2024. április 25., csütörtök
VÁLASZTÁSOK 2022

Összefogás, bátorság, szövetség

Ünnepi istentisztelet és koszorúzás Bácskossuthfalván

A református templomban tartott hagyományos ökumenikus istentisztelettel, illetve a Napsugár Református Óvoda kis növendékeinek énekes fellépésével, a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc márciusi történései kapcsán szervezett központi megemlékezés Bácskossuthfalván. Szakály József címzetes prépost, a topolyai Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa hirdetett igét, majd méltatta a márciusi forradalmat, az akkori ifjak célkitűzései és a mai idők között vonva párhuzamot.

– Március 15-én többször is elhangzik, hogy „Éljen a magyar szabadság!”, és ehhez kapcsolódóan meg kell ifjainknak tanítani, magyarázni, hogy úgy akarjanak szabadok lenni, hogy azzal ne legyenek mások kárára – hangzott el a református templom falai között, majd Móricz Árpád református lelkész ismertette, hogy májusban Szabadka ad otthont az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem soron következő konferenciájának. Emellett bemutatásra került egy nemzeti lobogó, ami a Trianon 100 elnevezésű lovas zarándoklat keretében bejárta a történelmi Magyarország határvonalát.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

Ezt követően a jelenlevők levonultak a Kossuth parkba, ahol a szép számban megjelenteket térzene fogadta a Bácskossuthfalvi Ifjúsági Fúvószenekar közreműködésével. Nemzeti imádságunk az óbecsei Botra férfikórus tolmácsolásában hangzott el, majd Kőműves Noémi, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének szavalója tolmácsolta Wass Albert A láthatatlan lobogó című költeményét. A megjelent vendégeket Papp László tanácselnök köszöntötte, majd röviden felidézte a második világháborút követő első, 1991-es megemlékezést a márciusi forradalomról és szabadságharcról.

– Ugyan azóta rengeteg dolog történt körülöttünk, több változásnak lehettünk tanúi, rögös út vezetett a mai internetes világunkig, de az ünnepség, a megemlékezés semmit sem veszített fényéből és aktualitásából, mint ahogy a magyarságunkhoz való tartozás és nemzeti önazonosságunk sem. Ma már tudjuk, hogy a harmincegy évvel ezelőtti esemény Csubela Ferenc vezetésével nagyon sokat segített a vajdasági magyarság önazonosságának a megtalálásában, visszaadta önbecsülésünket – kezdte a beszédét Papp László, aki rövid történelmi összefoglalót mondott az 1848-as történések bácskossuthfalvi, ómorovicai vonatkozásairól, egyebek mellett, hogy az első felhívásra a 4550 lelkes településen 600-an jelentkeztek nemzetőrnek. Ezt követően dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét, amelyben a miniszterelnök békére, egyetértésre kérte a magyarság képviselőit, és arra figyelmeztetett, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, parlamenti képviselő arra emlékeztetett ünnepi beszédében, hogy az összefogás nélkülözhetetlen, a bátorság erőt ad, és hogy szövetségesek nélkül nem lehet sikerre vinni egy célt sem. Hangsúlyozta, hogy gróf Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos ugyan különböző módon gondolkodtak a forradalomról és a célkitűzésekhez vezető útról, de amikor szükség volt rá, akkor egy emberként álltak ki a nemzetért.

Főhajtás a Kossuth-szobor előtt (Ótos András felvétele)

Főhajtás a Kossuth-szobor előtt (Ótos András felvétele)

– A forradalom kezdetén még nem lehetett tudni, hogy mekkora küzdelmet kell majd a nemzetnek vívnia később, mégis az akkori 12 pont vezetett az áprilisi törvényekhez, amelyek később megteremtették a modern, parlamentáris, népszuverenitás elvén működő Magyarországot, olyan törvények születtek ekkor, amelyek Európa-szerte párját ritkították. Ugyan a szabadságharc elbukott, és az ezt követő abszolutizmus küzdelmes időszak volt, de mindez egyfajta bevezetője volt a kiegyezést követő, később bekövetkező „aranykornak”, ami olyan gazdasági, építészeti felemelkedést hozott, amiből ma is táplálkozunk. A forradalmunk tanulságul szolgál számunkra, hogy ugyan a lengyelek és az olaszok mellettünk álltak, de az akkori kisebbségek nem. Ez sorsdöntő tényező volt akkor, és 1920-ban, majd 1956-ban sem találtunk szövetségesekre. Éppen ezért kell manapság is a céljaink megfogalmazása mellett úgy Budapesten, mint Belgrádban is támogatókat találnunk, hogy sikereket érjünk el az oktatás, a művelődés vagy a gazdaságfejlesztés terén, erről szólnak az előttünk álló választások is – tette hozzá Pásztor Bálint. A megemlékezés végén a társadalmi szervezetek, intézmények, önkormányzatok vezetői, képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Bácskossuthfalva jelképe, a kultikus Kossuth-szobor talapzatánál.