2022. július 5., kedd

Hej, élet, juhászélet…

Könyvbemutatót tartottak Oromhegyesen

Gallusz Lászlónak, az Újvidéki Rádió riporterének, szerkesztőjének, a sokak által ismert, gyermekkoromban is minden vasárnapi ebéd kezdetén felcsendülő ismerős hang tulajdonosának, a Faluműsor vezetőjének Hej, élet, juhászélet… című könyvét mutatták be szombat este az oromhegyesi Faluházban. Az eseményen a könyvben is szereplő juhászok és családtagjaik is jelen voltak, ezáltal egy kellemes és kötetlen beszélgetés követte a könyv méltatását.

– Több évtizedes úgynevezett lerakódás van a kötetbe zárva, én ugyanis Péterrévéről származom, ahol szinte nem is volt olyan ház, ahol ne lettek volna juhászok. Ezáltal én még gyerekkoromban ismerkedtem meg nemcsak a juhtartással, hanem a juhtenyésztéssel is. A munkám során, amikor 1975-ben az Újvidéki Rádió Faluműsorához kerültem, megnyílt előttem egy olyan téma, mint a falu élete, a gazdálkodási módok, az állattenyésztésen belül pedig maga a juhtenyésztés, amivel nemigen foglalkoztak akkor sem, mostanában pedig még kevésbé. Így rengeteg anyag gyűlt össze anélkül is, hogy gyűjteni kezdtem volna. Annak ellenére, hogy rendszeresen közlök riportokat, ebben a könyvben a megjelent anyagnak nagy része most először látott napvilágot. Úgy vélem, egy elhallgatott témáról van szó, ami a társadalom részéről sokkal nagyobb odafigyelést igényelne. A juhászat egy életforma, és én ezt a kötetet egyfajta tisztelgésként írtam, az ő munkájuk és kitartásuk iránt. Valamikor a rideg és a félrideg tartás volt a jellemző az őshonos fajtákra, ide tartozik elsősorban a tájjellegű cigája és a merinó fajták. Ezek a tájfajták az 1980-as években lassan kiszorultak, a külföldi húshasznú juhfajták kezdtek beszivárogni, vagyis megkezdődött, ahogy a juhászok mondták, a nyájak kifehérítése – foglalta össze a tematikát Gallusz László.

A könyv szerkesztője Nagy Gábor néprajzkutató, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum munkatársa. Közel harminc helyszínen és több mint ötven juhászcsaláddal beszélgetett Gallusz László a könyv kapcsán. Így esett a választásuk Oromhegyesre a bemutató helyszínét illetően, hiszen a falu a vajdasági juhászkodás egy kimagasló központja volt. Nem véletlenül található a falu bejáratánál Szent Vendel szobra, aki egyébként a pásztorok védőszentje.