2022. december 1., csütörtök

Valóban a robotok dolgoznak helyettünk?

Már jó ideje komoly vita zajlik arról, hogy a negyedik ipari forradalom, a robotok és a fejlett információs technológiák mennyi munkahelyet vesznek el az emberektől. A dilemma valójában nem új keletű, hiszen a korábbi ipari forradalmak idején is hasonló folyamatok játszódtak le. A 19. század elején a munkások több helyen az akkor modernnek számító gépek rombolásával lázadtak, mert attól tartottak, a gépesítés miatt veszítik el a munkahelyüket. A jelenleg gyors tempóban zajló robotizáció következményei minden szempontból nem hasonlíthatók a korabeli folyamatokhoz, de sok párhuzam vonható köztük. A korabeli lázadásoknak ugyanis rendre megágyaztak azok a folyamatok, melyek az élelmiszerárak hirtelen emelkedését eredményezték. S ez zajlik éppen most is. 

Az elmúlt két évben világszerte mintegy kétmillió új ipari robot lépett be a termelésbe. Az intelligens robotika és az automatizálás minden piaci szereplő szerint elengedhetetlen a versenyben maradáshoz és az új trendeknek való megfeleléshez. A robotok kezelésének leegyszerűsítése, a gyors tempóban zajló digitalizáció szemmel láthatóan olyan hajtóerőt jelent, ami a robotok robbanásszerű elterjedését eredményezi.

Térségünkben a robotizáció mellett szóló érvként jelentkezik a munkaerőhiány is. A szakképzett munkaerő tekintetében mutatkozó deficit állandósulni látszik. Nyugat-Európában már 15-20 évvel ezelőtt elindult a robotizáció nagy hulláma, régiónkban azonban ez csak három-négy évvel ezelőtt vett nagyobb lendületet. Mindezt azonban erősíti, hogy a technológia fejlődésével mind több munkafolyamat válik automatizálhatóvá. A robotok iránti kereslet növekedéséhez a munkaerő elvándorlása is hozzájárul. A hazai bérszínvonal emelkedése is oda hat, hogy nő a kereslet az automata gépsorok, berendezések, robotok iránt.

SOK JÓT HOZ A FEJLŐDÉS

A robotok megkönnyítik életünket. A jövőben a termelékenység, az olcsóbbá váló termékek és szolgáltatások által az életszínvonal növelésének forradalmi eszközeivé válnak. Kisebb hibaszázalékkal, pontosabban látnak el az emberek által korábban végzett feladatokat. Máris megfigyelhető, hogy tömegesen gyorsan terjed alkalmazásuk a mezőgazdaságban, de az egészségügyben és az élet más területein is.

Egy automatizált gyártósorral ugyanis sokkal magasabb minőséget és ismétlési pontosságot érhetünk el. Forradalminak tekinthető munkaerőpiaci átrendeződés zajlik. Egyre kevesebben hajlandók gyártósor mellett dolgozni. Vonzóbbak a szellemi munkák. Az a vállalkozás, amely robotcella-kezelést kínál a potenciális munkatársaknak az alkatrészek kézzel rakosgatása helyett, vonzóbb a munkavállalóknak.

A korábbi ipari forradalmak idején is egy új technológia vagy gép jelentette a megoldást a gazdasági kihívásokra. Ez pedig valóban a munkahelyek megszűnésével, pontosabban átalakulásával járt. A változás hatására munkahelyek szűntek meg, de új pozíciók is létrejöttek. Az egyhangú emberi robotmunka helyett összetettebb munkakörök jelentek meg. Az oktatási rendszereknek hatalmas felelőssége van abban, hogy a munkaerőpiacra belépők felkészültek legyenek.

HASZONTALAN DOLGOKAT IS AUTOMATIZÁLNAK?

A másik oldalon viszont most is megjelentek a félelmek, melyek valójában a robotok forradalmi hatalomátvételét vizionálják. Más nézőpont szerint a technológia fejlődése felszabadítja az emberiséget a munkavégzés kényszere alól. Az ismétlődő, unalmas, hétköznapi feladatokat robotok végzik el helyettünk. Borúlátónak tekinthetőek azok a vélemények, melyek szerint a robotok elveszik milliók munkáját? Vajon a robot-apokalipszis máris folyamatban van, csak még nem is vagyunk vele tisztában? Mindenesetre érdekes tény, hogy a rohamos ütemben zajló technológiai fejlődés ellenére a termelékenység az utóbbi években nem nőtt meg ugrásszerűen. Sokak szerint ennek egyik oka, hogy sok értelmetlen, szükségtelen, triviális dolgot automatizálunk a valóban fontos dolgok helyett. Fontos tehát, hogy mit automatizálunk. Valójában azt látjuk, hogy nem minden fejlesztés egyformán előnyös. A robotok forradalma nem veszélyezteti mindenki munkahelyét, de az automatizálás sokakat tesz gépekkel helyettesíthetővé, részben vagy teljesen. Vannak paradoxonnak tűnő esetek is. Sok olyan példa van, hogy a gép nem veszi át teljes egészében az emberi munkaerő szerepét, de a közepes végzettségű munkaerő helyett elegendő egy alacsony képzettségű munkavállaló is. Természetesen az ilyen munkaerőnek alacsonyabb bért fizetnek, mint korábban egy olyan mesterembernek, akinek a kézügyességét most sikerült géppel helyettesíteni. Ezek nagyon érdekes tények, és egyben azt mutatják, hogy furcsa módon nem minden esetben tekinthető előrelépésnek hosszabb távon is, az élet minden területén a robotizáció és automatizálás. Kezdetben olyan munkakörök és tevékenységek esetében adta a gépek kezébe a munkavégzést a folyamat, melyek az ember számára veszélyesek, megalázóak vagy embertelenek voltak. Ez valódi fejlődést jelentett. Az utóbbi időben viszont a gépek már egyre hatékonyabban helyettesítik a szakképzett munkaerőt is. Összességében viszont mégis úgy fest, hogy aki most nem automatizál és robotizál, az csupán addig tud versenyképes maradni a piacon, amíg a versenytársa nem ruház be a fejlett technológiákba.