2022. augusztus 10., szerda

Ki a hibás?

Jó és rossz hangulatunkat egyaránt foghatjuk az időjárásra. Ha süt a nap, jött a front, azért fáj a fejünk, ha hideg van, behúzódunk, nincs kedvünk kimozdulni, ha fúj a szél, akkor azért nem, ha esik az eső, akkor meg főleg nem, pedig az ének az esőben nem egy rossz dolog, ahogy a dalban is elhangzik. A költők is gyakran szimbólumként használják a boldogságra a fényt, a világost, a napsütést, a komorságra, bánatra pedig a hideget, a sötétet. Tény, hogy hatással van ránk, a közérzetünkre az időjárás. Egyesek frontérzékenyek, míg mások egyszerűen csak jobban érzik magukat olyankor, mikor elkezd virágozni a természet, és az első napsugarak bevilágítanak az ablakon.

A beszűrődő fények már csalogatnak minket is kifelé a természetbe, még ha csak március is van és máskor még áprilisban is küzdöttünk a hótakaróval, most úgy tűnik, ez a tél nagyon hosszú volt. Megváltoztak a szokásaink, az elmúlt időszakban korlátozták a szórakozóhelyek nyitvatartását, aminek jó és rossz oldala is volt. Biztosan évek múlva másképp fogjuk emlegetni ezt az időszakot, és talán addigra valamiféle felmérés is készül, hogy mennyiben változtak meg az emberek szokásai, mennyire növekedett a depressziósok száma és mennyire minősültek át az emberi kapcsolatok. Az biztos, hogy sokan átértékelték és másképp élik meg a szabadságot és az ismeretségek minőségét, illetve a fontossági sorrend is változhatott egyesek életében. Annyi biztos, hogy az idén tavasszal szinte egyik napról a másikra kerültek le a télikabátok, és azokat majdnem azonnal a kurta kis kabátocskák váltották fel, de hogy a fejekben és a gondolatokban milyen változást idéz elő a meghökkentően sietős fordulat, azt mindenki másképp éli meg.

(Illusztráció - Pixabay.com)

A berlini Humboldt Egyetem már régebben végzett egy arra vonatkozó kutatást, hogy vajon befolyásolja-e az időjárás az emberek hangulatát. „Több tényezőt is vizsgáltak, nem csupán a napos és felhős időt; megnézték a hőmérséklet, a szél, a napsütés, az eső, a hó és a légnyomás adatait is, valamint figyelembe vették a napok hosszúságát. A vizsgálatban 1233 németországi lakos vett részt, a legtöbbjük 13 és 68 év közötti nő, az átlagéletkor 28 év volt. A résztvevőkkel személyiségtesztet végeztek, többek közt felmérték mennyire extrovertáltak, neurotikusak, mennyire nyitottak az élményekre, és mennyire lelkiismeretesek. A kísérleti személyek online naplót vezettek, és a fáradtságukra, valamint a jó és rossz hangulatukra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. A pozitív hangulatot olyan jelzőkkel jellemezték, mint »aktív«, »élénk«, »figyelmes«, »izgatott«, a negatív hangulatjelzők pedig többek közt az »ingerült«, »szorongós«, »ideges« voltak. Figyelemmel kísérték a résztvevők társasági életét éppúgy, mint alvási szokásait, valamint összevetették adataikat a napi időjárás-jelentéssel. Szemben a közvélekedéssel, a kutatók azt tapasztalták, hogy a napi hőmérsékletnek, szélnek, napsütésnek, csapadéknak, légnyomásnak, illetve a nap hosszának nincs számottevő hatása a jó hangulatra. Kiderült, sok más megállapítás mellett, hogy a hőmérséklet, a szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat, míg a napfény a fáradtságra, és a szél inkább tavasszal és nyáron rontja az emberek hangulatát, semmint ősszel és télen. A napok rövidülésére egyesek rosszabban, mások épp ellenkezőleg, jobb hangulattal reagáltak. A szerzők szerint azok, akik a rövidebb napokon nyomottabbaknak érzik magukat, fokozott veszélynek vannak kitéve az úgynevezett SAD, azaz az évszakokkal összefüggő hangulati megbetegedések szempontjából.” (Forrás: emotion.hu)

Feltehetjük a kérdést: ki a hibás? A hozzáállásunk, az időjárás, vagy mi magunk? Valahol olvastam, hogy ha nem érezzük jól magunkat egy adott helyen, soha ne helyben keressük a hibát, hanem vizsgáljuk meg magunkat, hogy ez miért van, hisz, ha az ember önmagával jóban van, szinte mindegy, hogy melyik városban tartózkodik. Persze, ez így önmagában, sarkítva, nem egészen igaz, mert nyilván egy luxushelyen jobb lenni, mint egy nyomortanyán, de azért elgondolkodtató felvetés, mert arról, hogy jól vagy rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, nem feltétlenül a környezetünk tehet. Ily módon az időjárást sem hibáztathatjuk azért, hogy nem húzzuk fel a tornacipőt és nem kezdünk el sétálni, az csakis a magunk felelőssége, egyben boldogságunk kulcsa is. Lehet esőben, hidegben is sétálni, és negyven fokban az út széli fáról mézszilvát enni úgy, hogy annak édes leve rácsurran a combunkra, miközben forrón süt a nap, vagy a pipacsok sokaságán derül az arcunk.

Nem véletlen, hogy az időjárástémát mindig elő lehet húzni, a kínos csendekkel telített percekben bármikor a segítségünkre siethet, hiszen ez az, amiről bárkivel bárhol szót lehet váltani anélkül, hogy lelki mélységeket tárnánk fel. Ennek értelmében tényleg lehet hatása az időjárásnak mindenre, kérdés csak, hogy mennyire hagyjuk azt. A dalszövegírók sokaságát ihlette meg ez a téma, a népdalokban összekapcsolják a borút a szomorúsággal, ha viszont süt a nap, ragyog a szív, sírni meg esőben lehet a legjobban az énekek szerint. Most, hogy a felfelé kúszó hőfokokat éljük meg, talán nem is kellene a borús napokra gondolni, nézzünk előre, a fénybe. Aztán ha jön egy-egy komorabb nap, ne felejtsük el felhúzni azt a tornacipőt, mert egy harminc perces séta is sokat segíthet a hangulatunk javulásában. Hamarosan kezdődik a fesztiválszezon is, a nagy fürdések és meleg nyári éjszakák időszaka, amikor még a szél is forró lesz. Ledobjuk majd a lábbelit és mezítláb sétálunk a meleg fűben vagy a betonon! Addig se feledjük, mire mennénk ború nélkül?! Hogyan tudnánk értékelni a napsütést, ha nem tudjuk, milyen a fogcsikorgató hideg?

„Hidd el, a hajnal attól szép

Hogy minden éjben ott lapul

Az örök sötétség.”

 

Ön érzékeny-e az időjárás változásaira?

Igen, azonnal megérzem, ha változás jön – 26%

Különösen a kettős fronthatás visel meg – 14%

Az évek múlásával egyre inkább azzá válok – 41%

Szerencsére nem érint ez a probléma – 12%

Egyáltalán nem hiszek az ilyesmiben – 7%