A Szerb Nemzeti Bank (NBS) január óta majdnem egymilliárd eurót költött el a dinár árfolyamának védelmére. Csak februárban 605 millió, az év eleje óta pedig 945 millió eurót adott el a bankközi devizapiacon, hogy csillapítsa az árfolyam-ingadozást. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 455 millió eurót, amit a múlt év utolsó három hónapjában adott el, akkor kiderül, hogy a devizatartalékok 5 hónap alatt csak ebből eredően 1,4 milliárd euróval csökkentek – írja a Danas. Megjegyzi azonban, az ország devizatartalékai továbbra is jelentősek: február végén bruttó 15,56 milliárd eurót tettek ki, és ha levonjuk a bankok kötelező tartalékait, akkor is kis híján 13 milliárd euróra rúgnak.
Az utóbbi hetekben a hasonló monetáris politikát folytató, más európai országok valutái nagy megpróbáltatásoknak voltak/vannak kitéve. A magyar forint március 7-én olyan szintre gyengült az euróval és a dollárral szemben, amilyenre még soha, és egy rövid ideig több mint 400 forintot kellett adni egy euróért. A múlt héten a lengyel valuta egy pillanatban annyira gyenge volt, hogy 5 zlotyt kellett fizetni egy euróért, ami a február 23-ai szinthez képest 10,5 százalékos zuhanást jelentett. A cseh korona 5,5 százalékot veszített értékéből az ukrajnai háború előestéjén jegyzett szinthez viszonyítva. Mindhárom ország jegybankja az irányadó kamat növelésével reagált, s ebben Lengyelország járt az élen, 9 nappal ezelőtt ugyanis 0,75-ről 3,5%-ra emelte a kamatlábat. Az NBS 1 százalékon tartotta az alapkamatot. Đorđe Đukić bankszakértő, a Közgazdasági Kar tanára szerint ez a válság is bebizonyította, hogy a szabadon lebegő árfolyam a legjobb, mert folyamatosan alkalmazkodik az adott valuta keresleti és kínálati feltételeihez, és a központi bank minimális beavatkozására van szükség.
