2022. július 2., szombat

A HPV elleni védőoltás a méhnyakrák megelőzésében

A méhnyakrák komoly közegészségügyi gondot jelent Szerbiában, attól függetlenül, hogy a legkönnyebben megelőzhető rákbetegségek közé soroljuk. Országunkban immár 16 éve probáljuk tudatosítani az emberekben ezen betegség tüneteit és idejében való felismerésének fontosságát, amikor még sikerrel kezelhető.

A Batut Közegészségügyi Intézet jelentése szerint 2019-ben mintegy 1044 újonnan felfedezett méhnyakrákot regisztráltak, s még ugyanabban az évben 438 nő vesztette életét e betegség következtében. Európát tekintve, ami a méhnyakrák-megbetegedést illeti, Románia, Litvánia, Észtország és Montenegró után a 5. helyet foglalja el Szerbia. Ami az elhalálozási arányt illeti, országunkban 100 000 nő közül 8 hal meg méhnyakrákban.

Ezek a nem túl fényes statisztikai mutatók várhatóan még rosszabbak lesznek a Covid utáni időszakban, mivel a pandémia ideje alatt sok szűrővizsgálat a jól ismert okok miatt elhalasztódott (a Batut Közegészségügyi Intézet és Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint).

Mi okozza?
Ma már teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a humán papillomavírussal (HPV) való megfertőződés alapozza meg több mint 99%-ban a méhnyakrák kialakulását. Ennek a vírusnak több mint 200 alfaja ismert, amelyek közül mintegy 40 nemi fertőzés okozója lehet, de csak néhányra mondhatjuk azt, hogy képesek rákos elváltozásokat előidézni (onkogén potenciállal rendelkeznek).

A HPV-vel való fertőzés nagyon gyakori, valójában a legelterjedtebb nemi úton terjedő betegségek egyike, és a szexuálisan aktív személyek akár 85%-a élete során megfertőződik ezzel a kórokozóval. A fertőzés gyakran észrevétlen marad, mivel tünet- vagy panaszmentes, így megteremtődnek a feltételek a vírus szervezetben való lappangásához és további terjedéséhez.

A legtöbb fertőzés az immunrendszer hathatós közreműködésének köszönhetően általában két év leforgása alatt eltűnik. Viszont bizonyos esetekben a fertőzés nem szűnik meg, főképp a 30 év feletti személyeknél, és idővel komoly egészségi gondot okozhat. A vírus 16-os, 18-as, de a 31-es, 33-as, 35-ös, 45-ös és az 52-es alfajai szerkezeti elváltozásokat idézhetnek elő a méhnyakon, amelyek később magához a rák kialakulásához vezethetnek. Eszerint ez a rák nem alakul ki gyorsan, hosszú időre van szükség, akár 10 évre is. Pontosan ez az időintervallum ad lehetőséget arra, hogy ezeket az elváltozásokat a rendszeres szisztematikus vizsgálatok során még a korai szakaszban, úgynevezett daganatmegelőző stádiumban felismerjék.

A HPV-fertőzés a bőr és a nyálkahártya közvetlen érintkezésével történik, leggyakrabban nemi úton. Fennáll a lehetősége annak is, hogy egyidejűleg több vírussal is megfertőződjünk.

Mint minden rosszindulatú daganatnál, így a méhnyakrák kialakulásához is kockázati tényezők járulnak hozzá, ilyenek a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, helytelen életmód, ami magába foglalja a nem kritikus szexuális magatartást is.

Fontos kiemelni, hogy a férfiaknál a HPV nemcsak a nemi szemölcsök okozója, de hímvessző-, végbélnyílás- és torokrák okozója is lehet, és nem utolsósorban e fertőzés terjedéséhez is hozzájárul. Ezért is fontos a férfiak fertőzésének megelőzéséről beszélni, és ezirányba cselekedni.

Melyek a tünetei?
A méhnyakrák sajnos sokáig tünetmentes marad. A daganat kialakulását és jelenlétét jelzi a rendszertelen hüvelyi vérzés (jellemzően élénkpiros színű, ami gyakran jelentkezik nemi aktus során). Előfordulhat akár sárgás színű hüvelyi váladék és időnkénti alhasi fájdalom is. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés (diszpareunia), a fájdalmas széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott szakaszban a daganat betör a húgyhólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti kommunikáció kialakulását (ún. fisztulizálást) eredményezi.

A daganat terjedésével leszoríthatja a húgyvezetéket, és a vesemedencében lévő vizelet felgyülemléséhez vezet. Időnként az erekbe és nyirokcsomókba való behatolása miatt lábdagadás és mélyvénás trombózis is előfordulhat.

Lehetőségek a megelőzésre
A primáris prevenciónak, azaz a betegség elsődleges megelőzésének egyetlen és legfontosabb pillére a védőoltás, amely meggátolja a HPV bizonyos fajtáival való megfertőződést. Több mint 15 év alkalmazása után teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy a védőoltás teljesen biztonságos, hatékonyan véd a legtöbb HPV számlájára írható rák, valamint a nemi szemölcs kialakulásától, és azokban az országokban, amelyekben 2006 óta alkalmazzák (Ausztália, skandináv országok), a méhnyakrák gyakorisága jelentősen csökkent.

Az oltást korszerű tehnológiával állítják elő, és csak a vírus külső burkának egy kis darabját tartalmazza, azaz nem tartalmaz élő vírust, így betegséget, ezen belül a méhnyakrákot sem idézheti elő.

Áprilistól Szerbiában az állam átvállalja a védőoltás költségeit, így a gyerekek és kamaszok ingyen megkaphatják. Viszont továbbra sem lesz a kötelező immunizációs program része, csak ajánlott vakcina. A védőoltás elérhető lesz minden 12 és 14 év közötti lány és fiú (célzottan a hatodikos korosztály) számára. Viszont alkalmazható már 9. életévtől. Az alapelképzelés az, hogy a vírussal való első kontaktus előtt be legyenek oltva a fiatalok, tehát az első szexuális együttlét előtt. Terv szerint a védőoltás elérhető lesz az iskoláskorúak ellátását biztosító egészségházi gyermekorvosnál. A vakcina 2, 4, illetve 9 komponensű lehet, attól függően, hogy csak magára az onkogén vírusfajokra hat-e vagy a nemi szemölcs okozóira is. Minden esetben három vakcinát szükséges felvenni a teljes immunizáláshoz, amelynek az üteme a vedőoltás típusától függ.

A prelimináris információk szerint az idén már nálunk is regisztrálják a 9 komponensű, a legteljeskörűbb védelmet nyújtó vakcinát, és azt fogják alkalmazni. A 9 komponensű vakcina már hét olyan, gyakori HPV-típus ellen nyújthat védelmet (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58 alfaj), amelyek együttesen a méhnyakrákos megbetegedések nagyjából 90%-áért felelősek. Ez az oltás segít a 6 és 11-es HPV-típusok elleni védelemben is, amelyek a nemi szerven jelentkező szemölcsök több mint 90%-át okozzák. A védőoltás minimum 10 évre, de akár 20 évre is hatásos lehet.

Hangsúlyozandó, hogy a vakcinák terápiás célra önmagukban nem alkalmasak (azaz már meglévő fertőzés esetén nem képesek a HPV-vírushordozás megszüntetésére), és semmiképp sem helyettesítik a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot, mivel továbbra is fennál az esélye annak, hogy a vakcina által nem tartalmazott HPV típussal életünk folyamán megfertőződjünk.

Vannak-e mellékhatások?
A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban, az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom volt. Az esetek kevesebb mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés.

Hogyan hat a védőoltás és miért jobb a természetes immunválasznál? HPV-ellenes antitestek a fertőzésen átesettek 50–70 százalékában röviddel a fertőzés után kimutathatók, azaz a szervezet természetes immunválasza is segít a vírus elleni küzdelemben, ennek dacára több okból is javasolt a védőoltás beadása. Egyrészt a fertőzöttek jelentős részénél nem alakul ki ez az immunválasz (főleg a 30 év feletti személyeknél), másrészt a legtöbb betegben az antitestek védő szerepe körül komoly kérdések merülnek fel, és közel sem garantálják a tartós védő funkciókat a vírus legyőzéséhez vagy a következő esetleges fertőződés megelőzéséhez.

Azt tudjuk biztosan, hogy a védőoltás által keltett immunválasz jóval eredményesebb, mint a természetes átvészelés, és az antitestek szintje is magasabb. Ez természetesen csak a javasolt oltási rend betartása, a megfelelő számú és időben ismételt oltás esetében érvényes.

Attól függetlenül, hogy a fent említett életszakaszban ingyenesen igényelhető lesz a HPV elleni vakcina, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy e védőoltást, habár önköltségben, kortól függetlenül felvehetik szexuálisan aktív férfiak és nők, és azok is, akik korábban átestek valamelyik HPV-vírus általi fertőzésen is.
Habár ebben a pillanatban szürreálisnak és utópisztikusnak tűnhet az az elképzelés, hogy nálunk is csak szórványosan forduljon elő a méhnyakrák, mégis a HPV elleni vakcina bevezetése megalapozza ennek közeljövőbeli beteljesülését.