2024. április 19., péntek

Amikor a majom beül a tankba

A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) nehézségei, jobban mondva az elmúlt egy hónap „balesetei” – az, hogy iszapos, nedves szén került a Nikola Tesla Hőerőműbe (TENT), veszélybe sodorva ezzel az ország villanyáram-ellátását, majd hogy robbanás történt a Kolubara szénbánya szárító üzemében Vreociban (Belgrád Lazarevac városi községéhez tartozó településen), amikor felszakadt az egyik felújított autokláv fedele, legutóbb pedig kigyulladt az egyik markológép a Kolubara szénbányában és ezzel leállt a szénfejtés –, felszínre hozta a villanygazdaság szennyesét, mindeközben pedig nyilvánossá tette az EPS megbízott igazgatója és az energetikai miniszter közti nézeteltéréseket, sőt a Szerb Haladó Párton belüli feszültségekre is rávilágított.

Egyes médiaértesülések szerint a Szerbiai Villanygazdaságot egy hónap leforgása alatt hat különböző baleset érintette, jelentős anyagi károkat okozva az államnak (bizonyos megítélések szerint csak ebben a téli idényben az EPS-nek egymilliárd eurós veszteséggel kell majd számolnia), illetve megingatva ezzel az ország villanyáram-ellátását. Már akkor, amikor december 12-én leálltak a TENT blokkjai, mert nedves, iszapos szén került a rendszerbe, Aleksandar Vučić államfő a „Mićo (Milorad Grčić), stabilizáld a helyzetet, és mást fogsz csinálni”, mondatával jelezte, hogy másvalakit helyeznek majd az EPS élére. A helyzet ugyanakkor nehezen stabilizálódott, alighogy szanálták a TENT-ben kialakult károkat, máris robbanás történt a szénszárítóban, majd egymás követték a különböző meghibásodások. Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter minden egyes meghibásodásnál kihasználta az alkalmat, hogy rámutasson a villanygazdaságban történt mulasztásokra, gondatlanságra, és az ebből fakadó jelentős kiadásokra, egyben a felelőst is megnevezve.

Kerek egy hónap telt el, mire Milorad Grčić benyújtotta lemondását (négy évig volt az EPS élén, megbízott igazgatói posztban, holott a törvény szerint csupán egy évig lehetett volna). Kísérő levelében pedig kitálalt, arra hívta fel Ana Brnabić kormányfő figyelmét, hogy amennyiben a választások után (április elején várhatóak az előrehozott parlamenti választások, amit követően várhatóan új összetételű kormány áll fel) még legalább egy napot vezeti Mihajlović az energetikai szektort, az elektromos ellátást halálra ítélik. „A nyugati nagykövetségekben található mentorainak és üzleti partnereinek dolgozva nemcsak az egyik legfontosabb minisztériumot teszi tönkre, hanem teljesen lerombolja a villamosenergia-potenciálunkat, és tönkreteszi azt az ágazatot, amely az országunk szívét képezi” – írta levelében Grčić, nyíltan a miniszter leváltását követelve.

Nem maradt adós a miniszter sem. Mihajlović arra mutatott rá, hogy Grčić okolhatja őt a történtekért, ám a 19 millió eurós munkagépet nem ő gyújtotta fel a kolubarai szénfejtőben. Hozzátette, Grčić polgárként azt mond, amit akar, de igazgatóként felelősséggel tartozik, amit megpróbál áthárítani másra, olyasvalakire, aki a hozzá nem értés és a lustaság ellen van.

Zorana Mihajlovićot már korábban is támadták azzal, hogy ő képviseli a kormányban (és a pártban is) az Amerika-barát irányzatot. Miután Grčić is ezzel támadta, majd Vladimir Đukanović ügyvéd, egyébként az SZHP tagja is nyíltan a miniszter ellen szólalt fel, azzal vádolva őt, hogy az amerikai nagykövetségnek állami adatokat szolgáltat ki, újra nyilvánvalóvá vált, hogy az ország legnagyobb pártján belül vannak feszültségek, sőt küzdelem folyik a posztokért is. Túl sok az eszkimó, kevés a fóka?

És amíg ők vitáznak, Dragoslav Ljubičić, a TENT munkása az N1 televíziónak kiemelte: „Engem a helyzet a Podzemlje (Emir Kusturica Underground 1995-ös francia–német–bolgár–magyar–cseh–jugoszláv tragikomédia – szerz. megj.) filmre emlékeztet, amikor a majom beül a tankba és egy idő után a tank véletlenszerűen tüzelni kezd. Nem tudom, hogy az elmúlt tíz évben az EPS-ben bárkit is a munkaerőpiacról alkalmaztak volna, mindenkit az SZHP helyi szervezetének listájáról vettek fel.”

Dušan Nikezić, az EPS felügyelőbizottságának egykori elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia naponta 6,5 millió eurót költ áramimportra, vagyis az EPS az összeomlás és a csőd szélén áll.