A biztonságos internet nap – Safer Internet Day (SID) – célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program (SIP) akciótervének keretein belül a világ mintegy 200 országában minden évben ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet veszélyeire. Az akciónap megtartásának nem titkolt célja, hogy a világhálót jobb és biztonságosabb hellyé tegyék a gyermekek és a fiatalok számára. Ebben pedig egyre komolyabb feladat hárul a szülőkre és a pedagógusokra, azaz a családokra és az iskolákra. A biztonságos internet napot idén 19. alkalommal tartják meg február 8-án. Az utóbbi években, különösen a koronavírus-járvány kezdete óta, a biztonságos internetezésről, a gyermekekre leselkedő online veszélyről és egyáltalán a világháló és a számítógépek használatáról kiemelten fontos beszélni.
A világjárvány előtt egy középiskolás diák nagyjából hét órát töltött naponta a képernyő előtt, 2400 órát évente. A Sophos kiberbiztonsági cég által az elmúlt évben végzett kutatás azt mutatja, hogy a világjárvány alatt a gyermekek és a kamaszok körében az internetezéssel töltött órák száma jelentősen megnőtt. A kutatás szerint az első-harmadik osztályos gyerekek 50 százaléka gyakrabban használja az internetet, mint a járvány előtt. Riasztó adat, hogy a gyerekek 65 százaléka szülői felügyelet nélkül használja az internetet, és csak 35 százalékuk mellett ül felnőtt, míg fenn vannak a világhálón. A felmérés szerint 39 százaléknak van saját számítógépe, míg 58 százalék a szülőnek, 3 százalék pedig valaki másnak (például testvér, barát) az eszközét használja. A felmérés egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a gyerekek alig 6 százaléka használja az internetet ritkábban, mint a világjárvány előtt, és 44 százaléka olyan gyakran, mint korábban. Ez azt jelenti – ahogy fentebb is említettük –, hogy a koronavírus kezdete óta 50 százalékuk több időt tölt online.
Az, hogy a gyermekek és a fiatalok a járvány kezdete óta többet interneteznek, mint a járvány előtt, egyáltalán nem meglepő fejlemény, hiszen 2020 márciusa óta, a járványügyi korlátozások életbe léptetésével, nem túlzás azt mondani, hogy az emberiség mindennapjainak jelentős részét a négy fal között, az online térben tölti el. A diákok, tanárok és a szülők megismerkedtek az online oktatással. A kapcsolattartás és beszélgetések egyik legfőbb színterévé a különböző közösségi oldalak és telekommunikációs alkalmazások váltak. A szabadidő eltöltésére pedig legtöbben ismét csak a világhálóhoz fordultak, többek között itt néztek sorozatokat, filmeket, kulturális rendezvényekről élő közvetítéseket, hallgattak zenét, olvastak e-könyveket, vagy éppen játszottak számítógépes játékokat. Ezt az adatok is alátámasztják, sőt arra mutatnak rá, hogy a járvány előrehaladtával a világhálón töltött idő egyre csak emelkedik. A számok arról tanúskodnak, hogy a fiataloknál leginkább a különböző alkalmazásokkal eltöltött szabad percek indultak meredek emelkedésnek. Például a 9–12 éves gyermekek körében az Egyesült Államokban különösen népszerű alkalmazás, a Roblox 2020 első kilenc hónapjában átlagosan napi 31,1 millió felhasználóval rendelkezett, ami 82 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezek mellett a gyermekek képernyő előtt töltött ideje 2021 májusáig megduplázódott az előző év azonos időszakához képest, állítja a Qustodio nevű cég, mely világszerte nyomon követi a 4–15 évesek által használt több tízezer eszköz használatát. Az, hogy több időt töltenek a világhálón, mint a járvány előtt, természetesen nemcsak a gyermekekre és a fiatalokra, hanem a felnőttekre is igaz. Az ő esetükben legfeljebb a világhálón töltött órák száma valamivel kevesebb fiatalabb internetező társaiknál. Larry Rosen amerikai pszichológus szintén tavaly végzett kutatása szerint egy átlagos felnőtt naponta több mint hét órát tölt a világhálón, tehát annyit, mint a gyermekek és a fiatalok a járványt megelőzően. Emellett az is figyelemre méltó, hogy a kutatásból az is kiderül, hogy a felnőttek továbbá 15 percenként ellenőrzik telefonjukat, vagyis ennyi időközönként veszik kezükbe az eszközt, hogy megnézzék, milyen értesítést vagy üzenetet kaptak.
A pszichológusok szerint, ha véget ér a világjárvány és az emberiség visszatér a járványügyi intézkedések előtti életéhez, valószínűleg új kihívások elé nézünk. Különösen igaz ez a gyermekekre és a fiatalokra. Természetesen döntő többségük kényszerből tölt el ennyi órát a világhálón, hiszen amikor világszerte újból nő a fertőzöttek száma az omikron variáns miatt, ajánlatos elkerülni a tömeget. Jelenleg a fiatalok el vannak izolálva kortársaiktól, még az iskolában is csak korlátozottan tarthatják kapcsolataikat iskolatársaikkal, barátaikkal. Kérdés azonban, hogy a világhálón fellelt alternatívákat a járvány után feladják-e? Több év után képesek lesznek-e ismét visszaállni a járvány előtti élethez? És milyen nyomokat hagyott bennük a hónapokig tartó szüntelen bezártság? E kérdésekre egyelőre a szakemberek is keresik a választ. A pszichológusok még nem látják világosan, hogy azok a pszichés tünetek, amelyek a járvány következtében kényszerből a világhálón eltöltött idő miatt lépnek fel, internetfüggőséget vagy inkább a koronavírus-járvány egyik járulékos következményét jelentik-e. Keith Humphreys, a Stanfordi Egyetem pszichológia professzora, függőségi szakértő, Barack Obama egykori drogpolitikai tanácsadója azonban már figyelmeztetett, hogy a járvány után nem lesz egyszerű dolog csak úgy félretenni a számítógépeket. Humphreys ezt az időszakot már a szenvedélybetegségeknél jól ismert leszokási folyamathoz hasonlította. „Lesz egy nagy elvonási időszak a járvány után, amely megköveteli majd a fiataloktól, hogy fenntartsák a figyelmet a normális interakciókban anélkül, hogy néhány másodpercenként jutalomban részesülnének” – nyilatkozta a neves szakember.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyermekek és a fiatalok számára ez az „elvonási időszak” zökkenőmentesebben telhet el, ha a járványidőszakot kedvező családi légkörben töltötték el, és az internethasználatot bizonyos korlátok közé szorították.
A biztonságos internet nap az internet egyéb veszélyei mellett erre a problémára is felhívhatja a figyelmet, hiszen bármilyen jó szolgálatot is tett a világháló a legszigorúbb karantén idején, az életünk döntő többségét mégsem tölthetjük egy világító képernyő előtt.
