2024. április 18., csütörtök

Másodszor próbálkoznak tűzszüneti tárgyalással

Putyin továbbra is demilitarizált és semleges Ukrajnát akar

Béketárgyalást szerveztek tegnapra Ukrajna és Oroszország képviselői, immár másodszor. Fő célként a tűzszünetet tűzték ki. Putyin ragaszkodik a tervéhez, jóllehet egyre nő az orosz agresszió áldozatainak száma.

Újabb béketárgyalást kezdtek az oroszok és az ukránok, akiknek képviselői tegnap a lengyel–ukrán határhoz közeli Bresztnél ültek asztalhoz. A találkozó fő célja az azonnali tűzszünet megkötése, miután az orosz agresszió február 24-ei kezdete óta a hétfőn (az ukrán–fehérorosz határon fekvő Gomelban) tartott első megbeszélés eredménytelenül ért véget. A lapzártánk után véget ért találkozón humanitárius korridorok létrehozása is szóba került. Ezeken a civilek távozhatnának a háborús övezetekből.

Az orosz haderő „biztonsági folyosót” hozott létre, s így az ukrán küldöttség zavartalanul juthatott el a megbeszélés helyszínére, amelyről a Kreml előzetesen annyit közölt, hogy egy történelmi területen van. Hírek szerint a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt üzente, hogy Oroszországnak le kell állítania a bombázásokat a béketárgyalás kezdete előtt. Megismételte, hogy ő is kész tárgyalni a békéről Vlagyimir Putyin orosz államfővel, bár jelezte: Moszkvának meg kell fizetnie a megszállás okozta károkat.

Putyin tegnap telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel közölte: Moszkva el fogja érni céljait Ukrajna vonatkozásában, így az ország demilitarizálását és semleges státusának kialakítását is.

SZÉTLŐTTÉK A TÁVHŐKÖZPONTOT

Ukrajna déli és keleti részében többfelé súlyos harcok dúlnak. A második legnagyobb várost, az 1,4 millió lakosú Harkivot napok óta ostromolják. A sűrűn lakott belvárost több rakétacsapás is érte. A támadók azt állítják, katonai célpontokat lőnek, a védők szerint más épületeket is találatok érték, ami sok civil halálát okozta.

Tegnap több robbanás rázta meg Kijevet is, előző este rakéta csapódott be a központi pályaudvar közelében. Megsemmisült a távhőközpont is, így a főváros egy részében nincs fűtés.

HULLÁK AZ UTCÁKON

Heves küzdelem folyik az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolért is. A 450 ezer lakosú kikötőváros stratégiai fontosságú, és a térségben egyedül tartja magát.

Mariupolt szerdán zárták körbe az oroszok. Ukrán források szerint több százan eshettek áldozatul a folyamatos ágyúzásnak és rakétatámadásnak. Szerhij Orlov alpolgármester szerint az ostromlók egy kerületet földig romboltak, és a heves harcok miatt a halottakat sem tudják összeszedni az utcákon.

Az amerikai hírszerzés úgy tudja, hogy orosz partraszállító hajók közelednek Odessza felé. Ebből többen arra következtettek, hogy hamarosan megkezdődhet a harmadik legnagyobb ukrán város ostroma is.

Kiégett orosz páncélosok a Kijevhez közeli Buha városkánál (Fotó: RDMPS via AP/Beta)

Kiégett orosz páncélosok a Kijevhez közeli Buha városkánál (Fotó: RDMPS via AP/Beta)

MEGTALÁLTÁK A „HADITERVET”

Az ukrán sereg szerint fontos dokumentumokat zsákmányolt az ellenségtől. A papírok között állítólag olyanokat is találtak, amelyek az Ukrajna elleni haditerv részleteit tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy Moszkva január 18-án hagyta jóvá az inváziót és eredetileg február 20-án lendült volna támadásba, amelyet március 6-án már be is fejezett volna. (A háború február 24-én kezdődött.) Az ukránok azonban arra figyelmeztettek, hogy a „haditerv” dezinformáció is lehet.

Az viszont igaz, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elsöprő szavazattöbbséggel elmarasztalta Oroszországot az agresszió miatt, s követelte a harcok befejezését, illetve az orosz katonák kivonását Ukrajnából. A határozatot a testület 193 tagjából 141 támogatta, 35 tartózkodott, öt ellene voksolt.

PÉNZ PUTYIN ELFOGÁSÁÉRT

A luxemburgi külügyminiszter egész másra „szavazna”. Jean Asselborn úgy véli, a fegyveres konfliktusnak az orosz elnök „fizikai kiiktatásával” lehetne véget vetni.

Más javaslattal állt elő Alex Konanykhin orosz oligarcha, aki az 1990-es években az Egyesült Államokba menekült, és ellenséges a viszonya Moszkvával, ahol sikkasztással vádolják. Konanykhin egymillió dollár pénzjutalmat ajánlott fel (orosz) katonatiszteknek Putyin letartóztatásáért.

Roman Abramovics orosz milliárdos, a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa is megszólalt. Bejelentette, hogy eladja a csapatot, és a kapott pénz adózás utáni részét teljes egészében az ukrajnai háború károsultjainak javára fordítja.

A Kijev felé tartó orosz páncélos hadoszlop egyes hírek szerint lassabban halad a tervezettnél (Fotó: RDMPS via AP/Beta)

A Kijev felé tartó orosz páncélos hadoszlop egyes hírek szerint lassabban halad a tervezettnél (Fotó: RDMPS via AP/Beta)

OLIGARCHÁK JACHTJAIT FOGLALTÁK LE

Az Egyesült Államok és az EU (újabb) szankciókkal próbálja megfékezni az orosz agressziót. Ezek több száz személyt érintenek, köztük Putyinhoz közel álló oligarchákat. A német hatóság Hamburgban lefoglalta a világ legnagyobb – csaknem 594 millió dollárt érő – szuperjachtját, amely Aliser Uszmanov orosz milliárdosé, akinek neve az uniós szankciós listán van. Franciaországban tegnap a Putyinnal szövetséges Igor Szecsin oligarcha jachtjára is „lakat” került.

BERLIN SZTRELÁKAT KÜLD

Az EU- és a NATO-tagországok többsége közben fegyvereket, lőszert, egyéb hadfelszerelést, üzemanyagot és humanitárius segélyt szállít Ukrajnának. Az EU humanitárius segélyközpontot is nyitna Romániában, hogy az ott összegyűjtött külföldi adományokat utána eljuttassa Ukrajnának, illetve a háború elől menekülőknek.

Harkivi utcai részlet (Fotó: RDMPS via AP/Beta)

Harkivi utcai részlet (Fotó: RDMPS via AP/Beta)

Németország tegnap újabb fegyverek küldését jelentette be. A szállítmány 2700 Sztrela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. Berlin a minap már jóváhagyta ezer páncéltörő fegyver és ötszáz Stinger légvédelmi rakéta átadását Ukrajnának.

MOSZKVA VESZTESÉGEKRŐL SZÁMOLT BE

A háború sújtotta területekről továbbra is ezrével menekülnek. Eddig csaknem egymillióan mentek külföldre, többségüket a szomszédos Lengyelország fogadta be. Csehországban mától szükségállapot lép életbe, hogy felgyorsíthassák a menekültek fogadását.

Noha a veszteséglisták ismertetése ellenőrizhetetlen propaganda, Moszkva szerdán először ismerte el, hogy eddig 498 katonája esett el és 1597 megsebesült. Moszkva „mérése” szerint a harcokban 2870 ukrán katona vesztette életét, 3700 megsebesült. Ezt a másik oldal túlzásnak tartja.

Orosz helikopter cirkál Mariupol közelében az Azovi-tenger felett (Fotó: AP via Beta)

Orosz helikopter cirkál Mariupol közelében az Azovi-tenger felett (Fotó: AP via Beta)

Nyitókép: Az orosz rakéták tegnap is több célpontot találtak (Fotó: AP via Beta)