2024. április 25., csütörtök

Műholdról vezérelt toronyórák

Az idén az újvidéki telepi templom tornyán is lesz óra

Biztosan már sokan feltették a kérdést, hogy a mai világban mire szolgálnak a templomtornyok órái. Mindenkinek van okostelefonja, bárhol és bármikor megnézheti rajta a pontos időt. Még fel sem kell néznie az ég felé. Mégis, amikor elmegyünk egy templom közelében, ösztönszerűen felnézünk a toronyórára. Jól van, még nem késtem el. Vagy mégis? Nem jár jól. Vagy áll? Bosszankodunk, ha pontatlan, bosszankodunk, ha áll és nyugalom fog el minket, ha egyet mozdul a mutató és azt látjuk, hogy pontos az óra. Mindenkinek kell ez a nyugalom, amit a pontosan járó, pontosan ütő toronyóra ad nekünk. Minden más, divatos kütyü órája erre képtelen.

Amikor felnézek a templom tornyára és látom, hogy az óra áll, mindig azt kérdezem magamtól, vajon ki fogja elindítani. Ki fogja megjavítani? Élnek-e még toronyóra-javító mesterek? És, amikor legközelebb, kissé félve ismét felpillantok a magasba, és látom, hogy az óra működik, felkiáltok: még élnek mesterek! Igen élnek, közülük egyik itt, közöttünk, az újvidéki Telepen. Fődi Józsefnek hívják.

Fődi József: Ma már elektronika irányítja a templomórákat (Fotó: Dávid Csilla)

Fődi József: Ma már elektronika irányítja a templomórákat (Fotó: Dávid Csilla)

A ház, amiben lakik, százéves, de nem látszik annyinak. Felújítva, kicsinosítva büszkén áll a környező toronyépületek, pazar házak, villák között. Gazdája tett róla, hogy őrá is felfigyeljenek az erre járók. Kaputelefont is felszerelt, távirányitóval nyílik a nagykapu, kamerája is van ennek a házikónak, meg padlófűtése. És rend, tisztaság odabenn. Ha a ház beszélni tudna, elmondaná, hogy József sokat dolgozott rajta, hogy megmentse az enyészettől, sok pénzt beleölt, vastag vertfalait alig tudta átfúrni, amikor a súlyos szekrényeket szerelte fel...

De hagyjuk a házat abban a hitében, hogy még száz évig fog élni, forduljunk inkább a templomtornyok órái felé.

– Miért az órák, és közülük is a toronyórák javítását, építését választottad hivatásodnak? – kérdezem az előttem ülő fiatalembertől, aki már nem is annyira fiatal.

– Már közelebb állok az ötvenhez, mint a negyvenhez – mondja fanyar mosollyal. – Nagybácsim, Lukács Lajos, akit mindenki ismer, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézetnek dolgozik és többek között karban tartja a péterváradi vár óráját, és más órákat, de kovácsmunkákat is végzett. Amikor az Intézetnek szüksége van rá, szólnak neki, és ő mindent helyre tud tenni, mindent megcsinál, amit kérnek tőle. Neki segítettem, és amikor egy alkalommal Belcsényben kellett egy órát megjavítani, szólt nekem is, hogy menjek vele. Ekkor terveztem ki a saját órámat. Ő megcsinálta a mechanikus részét, én pedig az óra elektronikus részét. Ez volt az első közös munkánk. Közös pontunk a motornál volt, én a motort vezéreltem, ő pedig a motort beszerelte az egységbe. Ezt követően több hasonló munkánk volt, amelyben együttműködtünk. Közben fejlesztgettem órámat. Volt, hogy nagybácsim nem ért rá, és nekem kellett az óra mechanikus részét is megcsinálnom. Jelenleg úgy dolgozunk, hogy az óra elektronikai részét, az elosztót, mindazt, ami az óralap mögött van, én csinálom, ő pedig az óralapot, a kiütő rendszert.

Az idéntől lesz órája az újvidéki telepi templomnak is (Fotó: Dávid Csilla)

Az idéntől lesz órája az újvidéki telepi templomnak is (Fotó: Dávid Csilla)

Miközben üdítőt, sört hoz a hűtőszekrényből, körülnézek a szobában. Az egyik sarokban egy különös, régi szekrény áll, felső részén egy felirattal. Noteszomba másolom: Symphonion. Közben visszatér az italokkal és folytatjuk a beszélgetést az órákról. A szekrényről majd később faggatom.

– Hol, mely templomtornyok óráit reparáltátok meg?

– Nagyon sokat, főleg itt a Vajdaságban. De nemcsak javítjuk, felújítjuk az órákat, hanem karban is tartjuk. A legtávolabb Montenegróban dolgoztunk, Herceg Noviban a Sahat kula óráján. Ezt az óratornyot a törökök építették a l7. század közepén. A napokban ismét hívtak, mert szeretnének még valamit újítani az órán, majd el kell mennünk, hogy meglássuk, miről van szó. Pillanatnyilag a karlócai duplatornyú templomon dolgozunk. Mindkét tornyán vannak órák, ezért olyan elektronikai berendezést kellett fejleszteni, amely valamennyi órát összehangolva működteti. Újvidéken a telepi templom órájának a megalkotása is folyamatban van. És dolgozunk a bajmoki templom óráján is. Közben javításokat is végzünk. Szinte naponta vannak érdeklődők, a minap például Ókérről érdeklődött egy pravoszláv pap.

– Milyen a templomóra belseje, mennyire viselte meg az idő, milyen állapotban vannak az óráink?

– Azok az órák, amelyeket még a múlt század elején szereltek fel, mechanikus órák, nagy súlyokkal. Ilyenekkel sok helyen találkoztunk, de sok olyan templomóra is van, amelyeket a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben felújítottak, ezeket az órákat már egy kezdetleges elektronikai berendezés működteti. Mire ezek a szerkezetek kezdtek tönkremenni, jöttek a háborúk, a szerencsétlen időszakok, javításukra nem volt pénz, de mára az egyházközségek anyagilag is megerősödtek, így egyre több a munkám. A kezdetleges elektronikus szerkezet egy órára volt kapcsolva, amely adta a jelet a toronyórának, amely annyira volt pontos, amennyire a lenti óra. Ha a lenti óra késett, akkor a fenti is késett. A mai szerkezetek a műholdról kapják az impulzust, a GPS-ről, így valamennyi mindig egyforma és pontos időt mutat. Atomóra pontossággal. A GPS órajeleket küld és mi ezeket az órajeleket használjuk ki.

A nagyító nélkülözhetetlen a precíz munkához  (Fotó: Dávid Csilla)

A nagyító nélkülözhetetlen a precíz munkához (Fotó: Dávid Csilla)

– A harangokat is ez a szerkezet irányítja?

– Irányíthatja, de ezt legtöbb helyen másképpen oldottuk meg, külön szerkezettel, amelyek mobil rácsörgetéssel kapcsolják be a harangozást. Ezt azért kell így megoldani, mert nem mindig ugyanabban az időben harangoznak, mondjuk nem mindig ugyanakkor van a mise. Az idő ütését viszont az óra irányítója szabályozza. A harangozásnál a szerkezet jobbra, ballra lengeti a harangot, az óra jelzésekor viszont egy kalapács üt a harangra óránként, félóránként, negyedóránként.

– Nem lehet kellemes a templomtoronyban dolgozni, sőt életveszéllyel is járhat.

– Nem kellemes, mert huzatos, sokszor a galambokkal, bőregerekkel is meg kell vívnunk. Én a torony belsejében dolgozok, de nagybácsimnak kint kell, amikor az óralapot javítja, szereli. Ezt vagy állványokról kell csinálnia vagy az alpinisták végzik, huzalon lógva szerelik fel az óralapot. Különben minden óralapon van egy kis ablak, ami lentről nem látszik, és ezen az ablakon át is igazíthatók a mutatók, tisztíthatók a lapok. Ezen az ablakon át is felszerelhető a lap, de így a legnehezebb, nagy óralapokat viszont nem lehet a nyíláson át rögzíteni.

József elektrotechnikai iskolát végzett, már gyerekkorában vonzotta ez a szakma, fiatalon pedig már mindent meg tudott javítani, ami az elektronikával kapcsolatos, sőt hangfalakat, erősítőket készített... Arról faggatom, hogy milyen szerszámok kellenek a templomóra szerkezetének előállításához, javításához? Sorolja a különböző szerszámokat, de jobbnak látja, ha kimegyünk a ház melletti műhelyébe. Katonás rendben állnak itt a különböző színű diódák, csatlakozók, kapcsolók... Itt áll a számítógép, amelyen József a terveit készíti, a nagyító... Mintha egy műtőteremben lennék.

Óratorony Herceg Noviban

Óratorony Herceg Noviban

– Erre nagyon büszke vagyok – mutat egy egyszerűnek tűnő szerkezetre. – Ez egy 3D-s nyomtató. Ezt a műanyag dobozt készítettem rajta, egy műszerhez. A gép a tekercsről leszedett műanyaghuzalt bontja nagyon vékony szálakra, amiből összeállítja a dobozt olyan precizitással, amire semmilyen más gép nem képes.

Van még egy műhelye, ahová szintén bekukkantunk. Itt különböző maró, csiszológépek, asztalok és egyéb szerszámok sorakoznak a fűrésztől, csavarhúzótól kezdve a kalapácsig.

– Ha jól értesültem, itt készül az újvidéki telepi templom órája is. Mikorra várhatják a telepiek a nagy napot, ugyanis a Szent Erzsébet római katolikus templom tornyán felszentelése óta, ami 1931-ben volt, sohasem volt óra.

– Igen, mi csináljuk. Folyamatban van a munka, sokat dolgozok rajta. A tervek szerint az idén elkészül, sőt egy barátomnak meg is ígértem, hogy az esküvőjére óra is lesz a templom tornyán. Megvilágítva, hogy sötétben is látható legyen a pontos idő.

Beszélgetünk még a gyerekkorról, a tervekről, a minapi mangalica disznó vágásáról. Közben kóstolgatjuk a töpörtyűt, az abált szalonnát, a hurkát. De a szekrény is érdekel, amit a szobában láttam.

– Zeneszekrény. Családi ereklye. Még nem mertem hozzányúlni, kissé talán restaurálni kellene. Különben működik.

József testvére, Éva be is helyez egy korongot és felcsendül a dal. Száz évvel ezelőtti hangulat tölti be a vertfalú házat, miközben, kint, valahol a távolban nyugovóra szólít egy templomtorony atomórája.