2024. március 29., péntek
SZABADKA EMLÉKTÁBLÁI ÉS EMLÉKJELEI (16.)

A szabadkai zsidó gettó emlékjele

Szabadka köztéri szobrait, valamint szökőkútjait és csobogóit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri emléktábláit és emlékjegyeit mutatjuk be. Ezek a felirattal vagy domborműves ábrázolással ellátott táblák egy hellyel kapcsolatos fontos eseményt vagy személyt örökítenek meg, így Szabadka történetének egy-egy fontos mozzanatáról tanúskodnak.

A szabadkai zsidó gettó emlékjele a Zsidó áldozatok terén, egy füves területen, a vasúti teherpályaudvar közelében található, az egykori zsidó gettó helyén. Az emlékmű annak a 4000 szabadkai zsidó polgárnak állít emléket, akiket a II. világháború alatt deportáltak.

A német csapatok 1944. március 19-én szállták meg Magyarországot. Április 7-én Baky László belügyi államtitkár aláírásával megjelent a 6133/1944 BM VII számú kormányrendelet, amely elrendelte az országban élő zsidók gyűjtőtáborokba szállítását. A szabadkai gettó határát Székely Jenő, Szabadka akkori polgármestere, Datky Lajos rendőrtanácsos és Bácskay Árpád, a katonai ügyosztály megbízottja, a város aljegyzője április 27-én jelölte ki. A gettó a várost keresztülszelő vasút két oldalán került kialakításra. Az egyik része közvetlenül a belvárosban a vasútállomás melletti területen volt, a mai Đure Đaković, Vasa Stajić, Reichle Ferenc tér és Bosa Miličević utca által határolt épülettömbben. A másik része az ezzel átellenes oldalon volt, és a mai Jovan Mikić utat, a Vladimir Majakovski, Gavrilo Princip, valamint a Papp Pál utcát foglalta magába. Az első lakók már aznap megérkeztek a gettóba, és végül mintegy négyezer embert zsúfoltak itt össze. Így a gettó területét ki kellett bővíteni. Többek között a Zentai út egy részét is a gettóhoz csatolták. Mivel sok szabadkai polgár vitt be élelmet a zsidóknak, a hatóságok a gettó területét elkerítették, az ablakokat pedig befalazták vagy befestették. Május elején Endre László belügyi államtitkár Szabadkára látogatott és Székely Jenő polgármesterrel és Simon István rendőrkapitány-helyettessel megtekintette a gettóvá átalakított városrészt. Az államtitkár megelégedését fejezte ki, hogy a városban a zsidók elleni rendelkezéseket gyorsan és pontosan végrehajtották. A szabadkai zsidók totális deportálására 1944. június 16-án került sor, amikor a gettó lakóit a bácsalmási összpontosított gettóba szállították. Bácsalmásról a vonat június 26-án indult el Szegedre, majd a szerelvény mintegy hatezer zsidóval elindult Auschwitzba.

Az emlékjelet a szabadkai zsidók deportálásának 50. évfordulója alkalmából állították fel 1994-ben. Az emlékjelet Jagoda Alavantić okleveles műépítész készítette jablanicai gránitból. A táblának, amelyet egy háromlépcsős talapzatra állítottak fel, minkét oldalára szöveget véstek, amely szerb, horvát, magyar és héber nyelven olvasható. Az emlékjelet 1994. június 16-án Stanka Kujundžič, az akkori községi képviselő-testület alelnöke és Vajcenfeld Imre, a szabadkai Zsidó Hitközség elnöke leplezte le. Az emlékjel azóta is ott áll, és emlékeztet arra, hogy városunkban is volt zsidó gettó 1944-ben.