2024. április 25., csütörtök

Ukrajnáról egyezkednek az ENSZ-ben

Szankciókkal fenyegeti London a Putyinhoz közeli vállalatokat és személyeket

Magyarázatot várt Oroszországtól tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok az ukrán helyzet miatt. A találkozó előtt Nyikolaj Patrusev orosz ENSZ-nagykövet közölte: hazája nem szándékozza megtámadni Ukrajnát.

Nem akarunk háborút, és egyáltalán nincs is rá szükségünk – közölte Oroszország ENSZ nagykövete a Biztonsági Tanácsban (BT) megrendezett tegnapi megbeszélés előtt. Nyikolaj Patrusev mindezt Ukrajnával kapcsolatban fogalmazta meg.

A BT-ülést az Egyesült Államok kérésére hívták össze, hogy áttekintsék az Ukrajna körül kialakult helyzetet, amelyet sokan egyre nyugtalanítóbbnak ítélnek meg a határtérségben végrehajtott orosz csapatösszevonások miatt. Nyugaton attól tartanak, hogy Oroszország háborút kezd Ukrajna ellen, amit Moszkva kezdettől fogva tagad.     

Ezúttal ENSZ-nagykövete nyilvánította ki, hogy nincs szándékukban megtámadni Ukrajnát. Sőt nevetségesnek minősítette azokat az állításokat, hogy hazája fenyegetné a szomszédos országot.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet előrebocsátotta, hogy kíváncsian várja az orosz álláspont ismertetését, ám nem hagyja magát félrevezetni a propagandájuktól.

Washington egyéb módon is igyekszik kipuhatolni Moszkva álláspontját. Ma telefonon beszél egymással az amerikai és az orosz külügyminiszter. Antony Blinken és Szergej Lavrov várhatóan annak a levélnek a tartalmáról tárgyal, amely magába foglalja az Egyesült Államok válaszát a vele szemben támasztott orosz elvárásokra, illetve szerződéstervezetre. Az utóbbi a kétoldalú kapcsolatokat szabályozná és biztonsági garanciaként szolgálna Oroszország számára. A dokumentum egyebek között javasolja a NATO további keleti bővítésének leállítását, idegen haderő és fegyverzet állomásoztatásának tilalmát azokban az európai országokban, amelyeket 1997. május 27-e után vettek fel a katonai szövetségbe, földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták mellőzését egymás szomszédságában, a NATO-tagok katonai tevékenységének végleges befejezését Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában, valamint az Európában tárolt amerikai atombombák eltávolítását a kontinensről.

Az USA a múlt szerdán juttatta el az orosz javaslatokra adott írásos válaszát Moszkvának, amely elégedetlenkedve vette tudomásul annak tartalmát, de nem zárkózott el a tárgyalásoktól. Victoria Nuland politikai ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkár a hét végén úgy ítélte meg, hogy Washington érzékeli az orosz tárgyalási szándékot, s a kérdéseket diplomáciai úton akarja rendezni. Vlagyimir Putyin orosz elnök is hajlik erre, de „megadta magának egy nagyszabású invázió lehetőségét is. Így hát erre is fel kell készülnünk” – mondta Nuland.

A brit kormányfő magával Putyinnal készül tárgyalni. Boris Johnson alighanem a hét végén hívja fel telefonon az orosz elnököt, akivel – mint tegnap mondta – megpróbálja megértetni, hogy a feszültség csökkentése érdekében legjobb lesz, ha mindenki hátralép valamennyit.

London ugyanakkor azt is fontolóra vette, hogy az ukrán válság miatt megnöveli katonái számát Kelet-Európában. És arra is készül, hogy további szankciókat vezet be, ha Moszkva újabb ellenséges lépéseket tesz Ukrajnával szemben. A büntető intézkedések – a Kremlhez, vagyis Putyinhoz közeli, illetve az orosz rezsim szolgálatában álló – cégekre és személyekre vonatkoznának. Egy ilyen döntés alighanem sok kellemetlenséget okozna az érintetteknek, hiszen Nagy-Britanniába már több száz, de az is lehet, hogy több ezer milliárd dollár áramlott ki Oroszországból az elmúlt évtizedekben. A mesés összegek tulajdonosai között szép számmal akadnak olyanok is, akik Putyin (üzlet)emberei. (A Krím-félsziget 2014-es annektálása miatt London csaknem 180 orosz állampolgárt sújtott szankciókkal.)

Liz Truss brit külügyminiszter már meg is szellőztette, hogy a kormány a héten módosítja a szankciókra vonatkozó törvényt, s a változtatással bármikor meg lehet szorongatni Putyin oligarcháit, akik a szigetországban rendezkedtek be.

Moszkva máris válaszintézkedéseket helyezett kilátásba arra az estre, ha Nagy-Britannia valóban szankcionálná a területén működő orosz cégeket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorítások kedvezőtlenül érintenék a büntetésre ítélt orosz cégekkel együttműködő brit üzleti partnereket és rontanák a szigetországi beruházási környezetbe vetett bizalmat is.    

Ez aligha rettenti el szándékától Londont, amely ebben az ügyben is maga mögött tudhatja az Egyesült Államokat. Az amerikai kormányzat ugyanis hasonló lépésre készül. Washington tegnap szivárogtatta ki a hírt, amely szerint a szövetségeseivel egyeztetve már el is készítették a listát Putyin legközelebbi munkatársairól, akiket büntetőintézkedésekkel sújtanak, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.