Az emberek túlnyomó része a tőzsdét, illetve a tőzsdézést filmek, vagy éppen bombasztikus újságcikkek alapján ismeri, s úgy képzelik el, mint egy hatalmas épületet, ahol jól öltözött nők és férfiak eszeveszetten ordítozva kereskednek részvényekkel, devizával vagy éppen valamilyen áruval (olaj, nemesfémek, gabonafélék, ...) így hatalmas nyereségre szert téve. Ennek viszont nem sok köze van a valósághoz – magyarázza Kis Jovák Viktor zentai-csókai fiatalember, aki főállása mellett tőzsdézéssel is foglalkozik.
–Teljesen félre vagyunk informálva arról, hogy mi is a tőzsde – állítja és folytatta: – Legtöbben úgy gondolnak a tőzsdére, hogy ehhez atomfizikusi tudás kell, vagy pedig mint egy kaszinóra, ahol a „pénznyerésben” csak a szerencse játszik szerepet és ahol nagyon sok pénzt lehet nyerni, vagy pedig veszíteni – magyarázta, és egyben hozzáfűzte, ez utóbbi, amennyiben valaki ész és bizonyos szintű képzettség nélkül tőzsdézik, akár meg is történhet, viszont általában nem ez jellemző a tőzsdére.
Mint mondja, őt mindig is érdekelték a pénzügyek. Már általános iskolásként apukája zsebéből mindig kilopta az aprópénzt, amit a saját perselyébe helyezett és így gyűjtögetett, meg a bankban is volt némi megtakarítása. Egyáltalán nem számottevő, de mégiscsak megtakarítás.
– Akkor még nem tudtam, hogy ezek a megtakarítási módok valójában nem érnek szinte semmit sem, mert egy banki kamat ritkán fizet annyit, mint amennyit az infláció ront a pénzen. Úgyhogy miután egy kicsit benőtt a fejem lágya, elkezdtem nézegetni, hogy milyen lehetőségek is adottak ahhoz, hogy a megtakarított pénzemet egy kicsit dolgoztassam. Arra már pontosan nem emlékszem, hogy miképpen is kezdődött ez a tőzsdés sztori, de talán olyan 2016 körül kezdtem el érdeklődni a tőzsde iránt.
Viktor mindig is szerette magát továbbképezni, s ezért nagyon sok önfejlesztéssel kapcsolatos könyvet, írást elolvasott. Többek között tagja volt már akkor a Szendrei Ádám által létrehozott Tudástár klubnak is. A Tudástár egyik bejegyzése alatt látott egyszer egy kommentárt, amelyben egy magyarországi befektetőt, Sólyomi Dávidot és a weboldalát említette meg valaki. Így jutott el az ő internetes oldalára 2018 környékén, és akkor kezdett el tőzsdével komolyabban foglalkozni.
– Először forexezéssel próbálkoztam, vagyis a bankközi devizapiacon valutát vásároltam és adtam el, amivel nagyon megsütöttem magamat, mivel szinte tudás nélkül „kereskedtem”, meg hallgattam a telefonon hívogató brókerekre – ecsetelte, s hozzáfűzte, hogy amennyiben valakit sokat hívogatnak a brókerek, és erőszakosan próbálják kereskedésre ösztönözni, akkor ezektől meneküljön! Az ilyen brókereknek vagyis inkább telefonos értékesítőknek az a munkájuk, hogy kereskedésre ösztönözzenek bennünket. Minden kereskedés pénzt tesz a brókerek zsebébe, attól függetlenül, hogy a pozíciónk nyerő vagy vesztő. Szóval a brókernek az az érdeke, hogy minél többet kereskedjünk.
A tőzsdén több stratégia létezik: lehet rövidtávon kereskedni, vagy éppen hosszútávra befektetni.
Lehet magas osztalékokra vadászni, vagy új technológiákat fejlesztő cégeket keresni.
Riportalanyunk ehhez képest hosszútávú, konzervatív befektetőként egyedi részvényeket vásárol, vagyis olyan cégeket próbál kiszúrni a világ legnagyobb és legjobb cégei közül, amelyek a jövőben jól teljesítenek majd. Persze az egész tőzsdézés a valószínűségről szól. Senki sem lát a jövőbe, senki sem tudja, hogy pontosan mi fog történni és hogy melyik cégek lesznek a jövő legnagyobb nyertesei. Olyan cégek részvényeiből vásárol, amelyeknél a szorzók neki kedveznek. Ehhez viszont nagyon sok munka, rengeteg olvasás és tanulás kell – magyarázta Viktor. Azonban van egy olyan befektetési módszer is, amit több nagybefektető a befektetők többségének ajánl. Ez pedig az alacsony költségű indexkövető alapok, azaz ETF alapok vásárlása. Ez egy olyan befektetési stratégia, amelyhez nem kell sokat gondolkodni, sokat tanulni és nem kell vele sokat foglalkozni. Mégis hosszútávon felül lehet vele teljesíteni, amit sok tanulmány már be is bizonyított.
– Egyszerűen minden hónap x-edik napján belerakunk ezekbe egy számunkra megengedhető összeget, mondjuk 100–200 dollárt és kész. Ezzel tudunk pénzt keresni, amennyiben az amerikai gazdaság jól teljesít. Már pedig a múltbéli adatok azt mutatják, hogy reálértéken (az infláció magasságával kiigazított mértéken) éves szinten 7 százalékot (dollárban) kereshetünk így hosszútávon – jegyezte meg beszélgetőtársunk, aki azért hozzátette, hogy rövidtávon lehetnek ettől jócskán eltérő hozamok is.
Például 2009 óta kifejezetten jól teljesít az amerikai gazdaság (S&P 500 index). Azóta csupán egy negatív hozamot produkáló év volt (2018-ban – 4,38 százalék) viszont voltak olyan évek, amelyekben a hozam egészen elképesztő volt, például 2013-ban 32,39 vagy 2019-ben 31,49 százalék. Azért említsük meg azt is, hogy 2008-ban a hozam -37,00 százalék volt. Szóval ne higgyük azt, hogy a tőzsde csak felfelé mehet. Meg ugye azt is tartsa észben mindenki, hogy ha a tőzsde esik 50 százalékot, akkor 100 százalékot kell növekednie ahhoz, hogy elérje az esés előtti szintet.
– A koronavírus-járvány első hullámának tombolását kivéve az utóbbi pár év állandó növekedésről szólt, és nagyon sokan a fiatalok közül most kezdtek el tőzsdézni, mert tele van az újság azzal, hogy milyen könnyű pénzt keresni, emellett pedig megjelentek az ingyenes kereskedést hirdető platformok, amelyek közül az első és a legismertebb a Robinhood applikáció, amelyeken keresztül könnyen elérhetővé tették a részvényvásárlást. Megjegyzem, a világon semmi sincs ingyen, így ezek a kereskedések sem ingyenesek. A kezdeti sikereken sokan felbátorodtak, azonban a tőzsdén az egyik legveszélyesebb dolog a kapzsiság.
– A tőzsde állandóan változik, az internetes korszak előtti nagybefektetők bevált módszereit ma már nem tudjuk használni, mert akkoriban az információk nem voltak annyira elérhetőek, mit manapság. Az információkért kutatni kellett a könyvtárakban, meg kellett venni az újságokat, amikből egynapos késéssel értesülhettünk a történésekről szemben a jelennel, amikor szinte minden információ az internetnek köszönhetően azonnal elérhető mindenki számára, ezáltal egy új adat szinte azonnal beépül egy részvény árába, nem igazán lehet előnyt kovácsolni azáltal, hogy előbb jutunk meghatározó adatok birtokába. Szóval régi könyvekben leírt stratégiákkal nem valószínű, hogy jó hozamokat tudunk elérni manapság – jegyezte meg a fiatalember.
Egy fontos dolgot meg kell említenem, a tőzsdei stratégiák legnagyobb hátránya az, hogy tesztelésükkor kizárólag múltbéli adatokra támaszkodhatunk. Úgy tudjuk leellenőrizni egyes stratégiák működőképességét, hogy megnézzük, hogyan teljesítettek volna a múltban. A múltbéli hozamok alapján azonban nem lehet és nem is szabad a jövőbeni hozamokat megítélni. Attól, hogy valami jól működött a múltban, egyáltalán nem biztos, hogy jól fog működni a jövőben is. Ez a tőzsdére fokozottan igaz. Egyébként, ha valaki a tőzsdén vásárolni szeretne, akkor ezt személyesen nem teheti meg. Ki kell választania egy brókert, akinél nyitni kell egy brókerszámlát, amire majd a befektetésre szánt pénzt tudja utalni. Amennyiben ez megtörténik, akkor a legtöbb brókernek már van egy online felülete, amelyen keresztül ugyanúgy vásárolhatunk részvényeket, mint egy webshopban bármilyen más terméket. A megvásárolt részvények ugyanarra a brókerszámlára kerülnek, ahova a pénzt is befizettük, és természetesen erről a számláról vissza is tudunk utalni pénzt a bankszámlára.
– Szerbiában és Magyarországon is nagyon sok brókercég van. Sokuknál úgy lehet számlát nyitni, hogy be sem kell menni az irodába, online lehet intézni mindent. Arra a kérdésre viszont, hogy melyik brókert válassza valaki, nagyon nehéz válaszolni. Ez többek között függ attól is, hogy a tőzsdézni vágyó tud-e angolul, ha például külföldi brókert szemelt ki, ahogyan attól is, hogy kereskedni szeretne-e többet az illető, vagy pedig inkább hosszútávú befektetési stratégiát választ, valamint attól is, hogy milyen eszközosztályokkal szeretne főként kereskedni. Mert a brókerek díjstruktúrája nagyon különböző és más-más befektetési stratégiához más bróker passzol a legjobban – mesélte a csókai fiatalember, aki elmondta azt is, hogy ezt a témát illetőleg nagyon kevés beszélgetőtársa van, mert nagyon kevesen tudják, hogy mi is a tőzsde, s amikor ő megemlíti ezt, akkor vannak, akik azt hiszik róla, hogy lottózik, mert ezt látják a filmekben, illetve olvassák az újságcikkekben. Viktor egyébként a világhálón keresztül nagyon sok tőzsdéről cikkező embert követ és rálátása szerint Szerbiában elég gyér a kínálat, s nagyon kevesen foglalkoznak ilyesmivel.
– Persze vannak néhányan Szerbiában, akik blogolnak a tőzsdézésről, de Magyarországhoz képest fényévekkel vagyunk elmaradva, amin valahol nincs is mit csodálkozni, mivel az ország huszadik századi rendszerét nem is arra találták ki, hogy bárki is tőzsdézzen, valamint a kilencvenes évek hiperinflációja sem segítette az emberek hozzáállását a spóroláshoz, befektetéshez – jegyezte meg a csókai fiatalember, aki Magyarkanizsán és Zentán is tartott néhány előadást a tőzsdézés alapjairól.
– Én a tőzsdézést szeretném minél közelebb hozni az emberekhez, s elmagyarázni, hogy ez miről is szól. Senkit sem akarok a tőzsdézésre rábeszélni, hanem azt szeretném, hogy valós információkat kapjanak a téma kapcsán, és ha valaki úgy dönt, hogy ez számára érdekes, és szeretne pénzt befektetni, akkor tudjon arról, hogy ezt Szerbiából is lehet csinálni, és szó sincs szerencsejátékról, hanem egy olyan folyamatról, amelyen keresztül pénzt lehet keresni, de lehet veszíteni is. Ez utóbbi azért ritkábban fordul elő, ha a befektető kellőképpen tájékozódik a témában és reális elvárásokat, célokat tűz ki – jegyezte meg beszélgetőtársunk, aki szerint általában a spekulálók veszítenek pénzt, vagyis azok, akik gyorsan, sokat szeretnének keresni.
Viktor elmondta azt is, hogy tartományunk területén sokan nem ismerik a különböző gazdasági fogalmakat. Persze kivétel azért akad, de sokan az alapvető befektetési lehetőségeket sem ismerik. Ennek oka Viktor szerint az lehet, hogy maga az ország nincs úgy berendezkedve, hogy teret adjon ezeknek a lehetőségeknek, másrészt a kilencvenes évek hiperinflációs korszakát átélve félnek az emberek a befektetésektől, pedig pont ezért kell befektetni, mert azok jártak jól, akiknek abban az időszakban nem dinárban, hanem német márkában, illetve más devizában voltak befektetései.
