2022. május 18., szerda

Kevesen és keveset tartalékolnak idős napjaikra

Nem működik megfelelően a magán-nyugdíjbiztosítási rendszer

Szerbiában a munkaviszonyban levő személyeknek mindössze a 10 százaléka kötött magánbiztosítást, és a dolgozók csupán 3 százaléka tartalékol rendszeresen idős napjaira a különböző alapoknál. A magánbiztosítóknak az elmúlt 15 évben nem sikerült betörniük a piacra, és a tervezett reformokat sem hajtották végre – áll a Pénzügyi Tanács jelentésében. Ugyanitt kiemelik, hogy mindezt annak ellenére sem tudták megvalósítani, hogy jelentős adókedvezményekben részesülnek.

A tanács fő bírálata arra a befektetési politikára vonatkozott, amely lényegében az állami kötvényeken alapszik. A magánbiztosítók ugyanis így nem tudtak megfelelő takarékossági kamatokat biztosítani  ügyfeleiknek. Az elemzés szerint a magánbiztosítók negatív hozamot valósítottak meg az elmúlt két évben: 2020-ban a reális kimutatás –0,3 százalékos volt, 2021-ben pedig –6,1 százalékra süllyedt.

A magánbiztosítási ágazat működésének javítása érdekében a Pénzügyi Tanács ajánlatokat tett a változtatásokra. Elsőként a vagyon hollétére vonatkozó korlátozás megszüntetését javasolta. Eddig ugyanis az köthetett magánbiztosítást Szerbiában, akinek a külföldi befektetései nem haladták meg a tulajdonában levő összes vagyonnak a 10 százalékát.

(Dávid Csilla illusztrációja)

A szakemberek szerint a mindenkori vezetés garanciákkal ösztönözhetné azokat a magánalapokat, amelyek kizárólag állami kötvényekbe fektetik a biztosításokból befolyt összegeket. Ezt abban az esetben kaphatnák meg, ha többszörösen csökkentenék a takarékoskodók költségeit – áll a tanács jelentésében. Ugyanitt kiemelik, hogy a jelenleg alkalmazott adókedvezményeket szerényebb keretek közé kellene szorítani, és helyettük közvetlen állami támogatást kellene nyújtani a fejlődőképes nyugdíjbiztosítási alapoknak.

Ami a magánbiztosítók elterjedtségét illeti, gyökeres változásokra van szükség – írják a tanács szakemberei. Teljes mértékben újra kell gondolni a rendszert: ennek érdekében az illetékes állami szerveknek határozott beavatkozásokat kell végrehajtaniuk, amelyek az alapok belső hiányosságainak eltörlését célozzák meg. További javulást eredményezne, ha közbeszerzési eljárás révén kiválasztanának egy olyan befektetési céget, amely a magánbiztosításból befolyt takarékolt összeget a nemzetközi tőzsdékre vinné. Így optimális hozamra lehetne szert tenni, minimális költségekkel – vélik a szakemberek.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kötelező nyugdíjbiztosítás bevezetése előtt 10 évvel megkötött egyezményekből befolyt összegeket folyamatosan állami kötvényekre kellene váltani, hogy a takarékösszeg ne vesszen kárba a világpiaci tőzsdeingadozás miatt. Az említett összeg egy részét a belgrádi tőzsdén is érvényesíteni lehetne, s ezáltal a hazai tőkebefektetési alapokat lehetne fejleszteni. Az új rendszer kialakítását az állam garanciókkal, illetve a munkások automatikus bejelentésével támogathatná – áll a Pénzügyi Tanács javaslataiban. A nemzetközi tapasztalatokra alapozott változtatások bevezetésétől a szakemberek azt remélik, hogy egyre több dolgozó választja majd a magánbiztosítási lehetőségeket, és ezáltal növekedne a szektor által megvalósított hozam is.

A magán-nyugdíjbiztosítás lehetőségét másfél évtizeddel ezelőtt vezették be Szerbiában. Az intézkedés célja az volt, hogy a dolgozók a továbbra is kötelező állami nyugdíjbiztosítás mellett pluszjövedelmet biztosíthassanak maguknak idős korukra.

Arról azonban továbbra sem esik szó, hogy vajon a szerbiai dolgozók megengedhetik-e a maguknak azt, hogy az állami alap kötelező duzzasztása mellett további kiadásokkal terheljék le jövedelmüket. A józan ész ugyanis azt diktálja, hogy valószínűleg többen döntenének a magánbiztosítási lehetőségek mellett, ha választani lehetne az állami és a magánkézben levő alapok között. Mindkettőre ugyanis nem futja a dolgozók béréből.