2024. április 16., kedd

Lezajlott az alkotmányozó referendum

A polgárok az igazságügyi rendszert érintő módosításokról fejthették ki véleményüket

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) kimutatása szerint tegnap 6,51 millió polgár jogosult részt venni az alkotmányozó referendumon. A RIK 18 órai adatainak értelmében országos szinten addig a szavazópolgárok 25,25 százaléka élt ezen jogával. Vajdaságban addig 28,63 százalékos volt a részvételi arány, Šumadijában 24,59 százalékos, az ország déli és keleti térségében 23,39 százalékos, míg Belgrádban 22,85 százalékos.

A polgárok a hatályos alkotmány módosításáról dönthettek. A módosítások az ország igazságügyi rendszerének a szabályozására terjedtek ki, az alapvető cél a jogállamiság, illetve a bírói hatalom függetlenségének, valamint az ügyészségek önállóságának az erősítése.

A korábbi elmondások értelmében a RIK ideális esetben csütörtökön 20 óráig hirdeti ki a referendum végeredményét. Amennyiben a szavazók többsége igennel szavaz, az alkotmánymódosítás azt követően lép hatályba, hogy a Szerbiai Képviselőház kihirdeti azt.

(Fotó: Gergely Árpád felvétele)

(Fotó: Gergely Árpád felvétele)

Nem számítva a külföldön, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben kialakított szavazóhelyeket, a polgárok összesen 8150 szavazóhelyen karikázhatták be a szavazólapon az igen, vagy a nem választ. A CRTA megfigyelőinek jelentése szerint elsősorban a nap első felében voltak jellemzőek szabálytalanságok, mindenekelőtt a szavazás megszervezésének a tekintetében.

A választások, illetve a különböző szavazások szabályosságát figyelemmel kísérő szervezet tegnap délutáni közleményének értelmében a szavazóhelyek 8 százalékát nem készítették elő megfelelően, a szavazóhelyek nagyjából 15 százaléka csak késve nyitotta meg ajtaját, 30 százalékában pedig a reggel 7 órai nyitáskor nem jelent meg a helyi szavazatszámláló bizottságok minden tagja.

A CRTA megfigyelői a járványügyi óvintézkedések betartását is figyelemmel kísérték, a közlemény értelmében a szavazóhelyek 69 százalékában betartották az óvintézkedéseket, 28 százalékában csak részben, míg 3 százalékában egyáltalán nem. A szervezet aktivistáira két esetben gyakoroltak nyomást – fenyegetéssel és sértegetéssel –, ennek következtében a szervezet az egyik szavazóhelyen megszakította a megfigyelést.

A Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) aktivistái 23 helyi önkormányzatban 260 szavazóhelyre látogattak el és mérték fel a referendum szabályosságát. A szervezet közleménye arra utal, hogy a CRTA által jegyzettekhez hasonló hiányosságokat észleltek: a helyi szavazatszámláló bizottságok szervezetlenek voltak, több helyen is volt példa szervezett, illetve a titkosság elvét megsértő szavazásra, de a járványügyi intézkedéseket sem mindenhol tartották tiszteletben. A CeSID aktivistái, a közlemény értelmében, súlyosabb szabálytalanságot nem észleltek.

Az N1 tv tudósítóinak értesülései szerint a délután folyamán Prokupljeban és Koceljevában szavazóhelyet kellett bezárni, mivel hiányosak voltak a választói névjegyzék kivonatai, a RIK később megerősítette, hogy ezeken a szavazóhelyeken is folytatódott a szavazás. Az N1-et több olyan polgár is felkereste, aki a szavazásra buzdító szöveges üzenetek miatt panaszkodott.

AZ EGYENLŐSÉG ÉRDEKÉBEN
Ana Brnabić kormányfő az SZRTV tudósítása szerint azt mondta, azért szavazott, mert szeretné, ha Szerbiában erősödne a joguralom, a bírói hatalom független lenne, az ügyészségek pedig önállóak.
– Azért szavaztam, hogy a bírák előtt minden polgár egyenlő lehessen, valamint azért, hogy a bírákat ne a pártok községi szervezetei válasszák meg, azaz ne ismétlődhessenek meg a 2009-ben történtek, amelyet egyesek igazságügyi reformnak neveztek, ez azonban nem volt más, mint politikai tisztogatás. Akkor 837 bírónak szűnt meg a tisztsége egyik napról a másikra, annak ellenére, hogy az alkotmány szavatolta a bírói tisztség állandóságát – fogalmazott Brnabić.

LEMONDANAK FELHATALMAZÁSAIKRÓL
Ivica Dačić, a Szerbiai Képviselőház elnöke amiatt remélte, hogy nagy lesz a részvételi arány, mert „a polgárok arról dönthettek, hogy ki tevékenykedik majd az igazságügyi rendszerben". Miután szavazott, a házelnök kifejtette: amennyiben a többség igennel szavaz, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom többé semmiféle módon nem befolyásolhatja az igazságügyi rendszert, és ezen belül a bírói hatalmat. A hatályos alkotmány tekintetében szinte kezdettől fogva az igazságügyi rendszer a politikától való függetlenítésének céljából tartották szükségszerűnek a módosítást, hangsúlyozta Dačić, aki szerint eddig soha nem volt példa arra, hogy a hatalom lemond a bírák és az ügyészek megválasztásával kapcsolatos felhatalmazásairól.