2022. augusztus 9., kedd
INTERJÚ

Mit (t)ehetünk az egészségünkért?

Dupák Evelinnel igen érdekes módon ismerkedtem meg. Az oromi Malomfesztiválon ült le mellém, miközben épp egy előadást tartottam gyógyszerész témában az érdeklődők számára. Kiderült, ő is hasonló szerepkörben volt jelen előző nap, csak táplálkozástudományi szakemberként, természetesen nem a kozmetikumokról, hanem a helyes táplálkozásról és az életmódról tartott egy igencsak átfogó gyorstalpalót.

Mondanom sem kell, azonnal rájöttünk, nagyon is egy húron pendülünk. Nemcsak hogy átfedés van a szakmáink között, hasonló cipőben is járunk, hiszen korunk, energiaszintünk és a munkánkhoz való hozzáállásunk is hasonló. Kár lenne nem bemutatnom őt – gondoltam –, hiszen a 21. század embere, s annak ellenére, hogy talán a legjobb feltételekkel rendelkezik annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékhoz juttassa a szervezetét, ezt sokszor mégsem teszi meg.

Még mielőtt rátérnék a szakmai kérdésekre, szeretnénk egy kicsit jobban megismerni téged. Honnan származol? Milyen emlékeket, normákat hozol otthonról, főleg ami az étkezést illeti? – tettem fel az első kérdést.
– Zentán születtem, majd az általános iskola elvégzéséig Csókán éltem, ahonnan a Zentai Gimnáziumban folytattam tanulmányaim, majd utána eltelt öt év, és 2020 júniusában szereztem mesterfokozatot a Semmelweis Egyetem Táplálkozástudományi szakán Budapesten. Jelenleg ismét Csókán élek, és a The Holistic Nutritionist életmód- és táplálkozási tanácsadással foglalkozó vállalkozásomat is itt nyitottam meg.
Ami a családi hátterem illeti, az egészséges életmód mindig része volt. Rengeteg sportban próbáltam ki magam, és nem volt olyan időszak gyerekkorom óta, amikor nem sportoltam rendszeresen, akár egyénileg, akár csapatban. Az étkezéseink persze a mostani fejjel felülbírálhatók, viszont reggeli nélkül soha nem mehettem el otthonról, és mindig került friss gyümölcs és zöldség az asztalra.

Ugyanabba a gimnáziumba jártunk. Előnye ennek az oktatási intézménynek az, hogy az itt szerzett tudásnak köszönhetően a diák a világ bármely egyetemén folytathatja tanulmányait. Miért választottad pont ezt a szakmát?
– A gimnázium alatt elég aktívan sportoltam, és ellentmondásosan ahhoz képest, hogy jelenleg mivel foglalkozom, a sporttáplálkozás miatt kezdtem átfogóan a táplálkozás felé fordulni. Jelenleg viszont inkább hormonális és stressz alapú kórképekkel foglalkozom (PCO-S, pajzsmirigy-rendellenességek, mellékvese-kimerültség), utóbbi érdeklődésem mélysége pedig személyes érintettségből származik.

Az egyetemi tanulmányaid végeztével hazajöttél. Volt valami nyomós indoka ennek a döntésednek? Voltak-e valamilyen nehézségei a hazatérésnek?
– Mondhatni. A jelenlegi párom, jegyesem miatt jöttem haza, és tulajdonképpen ennek a kapcsolatnak köszönhetem azt, hogy adtam itthon esélyt magamnak. A saját brand és saját vállalkozás kiépítése valóban nagy falat volt, 12–14 órás munka több hónapon keresztül, nap mint nap.

Az orvoslásban, gyógyszerészetben is megkülönböztetünk egyes álláspontokat, mondhatjuk úgy is, iskolákat. Te mind a táplálkozástudomány szakembere, milyen alappilléreken mozogsz? Mik az alaptéziseid a szakmán belül?
– Ahogy a vállalkozásom neve is mondja, holisztikus módon közelítem meg az emberek problémáit, nemcsak testre, hanem a szellemre és a lélekre is odafigyelek anamnéziseim felállítása és kezeléseim során. Úgy gondolom, hogy az életszemléletnek, hozzáállásnak, személyiségtípusnak, energetikának, és sorolhatnám, mind megvan a testen megnyilvánult problémaköre. Ezeket szoktuk kibogozni a tanácsadások alkalmával.

Szerinted milyen hátrányai, illetve előnyei vannak, ha vannak egyáltalán, a 21. század embere életmódjának, étkezési szokásainak?
– Nincsenek. Lehet, hogy ez így erős megfogalmazás, de sajnos a mai világ és a körülmények semmilyen formában nem szolgálják a hasznunkat. A rohanás, a stressz, az ásványianyag- és tápanyagszegény étkezés szép lassan teszi tönkre a szervezetet, és ezzel sajnos nap mint nap szembesülök is a rendelőben.

És ha már a megemlítettem a jelenkori helyzetet, van-e valamilyen tanácsod az olvasók számára. Mire figyeljenek oda a pandémia ideje alatt? Van-e valamilyen behatása a tápláléknak a szervezetre, illetve annak reakciójára a koronavírust illetően?
– Konkrét táplálékot nem említenék, de a szisztémás ásványi anyag- és vitaminhiányt itt is hátránynak nevezném, illetve a szétzilált bélflórát is, melyből erősen következtethető egy rendkívül gyenge immunrendszer.

Vajdaságiak vagyunk. Talán az egyik legszerencsésebb vidék, hiszen a nyersanyagok, zöldségek, gyümölcsök, húsfélék és tejtermékek széles és friss palettájáról tudunk válogatni. Mik a tapasztalataid, kihasználjuk mi ezt a kincset, ami a talpunk alatt van?
– Úgy gondolom, hogy a vajdasági ember sokszor mozog a paradicsom-paprika-uborka háromszögben. Ez azt jelenti, hogy heti szinten szorulnak ki a zöldlevelesek, a keresztesvirágúak, a friss csírák, a burgonyafélék, esetleg még a hüvelyesek is az étkezésből. Sokszor érzem, hogy a gyümölcsfogyasztás is a banán és alma duóban kimerül, miközben a legnagyobb erő a bogyós gyümölcsökben rejlik, ezek pedig sokszor több szezonon át elfelejtődnek. Aki ismeri a munkásságom, tudja, hogy a tejtermékeknek sem kalciumpótlás, sem tápanyagpótlás céljából nem tulajdonítok semmilyen pozitív hatást, ezért régiótól függetlenül nem ajánlom fogyasztásukat.

Mi a véleményed a különböző étkezési stílusokról, diétákról? Van-e értelmük? Jelenthetnek-e akár kockázatot mind testi, mind lelki egészségünkre? Te betartasz-e valamilyen étkezési formát?
– A legtöbbjük sajnos valamilyen marketingfogás. Nem igazán hiszek bennük, nagyon kevésnek van valós előnye, olyan pedig szinte egynek sem, ami párhuzamosan nem okozna kárt. Nem egy ketogén, és low-carb diétát követő egyénnel foglalkoztam már, akinél mellékvese-kimerülést és pajzsmirigy-alulműködést állapítottunk meg a diéta következményeként. Ugyanez elmondható a rosszul végzett böjtről is. A 90 napos diéta és társai pedig egyenes út az önpusztításhoz.
Magam tej, tejtermék- és gluténmentes diétát folytatok, mindkettőt egészségügyi okokból. A tejtermékek a legtöbb globális és nagy mintaszámú kutatásban egyenesen arányosan összefüggnek a daganatos betegségek fokozott kockázatával, a hormonzavarokkal és az inzulinrezisztenciával. A gluténmentességet pedig a pajzsmirigyem egészsége miatt tartom, mivel egy enyhe pajzsmirigygyulladást detektáltam, amit többek között az autoimmun protokollal tudtam visszahozni normál tartományba, melynek a gluténelhagyás erős részét képezi.

Sokan azt gondolhatják, hogy zöldségen, gyümölcsön és sovány húsokon él egy ilyen diplomával rendelkező ember, mint te. Kíváncsi lennék arra, hogy Evelin, mivel szokta csillapítani „bűnös vágyait"?
– Egyáltalán nem így van, naponta fogyasztok szalonnát (csak és kizárólag háztól, megbízható forrásból, és nem tömegtenyésztésből), ezenkívül a halak és a csirke teszi ki a húsfogyasztásom gerincét, de azért azt hozzátenném, hogy sok zöldségalapú egytálételt is fogyasztok. Mivel két váltásban dolgozom, ezért rendkívül rosszul viselem a húsos ebéd fogyasztását, mivel lelassítja a napom dinamikáját, ezért ezt kerülöm is a legtöbbször. Egyébként igyekszem, hogy a zöldségek és gyümölcsök széles skáláját fogyasszam napi szinten. Nem fogyasztok koffeint, sem koffein, tein, teofilin tartalmú egyéb italokat. Nem hiszek abban, hogy a koffeinnek kell megadnia az energiát a naphoz. A mellékvese magától kell hogy előállítsa ezt az energiát, ezért a kávé csak palástolja a korai mellékvese-kimerültség apró tüneteit. Sokat foglalkozunk a kávé témával a klienseimmel. Az édességekből már teljesen elengedtem a cukrot, fehérlisztet, általában alternatív édességeket készítek, melyek ugyanúgy cukor-, tej- és gluténmentesek.

Paracelsus mondta: „Minden méreg, semmi sincs méreg nélkül, egyedül a mennyiségen múlik, hogy valami méreg-e vagy sem." Szerinted származhat kár abból, ha valaki túlságosan odafigyel az életmódjára?
– Igen, nem is kicsi. Orthorexiának hívjuk ezt az állapotot, nem egy egyénnél láttam már önmarcangoló, antiszociális viselkedést egy étrend betartása vagy éppen nem betartása miatt, ilyenkor fontos az időben beavatkozás.