2024. március 29., péntek

A helyi járulékról döntenek Zentagunarason

A helyi közösség titkárát az elmúlt év fejlesztéseiről és a tervekről kérdeztük

Zentagunarason február 20-án, vasárnap szavazni fognak a helyi járulék újbóli bevezetéséről. Ez nagyon fontos a helyi közösség számára, hiszen a beruházások zömének ez adja az alapját. Sípos Hajnalka, a helyi közösség titkára szerint a helyi járulékra nagy szükség van, hiszen számos projektumon dolgoztak és dolgoznak. Az elmúlt évet három komolyabb projektum határozta meg.

– A tavalyi év nehézségekbe ütközött, a pénzeszközök nem valósultak meg olyan arányban, mint reméltük. Emiatt a bevételeink csökkentek és át kellett formálni a terveinket. Mindezek ellenére meg tudtuk valósítani, amit terveztünk. A tavalyi év fő projektuma a színház felújítása volt. Ez azt jelenti, hogy a frissen visszavásárolt színházunkban ki tudtuk cserélni a székeket, a padlózat és a plafon egy részét, a tetőt, a nyílászárókat, hang- és fénytechnikát újítottunk, megújultak a toalettek és bővítettük a teakonyhát. Mindezt annak is köszönhetjük, hogy helyi vállalkozókkal dolgoztunk, akik olcsóbban dolgoztak. Így a rendelkezésünkre álló 7,5 millió dinárból sok mindent meg tudtunk csinálni. Emellett elkészült az emlékhely a temetőben, ami szintén egy elhúzódó projektünk volt. Ez az összes háború és forradalom hőseinek emléket állít, s mellette egy urnás temetkezési hely is elkészült. Volt egy nagyon régi haranglábunk, ami régen a falu központjában állt, majd hányattatott sors várt rá, de végül ez is helyet kapott az emlékhelyen, sőt, egy új harangot is kapott. Nagyon fontos a falu egyik utolsó földes utcájának kibetonozása, ami az ősz során készült el – számolt be Sípos.

Az elmúlt időszakban leginkább az infrastrukturális fejlesztések jellemezték Zentagunarast, így a középületek karbantartása, fejlesztése sok esetben elmaradt. Épp ezért az idei évben ezeknek több figyelmet fognak szentelni.

– A sportpályáink közkedveltek az idősek és a fiatalok körében is, viszont az itt lévő öltöző épülete igen lelakott. Azzal kezdünk, hogy az itt lévő épületeket felújítjuk. Sok éven át elhanyagoltuk a tűzoltóotthon épületét is, ezért azt az épületet is egy alapos tatarozásnak kell alávetni. Az évek alatt szépen felújítottuk a tájházat, és a kihasználtsága is nagyon jó. De a használat ezen is látszik, így kisebb felújítások itt is szükségesek. A helyi közösség épületén már történtek felújítások, de itt is vannak hiányosságok. Pl. nagy szükség van egy külső festésre. Idei tervünk a színház épületének befejezése is, amire pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél. Elsősorban tűzriasztó rendszerrel kell felszerelnünk, de emellett meg kell oldanunk a hűtést-fűtést és fel szeretnénk újítani az előcsarnokot is. Itt is adósak vagyunk egy külső festéssel és rendezéssel – mondta el Sípos.

A helyi közösségnek számos, hosszú távú elképzelése is van. A Fő utcával párhuzamos Pék utca egy igen frekventált és forgalmas helyszín, ahol szeretnék felújítani és kiszélesíteni az aszfaltburkolatot. Ez egy közel 20 millió dináros projektum, ezért spórolni fognak a beruházásra, és pályázati forrásokat is keresnek, számolt be a titkár, majd arról is szólt, hogy ugyancsak fontos beruházás a Zentagunaras–Gunaras útvonal kiaszfaltozása. Ez már részben elkészült, ugyanis a 11 kilométeres útszakaszból ötöt már kiaszfaltoztak. Ebben a projektumban a topolyai önkormányzat is segíti a helyi közösséget. Az idén egy újabb 500 méteres szakaszt fognak kiaszfaltozni.

A zentagunarasiak nagy álma egy gyermek- és ifjúsági központ, aminek az alapja egy bölcsőde lesz. Ilyen jellegű intézmény nincs a faluban, viszont nagy igény van rá. A helyi közösség szeretne a Csíkér partján egy tanösvényt kialakítani, ami a falusi turizmus céljait szolgálná, mondta el Sípos, majd hozzáfűzte, hogy a jövőben az infrastrukturális fejlesztéseket sem fogják elhanyagolni az említett projektumok mellett.

A vasárnapi szavazás kapcsán a titkár elmondta, hogy az eddig megvalósított projektumok a helyi járuléknak köszönhetőek.

– A helyi közösség nagyon sokat pályázik, de minden pályázathoz szükség van önerőre is. Saját forrásunk pedig csak a helyi járulékból származik, ebből biztosítjuk az önerőt. A váratlan, be nem tervezett kiadásokat is a helyi járulékból tudtuk megoldani, de vannak olyan kisebb projektumok is, amiket teljes mértékben ebből a forrásból valósítottunk meg. Nagyon fontos tudni, hogy ez az egyetlen olyan adó, amely helyben marad, amit a településre tudunk fordítani. Sok minden magától értődő az emberek számára, viszont e nélkül a forrás nélkül nem tudnánk működtetni. Pl. a civil szervezeteket és tűzoltóegyesületet sem tudnánk támogatni nélküle, és a rendezvényekre sem lenne lehetőség – fogalmazott Sípos, majd hozzáfűzte, hogy a helyi járulék összegét lecsökkentették, hogy kevésbé terheljék le a lakosság pénztárcáját.

A háborúk és forradalmak hőseinek emlékhelye (Lakatos János felvétele)

A háborúk és forradalmak hőseinek emlékhelye (Lakatos János felvétele)

Nyitókép: A háborúk és forradalmak hőseinek emlékhelye (Lakatos János felvétele)