2024. április 18., csütörtök

Mi az országunk neve?

Hallott már valaki olyan kijelentést, hogy Szerbia Köztársaságban élek? Vagy Szerbia Köztársaságba utazom? Bizonyos, hogy ritkán hangzanak el ilyen mondatok, sokkal inkább az, hogy a Szerb Köztársaságba utazom, leggyakrabban pedig csupán ennyi: Szerbiában élek. Természetes, hogy nem hivatalos szövegben rendszerint igyekszünk a legegyszerűbb megoldást választani, de tudjuk egyáltalán, hogy mi az országunk hivatalos neve?

A válasz egyszerűnek tűnik: Republika Srbija. A magyarban azonban két változata is „forgalomban van”. A budapesti nagykövetség honlapján például ez olvasható: Szerbia Köztársaság Nagykövetsége. Az ugyanott látható ismertető szöveg kezdete pedig így szól: „Szerbia Köztársaság a területén élő valamennyi polgár demokratikus állama. Történelme és eredményei a modern civilizáció részévé tették.” Vajdaság képviselőházának honlapján azonban az alkotmányunk hivatalos címe így szól: A Szerb Köztársaság alkotmánya.

Tudjuk, persze, hogy a Wikipédiára nem alapozhatjuk a nyelvi dilemmák eldöntését, mégis megjegyzem, hogy ott ez olvasható Szerbia elnevezéséről: „…hivatalos nevén Szerb Köztársaság.”

Valószínűleg nagyon kevés nyelvészeti írás foglalkozik a témával, mert én csupán egyet találtam: az internetes e-nyelv válaszol arra a kérdésre, hogy mi Szerbia hivatalos neve. A szöveg így szól: „E téren nem mi vagyunk illetékesek, hanem az adott ország döntéshozói. Mi csak annyit tehetünk, hogy tájékozódunk tőlük a hivatalos névalakról, és ezt a magyar nyelvnek megfelelően, a lehető legnagyobb hűséggel ültetjük át. Az eredeti név (latin betűkkel) Republika Srbija, angolul Republic of Serbia, németül Republik Serbien, franciául République de Serbie, tehát más nyelvekben sem a »szerb« melléknévi alakot használják. A budapesti nagykövetségük honlapján is következetesen Szerbia Köztársaságot említenek. Ez valóban elég ritka típus az államnevek között, mivel a »Köztársaság« utótagú államnévvel rendelkező, száznál több ország közül szinte mindegyiknél melléknévi alak szerepel előtte, az Albán Köztársaságtól a Zöld-foki Köztársaságig bezárólag (az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötetének 180–184. oldalán lévő jegyzéke alapján). Akadnak azonban kivételek, főként többtagú nevek: Costa Rica Köztársaság, San Marino Köztársaság, São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság, Sierra Leone Köztársaság, Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, Trinidad és Tobago Köztársaság, sőt két egytagú országnévnél is előfordul ez a típus: Seychelle Köztársaság, Suriname Köztársaság. (Szerbia még nincs külön említve itt, mivel a kötet megjelenésekor még államszövetséget alkotott.) Hibásnak tehát nem nevezhetjük ezt az alakot, legföljebb szokatlannak.”

Az idézetben szerepel az a mondat, hogy: „…a magyar nyelvnek megfelelően, a lehető legnagyobb hűséggel ültetjük át.” A gondunk azonban ezzel nem oldódik meg, mert nyelvérzékünk szerint Szerb Köztársaságot mondanánk (mivel a másik változat valóban szokatlan), a hivatalos szerb név magyar fordítása viszont Szerbia Köztársaság lenne. (Mellékesen jegyzem meg, hogy ez kissé amiatt is zavaró, mert az élőbeszédben a köztársaság szót állítmánynak is érezhetjük, ilyen értelemben: Szerbia nem királyság, hanem köztársaság.)

Számomra nem ismeretes, hogy milyen meggondolásból, mennyire alapos mérlegelés után született meg a döntés az ország elnevezéséről, de föltételezhető, hogy ebben szerepet játszott a boszniai Szerb Köztársaság neve is. Ez az entitás ugyanis már 1992-ben megalakult (kikiáltották) Republika Srpska névvel, ami magyarra valóban az említett módon fordítható. Szerbia és Montenegró szétválása viszont tizennégy évvel később történt, tehát az önállóvá vált Szerbia nem kaphatta ugyanazt a nevet, mint a boszniai entitás. Mivel az országunk neve a magyarban (nyelvérzékünk szerint) inkább elfogadhatónak tűnik Szerb Köztársaságként, gyorsan meg is oldódott az egyértelműsítés: a magyar szövegekben vagy beszédben odateszik az entitás neve elé a jelzőt, hogy boszniai, így lesz boszniai Szerb Köztársaság.

A sajtóban ezek a fölvetett kérdések nem okoznak gondot, már csak azért sem, mert rendszerint egyszerűen a Szerbia elnevezést használjuk, de a Szerb Köztársaság sem mondható hibásnak, a jogi nyelvben azonban nem ennyire egyértelmű a megoldás.

Emellett megjelennek „félhivatalos” szövegek is az újságokban, például hirdetések. Azokkal mit kezdjen a fordító vagy a lektor?

Némi bizonytalanság mellett azt mondhatjuk, hogy Vajdaságban hivatalosnak tekinthető a Szerb Köztársaság elnevezés – és nyilván ez így is fog maradni –, ha már a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának honlapján közzétett alkotmányban így szerepel, de a magyarországi nagykövetségünk sem fog változtatni a pontosabb, bár nyelvérzékünknek kevésbé kedves elnevezésen. Esetleg nyelvészek és jogászok, sőt jogász nyelvészek juthatnának közös nevezőre a kérdésben.