2024. április 20., szombat

Megmenekült címermadár

Ma van a vadon élő állatok világnapja

A Kárpát-medence a változatos ökológiai adottságainak köszönve nagymértékű változatosságot, biológiai diverzitást, sokféleséget mutat. Ennek a változatosságnak a megőrzését az országos és nemzetközi szabályozások segítik. Ezek közé a természetvédelmi szabályok közé tartozik többek közt a Washingtoni Egyezmény (CITES) is, mely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Az egyezményt idestova fél évszázada, 1973. március 3-án írták alá. Az egyezmény megszületésének 40. évfordulóján, 2013-ban nyilvánította az ENSZ ezt a napot a vadvilág világnapjává. Ekkor ünnepeljük Földünk vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét, gazdasági, tudományos és esztétikai értékét.

A parlagi sas és a réti sas védelme igazi sikertörténet a Kárpát-medencében. Magyarország az EU parlagi sas „rezervátuma”. Az egykor a hegy- és dombvidék ritka fészkelő madarának megóvása és állományának gyarapítása példaértékű. Harminc évvel ezelőtt, 1990-ben még alig húszegynéhány pár parlagi sas költött Magyarországon, harminc évvel később, 2020-ban a fészkelő parlagi saspárok száma elérte a 330-at. Az állomány gyors felfutása az aktív természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető, amelyhez az évek során több száz civil aktivista, természetbarát, madármegfigyelő, amatőr és hivatásos ornitológus csatlakozott. Akkora szakmai és társadalmi bázist, erőt képvisel a madárvédők kiterjedt hálózata, hogy azzal már minden társadalmi tényezőnek számolnia kell.

A parlagi sasok Magyarországon a Dunától keletre főleg a Tisza mentén gyakorlatilag belakták a fészkelésre alkalmas területeket, elfoglalták a költésre alkalmas magas fákat, egyre közelebb kerülve az emberi településékhez. Amíg északi szomszédunknál látványosan gyarapodott a parlagisas-állomány, addig Vajdaságban az ezredfordulóra gyakorlatilag eltűnt a korábbi élőhelyeiről, a Delibláti-homokvidékről és a Tarcal hegység (Fruška gora) erdős-sztyeppei lankáiról. Az élőhelyváltozások, a táplálkozó területek átalakulása, a homoki gyepek, legelők beerdősülése nyomán lecsökkent a zsákmányállatok, az ürge, mezei nyúl, fácán stb. száma, ami miatt majdnem teljesen kipusztult Vajdaságból a parlagi sas.

Sikerült megmenteni a parlagi sast (Fotó: Gergely József)

Sikerült megmenteni a parlagi sast (Fotó: Gergely József)

Nem elegendő csak papíron védetté nyilvánítani egyes veszélyeztetett fajokat, az élőhelyet, táplálkozási és fészkelési lehetőségeket is biztosítani kell. A magyar állomány látványos megerősödése nyomán Észak-Bánátban az elmúlt néhány évben előbb két pár, majd tavaly már négy pár parlagi sas próbálkozott meg a költéssel. Idén Beodra határában egy újabb, immár az ötödik pár foglalt fészkelőterületet magának és kezdett fészekrakásba.

Az újvidéki székhelyű Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület a Magyar Madártani Egyesülettel közösen egy EU által támogatott parlagi sas védelmi Life-projekt keretében több éven át megszervezte az észak-bánáti parlagi sasok fészkének őrzését költési időben, hogy minél kisebb legyen az emberi zavaró tényező.

Bánátban (is) egyre kevesebb a fészekrakásra alkalmas termetes, magas, erős fa. A sasok fészkelési igényeihez hozzá tartozik a nyugodt, az emberi jelenléttől mentes környezet is. A még meglévő fészekrakásra alkalmas fákra a madártani egyesület alkalmazottai és lelkes önkéntes madárbarátok több műfészket építettek a Szerbiában az utolsó pillanatban megmentett parlagi sas számára.

A ragadozómadár-védelem népszerűsítésére kiváló lehetőséget kínál a Szerbia címerében is szereplő parlagi sas. A címermadár megmentésére irányuló törekvések megmozgatták a szerbiai közvéleményt, a madarászok ráirányították a figyelmet a madárvédelem aktuális problémáira, ami elősegítheti a lakosság környezettudatos magatartásának szélesebb körben történő meghonosodását.

A parlagi sas mellett a termetesebb rétisas állománya is felerősödött. Magyarországon 1990-ben még kevesebb, mint 20 rétisaspár költéséről tudtak a madarászok, ez a szám azután hasonló arányban nőtt, mint a parlagi sas esetében, 2020-ra meghúszszorozódott és a magyar kollégák már 376 pár réti sassal büszkélkedhetnek. A vajdasági állomány is megötszöröződött az elmúlt évtizedekben, ami a faj Kárpát-medencei megerősödésének, az aktív védelmi intézkedéseknek köszönhető.

A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület 2020-ban tette közé az új IBA területek, azaz a nemzetközi jelentőségű szerbiai madárélőhelyek névsorát. Az alapos terepi ornitológiai felmérések után nemzetközi jelentőségű, fokozottan védett madárfajoknak is életteret adó madárélőhelyek száma 79-re nőtt. A szerbiai IBA területek az ország 29,2 százalékát teszik ki. Az ország Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseinek fontos kitétele a természetvédelem magasabb szintre emelése, az arra érdemes területek aktív védelme, ehhez járulnak hozzá a vadvilág lelkes kutatói és védelmezői.