2024. április 20., szombat

Szilvahimlő és a szőlő vírusos betegségei

Magyarkanizsán aktuális növényvédelmi kérdésekről tartottak előadást a termelőknek

A magyarkanizsai városháza kistermében gyűltek össze csütörtökön a mezőgazdasági termelők, hogy az aktuális növényvédelmi kérdésekről első kézből tájékozódjanak, mégpedig prof. dr. Bagi Ferencnek, az újvidéki Mezőgazdasági Kar rendes tanárának előadásából. A cél a vajdasági magyar termelők ismereteinek bővítése volt a termesztett növények legjelentősebb betegségeiről és védekezési lehetőségeiről. A szakember előadására szőlészek, kukorica- és gabonatermelők is kíváncsiak voltak, akik nagy érdeklődéssel hallgatták az újdonságokat és bővítették ezáltal ismereteiket. Prof. dr. Bagi Ferenc elmondta, hogy az öt előadásból álló sorozat a vajdasági felsőoktatási titkárság jóvoltából jöhetett létre, és a falugazdászoknak köszönhetően tudják kivitelezni, akik különböző helységekben megszervezik azokat. Ismertetőjében bemutatta a növényvédelemre vonatkozó tavalyi kísérleteit.

– Két projektum keretében vizsgáltam a szilvahimlővírus elterjedtségét és a szőlő vírusos betegségeit. Ami a szilvahimlővírust illeti, elmondható, hogy igen elterjedt vírusról van szó. Sokszor az a gond, hogy az út mentén jelen levő csonthéjas gyümölcsök a hordozói ennek a vírusnak anélkül, hogy tüneteket mutatnának. Ez igen veszélyes, olyan szempontból, hogy ha új csonthéjast akarunk telepíteni, legyen az szilva, kajszi- vagy őszibarack, ezekről a fákról a levéltetvek igen könnyen és gyorsan az ültetvényre terjesztik a vírust – magyarázta a szakember, aki az előadás második részében a szőlő vírusairól beszélt, melyek nem annyira elterjedtek, de kis százalékban is jelentős károkat okozhatnak. – Elengedhetetlen téma a kukorica állapota is, melyről sajnos az utóbbi évtizedben egyre többet beszélünk, főleg a klímaváltozás miatt. A tavalyi év is igen aszályos volt, és számos gombabetegség telepedett meg a kukoricán, ezzel nemcsak mennyiségi, hanem minőségi károkat is okozva. Néhány aránylag új betegség is felbukkant a klímaváltozás miatt, mint például a szőlő fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság betegség, melyet egy olyan kabóca terjeszt, ami korábban a meleg éghajlatra volt csak jellemző – mondta az előadó, aki a zárórészben a legújabb növényvédelmi törvényt is említette, mely szerint majd nem veheti meg a növényvédelmi szert akárki, csak azok a termelők és képzett szakemberek, akik megfelelő bizonylattal rendelkeznek. Ennek bevezetése ugyan még nem hatályos, de várható.