2022. május 20., péntek

Lavrov írásban kéri a válaszokat, Blinken bizonyítékot vár

Nyíltak és hasznosak voltak a megbeszélések, és folytatódnak is, de Moszkva írásban várja a válaszokat javaslataira Washingtontól – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Genfben, miután megbeszéléseket folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel.

Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy Blinken ígéretet tett neki: az Egyesült Államok a jövő héten írásban is reagál az orosz felvetésekre.
Lavrov a tárgyalás utáni sajtóértekezleten kifejezte abbéli reményét, hogy most már megnyugodnak az indulatok Ukrajna körül, és ismét kijelentette, hogy Oroszország nem fenyegeti szomszédját.
„Nem tudom megmondani, hogy a helyes úton járunk-e, majd csak akkor, ha megkapjuk az amerikaiak válaszait" - tette hozzá az orosz diplomácia irányítója.
Antony Blinken a tárgyalások után kijelentette, hogy Moszkva "gyors, komoly és egységes" válaszra számíthat, ha lerohanja Ukrajnát.
Blinken megerősítette: Washington beleegyezett abba, hogy a jövő héten írásos választ ad Oroszországnak azután, hogy Moszkva biztonsági garanciákat követelt, közöttük azt az ígéretet, hogy Ukrajna sohasem lesz a NATO tagja. Arra azonban nem tért ki, hogy pontos és részletes választ adnak-e a moszkvai követelésekre.
Az amerikai külügyminiszter őszintének és hasznosnak nevezte a tárgyalásokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy csökkentsék az ukrán határ közelében végrehajtott orosz csapatösszevonás óta megnövekedett feszültségeket.
„Világosan fogalmazunk: ha bármilyen orosz katonai erő átlép az ukrán határon, ezt újabb inváziónak tekintjük, amelyre az Egyesült Államok, partnereink és szövetségeseink gyors, komoly és egységes választ adnak" – mondta genfi sajtótájékoztatóján Blinken.
Az amerikai diplomácia feje kérte Oroszországot: adja bizonyítékát, hogy Moszkva nem kívánja megtámadni szomszédját, és visszavonja az ukrán határ közelébe felvonultatott mintegy százezer orosz katonát.

A nyugati államok attól tartanak, hogy Moszkva újabb támadást tervez Ukrajna ellen, miután 2014-ben katonákat küldött a dél-ukrajnai Krímbe a félsziget bekebelezése érdekében. Oroszország tagadja, hogy ez lenne a szándéka, de közölte: kész katonai lépést végrehajtani, ha nem tesznek eleget a biztonsági követeléseinek.
Blinken közölte: a pénteki tárgyalások alatt Washington fel kívánta mérni, mennyire készült fel Moszkva egy diplomáciai megoldásra az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek megoldása érdekében.
Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy orosz kollégájával pénteken megvitatta az iráni atomprogramról hat éve kötött nemzetközi egyezmény megmentésének a kérdését is.
Hozzátette: az atomalku az egyik példa arra, hogyan tud Washinton és Moszkva együttműködni biztonsági kérdésekben. Egyben kérte Moszkvát, használja ki az Iránra gyakorolt befolyását és a Teheránhoz fűződő kapcsolatát, hogy megértesse Iránnal a kérdés sürgős voltát.
Az annak idején Bécsben kötött szerződés (angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy korlátozza atomprogramját az őt sújtó szankciók fokozatos feloldása fejében, 2018 óta van zsákutcában, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a Teherán és hat nagyhatalom által aláírt megállapodásból.
Lavrov és Blinken megállapodott abban, hogy továbbra is külügyminiszteri szinten tárgyalnak. Lavrov szerint Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozója még korai volna, míg Blinken nem zárta ki egy esetleges csúcstalálkozó ötletét, ha haladást érnek el az ukrán kérdésben.