Az áru és a tőke szabad áramlása normális körülmények között pozitív hatással van a gazdaságra. Vannak azonban olyan rendkívüli helyzetek, amikor korlátozásokat, akár tilalmat is indokolt bevezetni. Az árak befagyasztása vagy korlátozása szintén indokolt lehet rendkívüli esetekben. Az állami beavatkozások, köztük még a támogatások folyósítása is befolyásolja a szabadpiaci folyamatokat. Ugyanakkor bizonyos ágazatok esetében, és bizonyos helyzetekben szintén indokolt lehet, és bevált gyakorlatnak tekinthető a világ fejlett országaiban. Így aztán nem lehet egyértelműen és minden esetben negatív, vagy pozitív hangnemben beszélni a szubvenciókról, vagy a különböző korlátozásokról.
Az eddigi 4000 dinár helyett 8000 dinárt fizet az állam területalapú támogatás címén a gazdáknak. A termelők ennél jóval többet, 200 eurónak megfelelő összeget tartanak méltányosnak. Ezt követelték az elmúlt hetekben szervezett tiltakozó felvonulásaik alkalmával is. De szintén aggodalmuknak adtak hangot a gazdálkodók a gabonaexport korlátozásával kapcsolatban is. Sajnos olyan időket élünk, amikor ezen a területen sem könnyű eligazodni.
Szerbia nem csupán önellátó, de gabonafélékből jelentős exportőrnek is számít az utóbbi években. A mögöttünk álló hetekben azonban árrobbanással járó pánik lett úrrá a világ meghatározó gabonatőzsdéin, ezért sokan már nálunk is kezdtek készleteket felhalmozni. A közbeszédben pedig bekerült a téma, hogy esetleg még lisztből is hiány lehet. Valójában ettől kevésbé kell tartani, hiszen készletek vannak még a raktárakban, és az ősszel, gabonával bevetett parcellák is ígéretesek. A műtrágya drasztikusan megdrágult és emiatt a felhasználása csökkent. Rekordtermésre ennek tükrében nyilván nem számíthatunk. A termés volumene azonban valószínűleg így is messze meghaladja majd a hazai szükségleteket.
A világpiaci folyamatokat és trendeket szemlélve most úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború miatt hatalmas árumennyiségek eshetnek ki a piacról. Szerbia nettó exportőrként bizonyos logika alapján nincs veszélyben, kenyér- és takarmányhiány valójában nem fenyeget. Az ukrán kukoricaexport leállása viszont az Európai Unió állattenyésztői szektorában nehéz helyzetet teremthet, aminek hatásai viszont már hozzánk is begyűrűzhetnek. A kukoricahiány hatással lehet az állattenyésztési ágazatokra. Elsősorban a sertés- és a baromfiszektorban jelentősen szűkítheti a takarmányozási lehetőségeket. Az amerikai kontinensen termelt kukorica pótolhatja a hiányt. A nem kis tételt képező szállítási költségek mellett azonban aggályok merülhetnek fel amiatt, hogy ott nagyrészt genetikailag módosított (GMO) kukoricát termelnek. Emellett, a növényvédőszer-maradványok értékeire vonatkozó előírások sem olyan szigorúak, mint Európában.
A világpiacon a búza, más gabonafélék és sütőipari termékek drágulása hatással lesz a hazai folyamatokra is. Az Európában zajló fegyveres konfliktus az állati termékeknél, illetve a búza révén a gabona- és a sütőipari cikkeknél újabb drágulási hullámot indított el. Első hallásra nekünk mindez még úgy tűnhet, hogy majd jobb áron tudjuk értékesíteni az exportra szánt mennyiségeket.
A gazdálkodók nem veszik jó néven, ha korlátozásokat, exporttilalmat vezetnek be. Lehetnek azonban áttétes hatásai a kialakulóban lévő válságnak, melyek kedvezőtlen folyamatokat generálhatnak. A beláthatatlan következményekkel fenyegető orosz–ukrán háború kitörése nem csak az európai államokra van hatással, de az észak-afrikai és közel-keleti országok többsége is megérzi. Az élelmiszerárak növekedésével világszerte növekedhet az éhséglázadások, a regionális háborúk és általánosságban a társadalmi osztály közötti feszültségek, a radikalizálódás esélye. Azt hittük, hogy a klasszikus értelemben vett, tankokkal, ágyukkal, puskákkal vívott háborúk visszaszorultak mára. Az orosz–ukrán konfliktus azt jelzi, hogy sajnos ez talán mégsem igaz.
Nem csupán az időjárás, a piaci trendek is szeszélyesek mostanában. A jövőre nézve bizonyos esetekben a számadatok és a korábbi trendek vizsgálata sokatmondó lehet. Oroszország és Ukrajna adta a közelmúltig a világ gabonaexportjának 29 százalékát. A fő vásárlóik pedig nem az európaiak, hanem a harmadik világbeli országok, leginkább a Közel-Kelet és Észak-Afrika államai. A különböző szankciók, korlátozások, illetve a háború önmagában tartós bénulást okozhat a globális gabonakereskedelemben. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy Afrikában és az arab világban súlyos következményekkel szokott járni egy-egy gabonaár-robbanás. De élelmiszerhiány nem csak a háborús konfliktus miatt fenyeget. A helyzetet tetézheti, hogy mind erősebben jelentkeznek a szélsőséges éghajlati hatások. Mindez jelentős jövőbeni kockázatokat jelent, miközben a kereslet is jelentősen növekszik.
A piac igyekszik beárazni azt a fenyegető tényt, hogy a háborús következmények, illetve a szankciós intézkedések rövidebb-hosszabb ideig ellehetetleníthetik Ukrajna és Oroszország gabonaexportját. A világpiacon hirtelen egy nagy űr keletkezhet. Pont ez a két ország ugyanis már hosszú ideje meghatározó tényezője a nemzetközi gabonakereskedelemnek. Együttes búzaexportjuk az utóbbi években rendre 55–60 millió tonnát tett ki, ami a világ mintegy 200 millió tonnás éves búzakivitelének mintegy 30 százalékát jelenti.
Az energia- és nyersanyagárak is megugrottak. Az ukrajnai háború miatt növekszik az infláció az Európai Unióban is. A trendek most olyan irányban hatnak, hogy a termelés és a fogyasztás visszaesését nehéz lesz elkerülni. Az Európai Unió Tanácsa máris sürgősségi intézkedéseket kért az állattenyésztés és a mezőgazdaság megmentése érdekében, melyet az Oroszországból és az Ukrajnából érkező import leállása súlyosan érintett. A fejlettebb régiókban olyan kihívásokkal kénytelenek szembenézni, melyeket jobb híján szubvenciókkal és korlátozások bevezetésével próbálnak enyhíteni.
