2024. április 20., szombat

A NATO tehet mindenről?

A szerbiai polgárok 60,1 százaléka a NATO-t és az Egyesült Államokat hibáztatja az Ukrajnában kialakult háború miatt – számolt be Đorđe Vukadinović, a Nova srpska politička misao folyóirat publicistája, politikai elemző tegnap Belgrádban, a kérdéssel foglalkozó panelvitán. Bizonyára nem véletlen, hogy az NSPM éppen most, a szerbiai NATO-bombázások kezdetének 23. évfordulójára időzítette e közvélemény-kutatás elvégzését, magán a beszélgetésen is sok szó esett arról az időszakról, s a tribün is a Szerbia 1999-ben és Ukrajna 2022-ben: Hasonlóságok és különbségek címet kapta.

Vukadinović ismertette: a polgárok 4,5 százaléka Ukrajnát tartja felelősnek a történtekért, 3,5 százalékuk Oroszországot, 31,9 százaléknak pedig nem volt véleménye erről. Arra a kérdésre válaszolva, hogy kinek van igaza az ukrajnai konfliktusban, a megkérdezetteknek csak 5 százaléka vallotta, hogy Ukrajnának, 35,5 százaléka mondta azt, hogy Moszkvának, 29,3 százaléka pedig, hogy egyik félnek sem. 30,3 százaléka nem véleményezte a kérdést.

Prof. dr. Dušan Proroković, a Nemzetközi Politikai Intézet munkatársa azon véleményének adott hangot, hogy a Nyugat Oroszországgal szemben ma éppen olyan politikát folytat, mint a volt Jugoszláviával szemben 1999-ben, a bombázások ideje alatt. Egy létezésre nem érdemes országként állítják be. Oroszországot azonban nem lehet összehasonlítani Szerbiával, még akkor sem, ha 1999-et írnánk. Azóta azonban a nemzetközi politikai színtér is nagyot változott. Korábban a NATO minden következmények nélkül terjeszkedhetett a Kelet felé, megkerülhette a Biztonsági Tanácsot is a beavatkozások előtt, 2008 óta azonban polarizálódni kezdett a világ, ezért a mostani krízis következményei is egészen másmilyenek lesznek, mint 1999-ben volt Jugoszlávia bombázása idején – fogalmazott.