Novák Katalin május 10-ei hivatalba lépésével véget ér Áder János 2012 óta tartó államfősége. A rendszerváltó politikus Göncz Árpád után a második olyan köztársasági elnök, aki két mandátum idejére is betölthette ezt a posztot. Áder leginkább talán a környezetvédelmi ügyek melletti kiállásával marad emlékezetes, de 2012 előtti politikai pályája is figyelemre méltó, hiszen az szinte a rendszerváltás kezdetével együtt indult hosszú útjára.
Áder János 1959. május 9-én született a Győr-Sopron megyei Csornán. Édesapja id. Áder János bolti eladóként dolgozott, míg édesanya, Szabó Terézia, a Csornai Kórházban volt könyvelő. Az általános iskolát Csornán végezte, majd 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. A sorkatonai szolgálat letöltése után 1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult. Egyetemi évei alatt az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumának volt a tagja. Az intézmény nagy hatással volt politikai nézeteinek alakulására. Ez a kollégium volt a későbbi Bibó István Szakkollégium, ahol 1988. március 30-án létrejött a Fiatal Demokraták Szövetsége, vagy röviden a Fidesz. Áder 1983-ban szerezte meg a jogi diplomát, majd egy évvel később feleségül vette Herczegh Anitát, akitől három gyermeke született. Az egyetem elvégzése után az MTA Szociológiai Kutatóintézetében tudományos munkatársként dolgozott.
Már a rendszerváltás hajnalán bekapcsolódott a magyar politika életbe. 1988 áprilisában belépett a Fideszbe, és a kezdetektől a párt egyik jogi szakértője volt. 1989-ben részt vett az Ellenzéki- és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon. Ez utóbbinál a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozó I/3. politikai albizottságban az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagja. Így aztán az 1989. november 26-i első magyarországi, úgynevezett négyigenes népszavazáson az Országos Választási Bizottság tagja. 1989 novemberében a Fidesz választási kampányfőnökévé nevezték ki, ezért OVB-tagságáról lemondott. Az 1990-es első szabad választásokon, amelyen a Fidesz közel 9 százalékos eredményével, a várakozásokon felül teljesített, a párt országos listáján szerzett mandátumot. Áder ebben a parlamenti ciklusban többek között a Fidesz frakcióvezető-helyettese is volt. 1993 áprilisában a párt debreceni, V. kongresszusán kinevezték a Fidesz alelnökévé, májusban pedig a párt ügyvezető alelnöke lett. 1994-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson ismét a Fidesz kampányfőnöke volt. Az 1994-es országgyűlési választásokon újból a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Az 1998-as választásokon, amely elhozta a Fidesz első győzelmét, már egyéni mandátumot szerzett a csornai választókerületben. Az első Orbán-kormány idején Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága volt, ugyanis megválasztották az Országgyűlés elnökévé. A Fidesz számára vereséggel végződő 2002-es és a 2006-os országgyűlési választásokon is sikerült megvédenie egyéni mandátumát a csornai választókerületben.
2007-ben jelentette be, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választásokon. Mivel a választásokon mandátumot szerzett, országgyűlési képviselői mandátumáról lemondott. 2012 tavaszáig tevékenykedett az Európai Parlamentben. Abban az évben mondott le az akkori köztársasági elnök, Schmitt Pál. 2012. április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 képviselőjének ajánlásával lett Áder János az egyetlen államfőjelölt. A 305 leadott szavazatból a kormánypártok 262 képviselőjének igen szavazatával vált a III. Magyar Köztársaság 5. köztársasági elnökévé. Tevékenységének egyik központi ügye a környezetvédelem volt. 2016-ban alapítványt is létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány néven, valamint ugyanebben az évben Magyarország részéről államfőként ő írta alá a párizsi klímaegyezményt. 2017. március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal újraválasztotta köztársasági elnöknek. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott. Második ciklusa idején, 2020-ban tört ki a koronavírus-járvány, amely az egész világot sújtotta. 2021 májusában feleségével létrehozták a Regőczi István Alapítványt a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyermekek megsegítésére. Államfőként egyik utolsó tetteként április 3-ára írta ki a 2022-es országgyűlési választások időpontját.
