2024. április 19., péntek

Vissza a régi kerékvágásba

Kezdődik a XX. Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat

Tavaly volt Torda újratelepítésének 245. évfordulója, és a Tordai Művelődési Napok 20. rendezvénye lett volna soron. A járvány okán azonban egyik jeles dátumtól sem sikerült méltóképpen megemlékezni. A kényszerhelyzetben a tordaiak mégsem tétlenkedtek: munkálatok voltak a kultúrotthonban, megkezdték az ifjúsági otthon épületének a felújítását. Ettől a hétvégétől kezdve pedig, egészen március végéig, újra művelődési rendezvénysorozat színhelye lesz a bánáti falu. A szervezők, a Helyi Közösség, a Petőfi Sándor ME, a Torontáltorda Településfejlesztési Alapítvány és az Orgonavirág hagyományápoló társulat, bizonyítani szeretnék, hogy a népességfogyás ellenére van még erő a tordai közösségben, képes nagyszabású rendezvények szervezésére. Abban is bíznak, hogy lesz is kinek készíteni a programot.

A járványügyi helyzet tavaly Tordán is rányomta bélyegét a beruházási tervek megvalósítására. Szerény körülmények között dolgoztak. Csak kisebb járda- és útjavítások, valamint villanyhálózati munkálatok voltak a faluban. Elmaradtak rendezvényeik, melyekről Torda ismert. Csak a Falunapot és a Kukoricafesztivált sikerült megtartani.

– Mindemellett, mint mindenütt, nálunk is csökken a faluban élők száma. Tavaly Tordán csak három újszülött volt, közben sokan távoztak az élők sorából. Ennek ellenére azért igyekszünk mindent megtenni, amire lehetőség van. Nekünk szórványban különösen fontos az, hogy legyenek hagyományőrző rendezvényeink, legyenek mindenféle más egyéb programok is, amelyekkel a közösséget össze tudjuk hozni. A tordai magyar közösség összetartó, hisz bármilyen megmozdulás, munkaakció van, sokan jelentkeznek. Ebben van a megtartó erőnk. A több mint tíz civil szervezetben. Csak közösen tudunk mindent megszervezni, megmaradni. Összefogva pótoljuk azt az űrt, amit a fiataloknak a jobb élet után való elköltözése okoz. Akik maradtak, azok érdekében pedig mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat itthon – mondja Dobai János, Torda helyi közösségének elnöke.

Templom, iskola és az óvoda

Templom, iskola és az óvoda

A jubiláris Tordai Művelődési Napok szombaton, január 22-én, az elmúlt húsz évet bemutató fotókiállítással és az ünnepi megnyitó műsorral kezdődik. A tervek szerint március végéig tart. A program tükrözi majd az elmúlt húsz évet. Ezért meghívták az eddigi rendszeres vendégszereplőiket. A megnyitón fellép a fennállásának 75. évfordulóját idén ünnepelő Petőfi Sándor ME összes szakosztálya, a Juhász zenekar, a magyarcsernyei és a magyarittabei néptáncosok. Várják a magyarországi és romániai testvértelepülések, Balástya és Újszentes műkedvelőit is.   
– Az elkövetkező hetekben elsősorban színielőadások lesznek, hisz a tordai közönség ezeket szereti legjobban. Vendégszerepelnek majd a tóbaiak, a becskereki Madách Amatőrszínház, a szabadkai és az újvidéki színház és a bácsfeketehegyi színjátszók. Testvértelepülésünk, Tiszaalpár is önálló esttel mutatkozik majd be. Nem marad el a már szintén hagyományossá vált és közkedvelt Magyar Szó-s élőújság sem. Tervezzük a Három Torda találkozóját és a Tordai Estet is. A rendezvénysorozatba beiktattuk a Csütörtöki Találkozók című rendezvényeket, melyeken lesznek szakelőadások a termelők részére, bábelőadások a gyerekeknek, fellépnek mesemondók, lesznek könyvbemutatók, irodalmi estek. Tehát mindenki megtalálhatja magának azt, amit kedvel, hallottuk a HK elnökétől.

A falu kultúrháza 1983-ban épült, anyaországi és itthoni támogatásokból igyekeznek folyamatosan felújítani, szebbé tenni. Tavaly új székeket kapott a nagyterem, megújult a színpad, nemrég pedig befejeződött a konyha felújítása. Ezekre a munkálatokra nagy szükség volt, hiszen a rendezvények többségét itt tartják.
Szalma Valériától, a Torda HK titkárától megtudtuk, hogy a Torontáltorda Településfejlesztési Alapítvány igyekszik összetartani a civil szervezeteket. Támogatást biztosít a kulturális megmozdulásaikra, a hagyományőrző rendezvényekre és mindarra, ami a magyar kultúrával, hagyománnyal, népi szokásokkal van összefüggésben. Az alapítvány minden évben több pályázaton vesz részt, és így lesz az idén is. Többek között szeretnék folytatni a kultúrotthon felújítását. Elsősorban a nyílászárók cseréjére van szükség. Ugyanakkor a civil szervezetek pályáznak a saját külön programjaik megvalósítására is.
Közben megkezdődött az Ifjúsági Otthon épületének a felújítása, amely a jövőben a Civil Szervezetek Otthona lesz. Azzal pedig jobb munkafeltételeket és hátteret teremtenek számukra.

Kiss Kornélia: A termelők igénylik a segítséget

Kiss Kornélia: A termelők igénylik a segítséget

Az egyéb kommunális beruházási tervek között van a Táncsics Mihály és a Kiss Ferenc utcák felújítása. A falu régóta dédelgetett álma az, hogy tornatermet kapjon az Ady Endre Általános Iskola. A tordai iskola a Banatsko Karađorđevo-i Nikola Tesla Általános Iskola kihelyezett tagozataként működik, és a fűtési rendszer korszerűsítése után már csak a tornaterem hiányzik ahhoz, hogy megfeleljen minden követelménynek.  Az iskolának mintegy száz tanulója van, és a tanítás magyar nyelven folyik elsőtől nyolcadik osztályig. Elsőtől negyedikig pedig egy szerb tannyelvű kombinált tagozaton tanulhatnak a gyerekek.
Az iskolához tartozó óvodának az idén 21 óvodása van. Játékokkal és magyar nyelvű könyvekkel jól felszerelt, korszerű épületben, két csoportban, Nehéz Mónika és Pálinkás Erzsébet óvónők foglalkoznak velük. Az iskolai előkészítő csoportjába hat gyerek jár (tavaly három volt) és, mint hallottuk, az elkövetkező években is körülbelül ennyi gyermeket várnak. Csökken a magyar ajkú gyerekek száma a faluban, viszont roma, albán és szerb ajkú gyerekek is tanulnak magyarul.

Mészáros István: Már a szomszédba se járunk

Mészáros István: Már a szomszédba se járunk

A faluban egyre több az idős személy, azért nem véletlen, hogy itt is a nyugdíjas-egyesület a legaktívabbak között van. Az egyesület elnöke Mészáros István, a titkári teendőket pedig Barna Irén végzi.
– Egyesületünknek 96 tagja van, korábban voltunk több mint százan is. A tagság persze nem kötelező, önkéntes alapú, amivel az idős személyek jogosultak bizonyos kedvezményekre. A legrászorultabb húsz személy számára tavaly is biztosítottunk segélycsomagot. Szombatonként három óra hosszát van nyitva a helyiségünk, de a járványhelyzet miatt mostanában kevesen térnek be. Az emberek kerülik a társalgást, már szomszédba se járnak. A falu minden megmozdulásán részt veszünk és mi is készülünk a Tordai Művelődési Napokra. Mert a közösségi élet hiányzik a sok egyedül élő, idős embernek, meséli Mészáros István.

Torda központja (Fotó: Kecskés István)

Torda központja (Fotó: Kecskés István)

A tordaiak többsége mezőgazdaságból él. Az időjárási viszontagságok (nem volt kellő időben csapadék) ellenére tavaly közepes volt az átlaghozam. Ugyanakkor a terményárak jobbak voltak. De az idei év elején már egy újabb kihívás elé kerültek.
– Tény, hogy tavaly a termények ára emelkedett. Szinte mindenért mintegy 50 százalékkal magasabb árat fizettek. Egyedül azok nem jártak jól, akik nem bírták a búzát tárolni és eladták mindjárt az aratás után. Viszont most fejtörést okoz a műtrágya magas ára, ami a tavalyinak a két és félszerese. Kérdés, hogy érdemes lesz-e műtrágyát szórni vagy nem. Mert ki garantálja, hogy ezek a terményárak megmaradnak őszre is. Nyilván sokan majd a köztes megoldást választják. Vagyis, hogy egyelőre ureát nem fognak venni, abban a reménykedve, hogy esetleg a műtrágyák ára majd csökken (bár erre én nagy esélyt nem látok) és kihagyják a két-három hét múlva esedékes fejtrágyázást, amit majd később pótolnák valamelyest az alapműtrágyával, amelynek az ára nem emelkedett olyan drasztikusan. Persze mindenki tisztába van azzal, hogy műtrágya nélkül nem lehet termelni. Illetve lehet, de akkor a terméshozam megfeleződik. Nyilvánvaló, hogy az idén kevesebb műtrágyát szórnak majd el a mintegy 4500 hektárt felölelő tordai határban. Más repró-anyagoknál is vannak áremelkedések, akár a vetőmagnál, de sajnos az üzemanyag ára is fölfelé ível. Viszont jó hír, hogy a tordai határban az ősszel a kalászos növényekből nagyobb területet vetettek be, és a fagy nem tett kárt benne – hallottuk Dvorák Edétől, a Tordai Földműves Szövetkezet igazgatójától.

Dvorák Ede: Műtrágyázni vagy nem?

Dvorák Ede: Műtrágyázni vagy nem?

A gazdákat most, az év elején, a mezőgazdasági támogatásokra kiírt pályázatok is foglalkoztatják.  Naponta nyolcan-tízen is betérnek Kiss Kornélia falugazdász irodájába.
– Most aktuális a Mezőgazdasági Minisztérium által kiírt eszköz-visszatérítéses pályázat, amire február 28-áig lehet jelentkezni. Sokan várják a tartományi pályázatok kiírását is. Aktuális még a Prosperitati Alapítványnak az éves fenntartási beszámolója, amit január végéig kell megcsinálni. Ebben is kérik sokan a segítségemet. Hat év alatt 130 sikeres tordai pályázója volt a Prosperitati pályázatainak. Mindig vannak új pályázók és a legnagyobb érdeklődés továbbra is a traktor és kapcsolható eszközök vásárlása iránt mutatkozik – mondja a falugazdász.
Tordán 2021-ben hat keresztelés és két egyházi házasságkötés volt. Az elhunytak száma sajnos a legnagyobb: tavaly 32 temetés volt. A tavalyi bérmálás viszont egy szép esemény volt a plébánia életében, mivel 32-en bérmálkoztak és már rég nem volt ekkora a bérmálkozóknak a száma a faluban. Az adatokat Masa Tamás tordai plébánostól tudtuk meg, akit tavaly kineveztek nagybecskereki plébánossá is. A kapcsolata Tordával és Udvarnokkal azonban megmaradt. 

Masa Tamás: Maradok tordai plébános

Masa Tamás: Maradok tordai plébános

– Ugyanaz a feladatom, ugyanaz a munkám, ami volt is. Csakhogy nem vagyok Tordán helyben lakó, hanem bizonyos napokon ott tartózkodom. Egy akkora plébániát nem lehet csak úgy otthagyni plébános nélkül. Keddi napokon szoktam irodanapot tartani, szombaton vannak gyászmisék és persze minden vasárnap, 11 órakor szentmise van. Ünnepnapokon is szentmisét tartunk. Tordának lehet, hogy egy kicsit nehéz, mert mindig volt helyben lakó plébánosa. De ezt most a kényszerhelyzet okozta, mivel a Nagybecskereki Egyházmegye területén kevesen vagyunk és a püspök atya ilyen döntést kellett, hogy hozzon. De mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lelkipásztori ellátás folyamatos legyen. Úgyhogy nem kell félni: Tordának van plébánosa, én vagyok még mindig. Papíron is, meg a valóságban is. A nehézségek ellenére nem adjuk fel a reménységünket, nem adjuk fel a hitünket, sem az egyházi szolgálatunkat – hangsúlyozza Tamás atya.
A járvány és minden más baj ellenére a tordaiak is igyekeznek kitartani. Bízva abban, hogy még ebben az évben az életük visszatér a megszokott kerékvágásba.

Nyitókép: Torda központja (Fotó: Kecskés István)