2022. július 2., szombat
GYÓGYSZERÉSZ ROVATA

A nyomelemek nyomában (3. rész)

Az ásványi anyagok lehetnek makró-, illetve nyomelemek, attól függően, hogy mekkora mennyiségben vannak jelen az emberi test szöveteiben. A szervezetben nagyon sokféle funkciót elláthatnak, bár ez nem jelent azt, hogy mindegyikük pótlására szükség van, mint a jód, fluorid, bór vagy foszfor esetében. Vagy azért, mert kiegyensúlyozott táplálkozással hozzájutunk a megfelelő mennyiséghez, vagy azért, mert vizeink bővelkednek ezekben a nyomelemekben.

Ha viszont mégis étrend-kiegészítőkhöz nyúlnánk, figyeljünk arra, hogy szerves kötésű sókat válasszunk, melyek felszívódása kategóriákkal jobb szervetlen kötésű társaiknál.

Az alábbiakban ismertetjük a kalcium, kálium, króm és a nikkel hatását, függetlenül attól, hogy egy-egy finom falat vagy egy tabletta által jutunk hozzá a mindennapjaink során.

Kalcium
Ki ne hallott volna már arról gyermekkorában, hogy fogyasszon minél több tejet, hiszen a benne található kalcium miatt fogunk tudni majd nagyra nőni. Ebben van is igazság. A tejtermékeken kívül a húsokban és ásványvizekben is megtalálható kalcium, még millióegy funkciót ellát a szervezetben a csontszövet felépítésén túl. Segíti az ingerületvezetést, ami hozzájárul a mozgásszervrendszer másik fő részének, a harántcsíkolt izmoknak a megfelelő működéséhez.

Kalcium nélkül a vérünk sem alvadna meg, nem tudnának felszabadulni egyes neuro-kémiai anyagok sem, például a szerotonin, dopamin stb., de még a szívünk sem úgy verne, mint ahogy az elvárható lenne tőle. Bár az európai átlagember táplálkozása kalciumban gazdag, csontritkulás esetén, posztmenopauzában, fejlődő szervezetek számára, sportolóknak vagy nehéz fizikai munkát végző emberek számára D-vitaminnal együtt (esetleg K-vitaminnal, mely előtt mindenképp javasolt az orvossal való konzultáció) érdemes fogyasztani táplálékkiegészítők formájában.

Nagyon fontos, hogy ha ezt az utat választjuk, akkor keressünk olyan termékeket, melyek összetevőlistájában kalcium-karbonát helyett -laktát, -aszpartát, -citrát vagy -glükonát szerepel, a jobb felszívódás érdekében. Bár izomgörcsök esetén magnéziummal együtt javasolják pótlását, véleményem szerint ezt ne egy terméken belül tegyük meg, sőt múljon el 2-3 óra a kétfajta termék fogyasztása között.

Mint ahogy azt már említettem, a kalcium nemcsak étrend-kiegészítőként, de némely esetben orvosi szempontból is nagyon fontos anyagként tartható számon (menopauza, preeklampszia, oszteoporózis, görcsök stb.), antiallergén hatása azonban egyáltalán nem bizonyított. Sőt, akár veszélyes is lehet egy-egy allergiás reakció, sokk esetén a kalcium által adott biztonságérzet, mentő vagy antihisztamintartalmú gyógyszer igénybevétele helyett.

Kálium
Sokat gondolkodtam azon, hogy egyáltalán a felsoroltak között említsem-e a káliumot, hiszen, a kálium, amennyire fontos az emberi szervezet megfelelő működéséhez, annyira veszélyes is tud lenni túlzásbavitele. A kálium kimagaslóan fontos a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez, a szervezet megfelelő víz és sav-bázis egyensúlyának megtartásában és a megfelelő vérnyomás fenntartásában. Hányás, hasmenés vagy hosszan tartó, főleg kardioedzés, azaz izzadás során a szervezet nagy mennyiségű káliumot veszít.

Ennek kiküszöbölésére egyes étrend-kiegészítő kategóriába sorolt rehidratáló folyadékok, porok, más anyagokkal együtt, de tartalmaznak némi káliumsót. Ezért is döntöttem végül úgy, hogy bemutatom ezt a makroelemet.

Különösen figyeljünk oda egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók szedése vagy veseelégtelenség, szívproblémák esetén! Konzultáljunk orvosunkkal, gyógyszerészünkkel, ha olyan táplálékiegészítőkhöz nyúlunk, melyek tartalmaznak káliumot, vagy étrendünk bővelkedik olyan élelmiszerekben, melyekben nagyobb mennyiségben van jelen ez az ásványi anyag (nagy mennyiségű burgonya, paradicsom, hüvelyesek, banán vagy akár a narancs)! Az európai hatóságok egészségre vonatkozó állítása szerint a kálium támogatja az ideg- és izomrendszer működését, illetve elősegíti a normális vérnyomás fenntartását, ne feledjük el viszont, hogy a magas vérkáliumszint akár szívmegálláshoz is vezethet!

A manapság magas vérnyomásban szenvedők által igencsak kedvelt káliumozott konyhasók és a különböző gyógyszerek kombinálása növelheti ennek a kockázatát.

Króm
A krómot mostanában főleg olyan esetekben javasolják, amikor a páciens az úgynevezett metabolikus szindróma egyikében (vagy akár több alfajában is) szenved. Ezek közé tartozik a kettes típusú cukorbetegség, magas koleszterin- és trigliceridszint és az ezzel járó érelmeszesedés kockázata. Több kutatás is bizonyította, hogy a króm szerves sói, mint a -laktát és -pikolinát, melyeknek a felszívódása sokkal jobb -klorid, -nitrát és -szulfát társaiknál, képesek növelni a szervezet inzulinérzékenységét, a glükóz sejtbe jutását és stabilizálni a szervezet zsíranyagcseréjét, ennek következményeképpen, a cukorszint stabilitása mellett, hozzájárulhat az érelmeszesedés és szívérrendszeri betegségek kialakulásának csökkentéséhez is.

Ez mind szép és jó, de mit tegyünk, ha nem szeretnénk étrend-kiegészítőhöz nyúlni, hiszen olyan cukorbetegek esetében, akik már gyógyszeres terápián vannak, akár túl alacsony vércukorszintet is képes kiváltani egy-egy ilyen tabletta bevétele?

A rossz hír az az, hogy bár a teljes kiőrlésű gabonák szinte mindegyikében, húsokban, belsőségekben megtalálható a króm, felszívódása a táplálékból nagyon alacsony. Bár a króm különböző vegyértékű formái akár méregként is hathatnak az emberi szervezet számára, emiatt nem kell aggódnunk, hiszen a tányérunkban vagy a gyógyszertár polcain lévő króm olyan alakban van jelen, mely toxicitás kialakítására képtelen.

Nikkel
A nikkel az egyik legkisebb mennyiségben megtalálható nyomelemek egyike az emberi szervezetben. Igaz, hiánybetegsége és napi ajánlott beviteli egysége nem ismert, sok multivitamin-készítmény szerves része. Hogy miért? Egyes tanulmányok leírták, hogy a nikkel sokszor kofaktorként működik, azaz elengedhetetlen része olyan enzimeknek, melyek működése hozzájárul a B12, illetve a folsav megfelelő anyagcserefolyamataihoz.

Ennek hála, igaz, indirekt módon, hozzájárulhat a vérképzés, az idegrendszer és a sejt megújulási folyamataihoz. A nikkel kis mennyiségben és rosszul felszívódó formában, de jelen van az ehető gombákban, a kakaóban vagy éppen a különböző dió- és babfélékben.

Bár a fém nikkelnek semmi köze magához a táplálékban és étrend-kiegészítőkben megtalálható Ni2+ ionhoz, jó, ha megjegyezzük, hogy a nikkelt tartalmazó ötvözetek gyakran okoznak kontakt dermatitiszt, azaz bőrön kialakuló allergiás reakciót. A gyógyszerész tanácsa az, hogy atópikus (allergiára, asztmára és ekcémára hajlamos) emberek csak nagy odafigyeléssel hordjanak nikkelt tartalmazó ékszereket.
(Ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)