A héten számos olyan híresztelés kelt szárnyra a közösségi oldalakon és egyes sajtófelületeken, amelyek szerint a lakosok nem tudtak devizát vásárolni, vagy nem fizették ki nekik a tartalékolt eszközeiket. Bizonyos portálok kígyózó sorokról számoltak be a szerbiai bankok és pénzváltók előtt, és különböző forrásokra hivatkozva a hazai devizapiac összeomlásáról cikkeztek. Szerencsére, ez még mindig nem történt meg.
A hét vége felé a bankkormányzó is felszólalt. Jorgovanka Tabaković nyilatkozataiban biztosította a lakosokat a szerb bankrendszer stabilitásáról, amely „minden tekintetben ki tudja elégíteni a polgárok igényeit”: a bankautomatákból éppúgy felvehető deviza, mint a bankok tolóablakainál, de az elektronikus átutalások is zökkenőmentesek – nyugtatta meg a lakosokat a bankkormányzó. Kiemelte, hogy a szerbiai bankrendszer a devizaárfolyamot is stabilan képes tartani.
A híresztelések és a hivatalos álláspont közötti ellentét olvasóinkat sem hagyta hidegen. Többen is fordultak hozzánk aggályaikkal és kérdéseikkel, így megpróbáltunk utánajárni annak, hogy van-e bármiféle ok aggodalomra. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy egy olvasónk sem jelezte személyes érintettségét, és kutakodásunk során sem találtunk olyan személyre, akitől megtagadták volna a pénzintézetek a deviza kifizetését. A tartalékok ingadozásáról szóló híresztelések kapcsán felkerestünk egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembert.
STABIL DEVIZAPIAC: UTÓPIA VAGY VALÓSÁG?
Kérdéseinkkel Limburger József okleveles jogászhoz fordultunk, aki a budapesti székhelyű OTP Bank fiókintézetének, az OTP Faktoring szerbiai leányvállalatának az igazgatója volt 19 éven keresztül. A fiókintézet követelések vásárlásával foglalkozik, így sok esetben szükség van arra, hogy a Szerb Nemzeti Bank kereteire támaszkodjon. Ezek közé tartozik a devizapiaci mozgásokat meghatározó keret is, amelyet a nemzeti bankról szóló törvény szabályoz – ismertette a jogi alapokat Limburger József.
Limburger József (Fotó: Ótos András)
– Ha a devizatartalékokról beszélünk, akkor szem előtt kell tartanunk az ország belső szükségleteit, de a külföldi, szerbiai kötelezettségeket is. Számos olyan összetevő van, amely meghatározza a devizatartalékokat: elsősorban a nemzeti bank külső követeléseit kell megemlíteni, de jelentősek a Szerbiára vonatkozó külföldi értékpapírok is. Az aranytartalékok is meghatározzák egy ország devizatartalékát: ezeket a múlt évi jelentések szerint a szerb állam jelentősen megnövelte.
Az összetevőkbe tartozik az ország külföldi készpénzkerete, illetve a Nemzetözi Valutaalap (IMF) szerbiai tartalékai. Ezekre a tényezőkre kell összpontosítanunk, amikor véleményt formálunk Szerbia devizatartalékának helyzetéről.
Az egykori bankigazgató a felelősségre is felhívta a figyelmet: a deviza likviditását a Szerb Nemzeti Banknak kell biztosítania. Ugyanakkor szavatolnia kell a biztonságot is mind a belföldi, mind a külföldi kötelezettségek teljesítésére. A devizapiac fő irányelve a keretek megfogalmazása: a bankkormányzó tanácsa határozza meg a hosszú távú irányelveket, a stratégiát és a devizatartalékokat – mutatott rá Limburger József.
– Az utolsó információim szerint januárban az ország bruttó devizatartaléka meghaladta a 16,1 milliárd eurót. Ez a keret a rendszeres bel- és külföldi üzletelések lebonyolítását biztosítja, és jelenleg megfelel a szükségleteknek. Ugyanakkor megegyezik azzal a kerettel is, amelyet a távlati tervekben meghatározott a nemzeti bank. Megvalósult tehát az, amit célként tűzött ki maga elé az országos pénzintézet – hangsúlyozta a szakember.
A BÉKE BIZTONSÁGOT SZAVATOL
Az orosz–ukrán konfliktus következményeként számos gonddal kénytelen szembenézni Európa. A szerbiai gazdaságot azonban egyelőre közvetlen veszély nem fenyegeti – állítják napi nyilatkozataikban az államvezetők. Limburger József szerint jelenleg a devizatartalékok korlátozásától sem kell tartanunk.
– Követve az oroszországi helyzetet értesülhettünk arról is, hogy az állam 10 ezer euróig engedélyezett rubelátváltást. Ez a jelenlegi háborús körülményeket figyelembe véve megfelelő. Szerbiában viszont béke van, és jelenleg stabil tartalékokkal rendelkezik az ország. Tapasztalatomra alapozva ebből azt a következtetést vonom le, hogy a nemzeti bank nem fogja szűkíteni a jogi köröket. Az emberek tehát korlátlanul hozzá tudnak jutni a tartalékaikhoz. Erre enged következtetni az ország megnövelt aranytartaléka, a külföldi értékpapírokban tartalékolt eszközök, figyelembe véve a nemzetközi követeléseinket és a külföldi készpénzkeretünket is. Ez az, ami biztonságot nyújt a pillanatnyi helyzetben.
A biztonságérzet azonban többször is megingott az emberekben: az orosz–ukrán konfliktus kezdete után az első pár napban pánik tört ki, megrohamozták a töltőállomásokat, de megnövekedett az élelmiszerüzletek forgalma is. A szakember szerint ugyanez történt a bankokkal is.
– Látjuk azonban, hogy a stabilitás meghozta a maga eredményét: magas szintű kijelentések is alátámasztják, hogy rendeződött a helyzet. Környezetemben nem vettem észre kígyózó sorokat a bankok előtt, és sem baráti, sem pedig szakmai körökben nem hallottam arról, hogy bárkit is elutasítottak volna. Úgy vélem, hogy a bankok és a pénzváltók ki tudják elégíteni a napi devizakeresletet: a központi pénzintézettel összehangolva fel tudják mérni a szükségeleteket, amelyeket teljesítenek is.
Limburger József szerint tehát nincs ok aggodalomra: a devizatartalékok megfelelő szinten vannak országunkban. A rendszer stabilitása pedig azt is biztosítja, hogy a lakosok hozzáférjenek a megtakarításaikhoz, vagy akár gyarapítsák azokat.
