2024. április 19., péntek
VÁLASZTÁSOK 2022

A nyolc államfőjelölt

Április 3-án az államfőválasztáson 8 jelölt közül választhatnak a szavazópolgárok. A jelölteket a sorsolással meghatározott sorszámmal tüntetik fel. Összeállításunkban – amelyhez a Wikipédián, az Istinomer portálon és a sajtóban fellelhető adatokat használtuk – röviden bemutatjuk az elnökjelölteket.

1. Miša Vacić (a Szerb patrióta–Miša Vacić polgári csoportosulás jelöltje) Okleveles közgazdász, a Szerb Jobboldal elnöke, korábban az 1389 Szerb Patrióta Mozgalom elnöke volt. A Köztársasági Ügyészség 2011-ben kezdeményezte utóbbi betiltását, az alkotmánybíróság viszont nem tartotta indokoltnak az indítványt. Vacićot 2013-ban egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy korábbi büszkeségnapi felvonulással kapcsolatos megnyilvánulásai miatt. A napokban közölte, amennyiben megnyeri az elnökválasztást, kezdeményezi majd, hogy a kormány ne 100, hanem 250 euróval támogassa a fiatalokat. Az abortusz betiltását szorgalmazza.

2. Biljana Stojković (a Moramo koalíció jelöltje)

A biológiai tudományok doktora. A Szabad Szerbia Közgyűlésének tagja, politikai pártba azonban elmondása szerint, nem tervez betagosodni. A Belgrádi Egyetem Biológia Karának tanára, de a Filozófia Karon is előad. Az Európai Evolúció-biológiai Társaság Tanácsának tagja, együttműködik az Uppsalai Egyetemmel, számos tudományos publikációja jelent meg világszerte. Neve az utóbbi néhány évben vált ismertté a környezetvédelmi és a polgári tüntetéseken való részvétele folytán. Legfontosabb számára, hogy felszámolják a pártállamot, valamint tiszteletben tartsák az alkotmányt, jelentette ki a napokban.

3. Branka Stamenković (a Szuverenisták jelöltje)

Középiskolai tanulmányait követően a köz- és a magánszférában dolgozott, az 1990-es évek végén céget alapított, amelyik a populáris pszichológia és az asztrológia területén fordítással és kiadással foglalkozott. 2008-ban megalapította a Kurázsi Mama elnevezésű polgári kezdeményezést, amelyik a szülészeteken uralkodó állapotok jobbá tételéért szállt síkra. Később a brit Sophia Centre for the Study of Cosmology in Culture Sophia ösztöndíjasa volt, majd asztronómia a kultúrában és asztrológia szakon végezte el a mesterképzést a University of Wales Trinity Saint David-en. Egyesek szerint kétséges, miként szerezhetett mesterfokozatot az alapképzés elvégzése nélkül. A retrogárd Merkúr királynőjének nevezi magát. 2014-től az Elég volt mozgalom tagjaként politizált, 2016 és 2020 között köztársasági parlamenti képviselőként tevékenykedett. Az EU-ba vezető út szerinte a rabszolgaságba vezető út.

4. Zdravko Ponoš (az Együtt Szerbia Győzelméért jelöltje)

A zágrábi Műszaki-katonai Akadémián diplomázott. Magiszteri diplomát telekommunikációs szakon, a Belgrádi Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett, emellett több katonai képzést és tanfolyamot végzett el. A vezérkari továbbképzést a londoni King's College-on végezte el. 1988 és 2002 között a vezérkar fejlesztésért és felszerelésért felelős igazgatóságának tisztviselője, 2005 októberétől a vezérkari főnök helyettese, 2006 júniusától a vezérkari főnök tanácsadója, majd ugyanazon év decemberétől vezérkari főnök volt. 2008-ban váltották le, állítólag a közte és a Dragan Šutanovac védelmi miniszter közötti nézetkülönbségek miatt. Két évig Vuk Jeremić külügyminiszter segédállamtitkára volt, majd kabinetfőnöke, míg utóbbi az ENSZ Közgyűlése 67. ülésszakának elnöki tisztségét látta el. Célja, hogy minden polgár elnöke legyen és felszámolja a társadalomban jellemző megosztottságot, vallja.

5. Milica Đurđević Stamenkovski (az Eskütevők Szerb Pártjának jelöltje)

A Belgrádi Egyetem Politikatudományok Karán diplomázott. Az eskütevők egyik alapítója. Egyetlen másik politikai tömörülésnek sem volt tagja. Először a 2014-es rendkívüli köztársasági parlamenti választásokon volt jelölt, ám az általa vezetett lista nem lépte át a választási küszöböt. 2016-ban és 2020-ban szintúgy. Szerinte az összes államfőjelölt közül neki van a legnagyobb esélye arra, hogy megszólítsa a Szerb Haladó Párt támogatóit. Amellett, hogy nem támogatja az ország uniós csatlakozását, fontosnak tartja a párthovatartozás alapján történő foglalkoztatás gyakorlatának a megszüntetését.

6. Aleksandar Vučić (a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltje)

Jelenlegi államfő, az SZHP elnöke, okleveles jogász. Tanulmányai elvégzését követően 1992 és 1993 között a Kanal S rádió munkatársa volt Paléban. A Szerb Radikális Párthoz 1993-ban csatlakozott. Köztársasági parlamenti képviselő volt több mandátumban, majd 1995-ben megválasztják a párt főtitkárának. Miután az SZRP megnyerte a zimonyi választásokat 1996-ban, a Pinki Sport és Üzleti Központ igazgatója lett. Két évvel később tájékoztatási miniszternek választják. Háromszor pályázta meg Belgrád polgármesterének a tisztségét, mindháromszor sikertelenül. 2008 őszén Tomislav Nikolićtyal és az SZRP több képviselőjével együtt megalapítja az SZHP-t, amelynek kezdetben alelnöke, majd 2012-től elnöke. 2012 és 2014 között a kormány első alelnöke, 2012 júliusa és 2013 szeptembere között védelmi miniszter. A 2014-es rendkívüli parlamenti választásokat követően kormányfőnek választják, ugyanúgy, mint 2016 áprilisában. A 2017-es államfőválasztást az első körben megnyerte, a szavazatok 55 százalékával. Míg az idén kezdetben A tettek magukért beszélnek szlogennel kampányolt, Oroszország ukrajnai agressziójának kezdetét követően a Béke. Stabilitás. Vučić. jelmondattal teszi ezt.

7. Miloš Jovanović (a NADA koalíció jelöltje)

Okleveles jogász, az alapképzést a Párizsban a Sorbonne-on végezte. Ugyanitt folytatta magiszteri, majd doktori tanulmányait. 2001 és 2005 között tanársegédként dolgozott az említett egyetemen, majd 2006 és 2011 között a belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet kutatója volt. 2011 októbere és 2014 februárja között tanársegéd a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán, azóta pedig docens. 2007 júliusa és 2008 februárja között a Koszovói-ügyi miniszter nemzetközi jogi kérdésekért felelős tanácsosa, majd néhány hónapig a köztársasági kormány jogi csapatának koordinátora. 2010 és 2013 között a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke, 2017 májusa óta pedig elnöke. Tervei között a pártállam felszámolása szerepel. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nem támogatja az elvszerűtlen politikai kompromisszumokat.

8. Boško Obradović (a Dveri Szerb Mozgalom és a POKS jelöltje)

A Dveri alapítója és elnöke. A belgrádi bölcsészettudományi képzést követően hat évig könyvtárosként dolgozott Čačakban. 1999-ben alapította a Szerb Dveri egyetemista lapot, amely később népszerű kiadvánnyá lett. A Dveri 2015 óta működik politikai pártként. Több hatalmi ciklusban is parlamenti képviselőként tevékenykedett. Két évvel ezelőtt a Politikatudományok Karán elvégezte a mesterképzést. 2017-ben indult az államfőválasztáson. És a szavazatok 2,29 százalékát szerezte meg. Véget ért az üres politikai szólamok korszaka, Szerbia családbarát ország lesz, ahol odafigyelnek a környezetvédelemre, az energetikai biztonságra és az élet méltóságára, mondta nemrégiben.