázni – közölte a török elnök hivatala.

TAKTIKÁT VÁLTOZTATTAK AZ OROSZOK

Volodimir Zelenszkij, aki az utóbbi hetekben ismét közvetlen tárgyalásokat követelt az orosz elnökkel, szombat esti videóüzenetében azt állította, hogy az orosz csapatok célja megszállni Ukrajna keleti és déli részét. Mindemellett arra panaszkodott, hogy a nyugati partnerei nem biztosítottak Ukrajna számára elegendő rakétaelhárító rendszert.

Az ukrán vezérkar szombat esti Facebook-üzenetében közölte, hogy az orosz légi- és rakétacsapások intenzitása alábbhagyott. Hozzátette, hogy az orosz erők Ukrajna északi térségein keresztül vonulnak vissza, aláaknázva utakat és településeket.

A visszavonulás ellenére az orosz támadások szombaton és vasárnap is folytatódtak. Az ukrán hatóságok több nagyváros elleni orosz rakétatűzről számoltak be. Köztük van a Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötőváros. A várost már pénteken este rakétatámadás érte, majd vasárnap újabb rakétákat lőttek ki Odesszára. Találat ért egy olajfinomítót is.

Az orosz erők gyorsan vonulnak vissza az észak-ukrajnai Kijev és Csernyihiv térségéből, és az a céljuk, hogy megvessék lábukat keleten és délen – közölte szombaton Mihajlo Podoljak az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. A kijevi és csernyihivi területekről történő gyors orosz kivonulás után teljesen világos, hogy Oroszország egy másik kiemelt taktikát választott: keletre és délre vonul vissza, megtartva az ellenőrzést a megszállt területek nagy része felett, és ott erős állást épít ki – írta a Telegram közösségi portálon a tanácsadó.

A védelmi miniszter helyettese szombaton este azt közölte, hogy az ukrán hadseregnek Kijev teljes térségéből sikerült kiszorítani az orosz erőket. A főváros körül mintegy 30 települést sikerült visszafoglalni.

Volodimir Zelenszkij szerint azonban mindez nem jelenti azt, hogy enyhülne a háborús helyzet, mert a távolból továbbra is mérhetnek rakétacsapásokat az orosz erők azokra a településekre, amelyeket most elhagytak. Kelet-Ukrajnában pedig heves harcokkal lehet számolni.

Ég az olajfinomító Odesszában vasárnap reggel (Fotó: Beta/AP)

Ég az olajfinomító Odesszában vasárnap reggel (Fotó: Beta/AP)

GÁZÜGYEK

A vilniusi energiaügyi minisztérium szombaton bejelentette, hogy Litvánia leállította az orosz gázimportot. A balti EU-tagállam április 1-je óta nem használ Oroszországból importált gázt.

Mi vagyunk a Gazprom uniós vevői között az elsők, akik függetlenítettük magunkat az orosz gázszállításoktól – hangsúlyozta Dainius Kreivys energiaügyi miniszter az orosz gázipari óriásvállalatra utalva. Hozzátette, hogy a balti ország gázigényeit mostantól a Klaipeda kikötőjében található gázterminálon keresztül fedezik.

Ugyanakkor az orosz energetikai óriáscég pénteken bejelentette, hogy a Gazprom megválik németországi leányvállalatától, a Gazprom Germaniától, ami teljességgel az anyavállalat tulajdona. A Gazpromban többségi tulajdonrésszel az orosz állam rendelkezik.

A Gazprom Germania leányvállalathoz több német, osztrák, svájci és cseh cég is tartozik a gáziparban. Egyelőre nem világos, hogy a tervezett lépés milyen hatással lesz a főleg Németországba, illetve Ausztriába irányuló orosz gázszállításokra.

A FEGYVERKEZÉS A BÉKÉHEZ VEZET?

Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette pénteken, hogy 300 millió dollár értékű további fegyvert akar adni Ukrajnának azon felül, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már megígért neki. A küldeményben különböző drónok, rakétarendszerek, páncélozott járművek, lőszer, éjjellátó berendezések, titkosított kommunikációs eszközök, gépfegyverek, orvosi felszerelések és műholdkép-szolgáltatás szerepel. Az új ígéret teljesítésére azonban várni kell, mert ezekre a fegyverekre Washington még csak most adja le a megrendelést a gyártóknak.

Jarosław Kaczyński lengyel kormányfőhelyettes a Welt am Sonntag című német lapnak nyilatkozva nyitottnak mutatkozott arra, hogy amerikai atomfegyvereket állomásoztassanak Lengyelország területén: – Nem zárkóznánk el, amennyiben az amerikaiak atomfegyverek lengyelországi telepítésére kérnének minket. Ez ugyanis jelentősen növelné az elrettentést Moszkvával szemben – mondta a lengyel politikus. Mint mondta, a kezdeményezésnek az Egyesült Államoktól kell jönnie. Mindemellett úgy vélte, hogy alapvetően értelme volna a nukleáris szerepvállalást kiterjeszteni a NATO keleti szárnyára.

Kaczynski kiemelte, hogy Ukrajna megtámadása és Oroszország fokozódó agresszivitása miatt Lengyelország üdvözölné az Egyesült Államok európai katonai kontingensének növelését a jelenlegi 100 ezerről 150 ezer főre. Meglátása szerint 75 ezer amerikai katonát a NATO keleti szárnyán, vagyis az Oroszországgal közös határok mentén kellene tartósan állomásoztatni, kétharmadukat Lengyelország és a balti államok területén.