2022. május 22., vasárnap

Turkálás a városrendezési tervben

Evezőspálya és víziváros Újvidéknek

A Kis-Dunából a nemzetközi normáknak megfelelő evezőspálya lesz – A Kamanci-szigetet meg a hajógyárat védgáttal veszik körül – A folyamőrség kaszárnyáinak helyére lakó- és üzletkomplexum épül


Amikor híre ment annak, hogy a Kis-Dunát evezőspályává akarják alakítani, azt hittük, rosszul hallottuk. Az evezőspálya versenyszakasza ugyanis két kilométer hosszú, a járulékos vízfelületekkel együtt – a nemzetközi szabályok szerint – kétezer-százötven méteresnek kell lennie. A Kis-Duna ennél sokkal rövidebb – meg keskenyebb is az előírt százhúsz méternél –, tehát alkalmatlan. A városrendészeti terv szerint azonban az illetékesek feltett szándéka, hogy ennek ellenére is létrehozzák. Csakhogy ez közel sem olyan egyszerű, mert...

Vannak, akik előre tiltakoztak a tervek miatt
Vannak, akik előre tiltakoztak a tervek miatt

A nemzetközi szabályzat szerint ugyanis az evezőspálya csakis a mentett ártéren alakítható ki, a hullámtéren nem. Tisztázzuk a fogalmakat! Az ártér az elárasztással veszélyeztetett terület, Újvidék esetében a városnak a csatornától délre levő része ártéren fekszik. Ezen belül van mentett ártér, ez az ártér határa és a fővédgát közötti terület. A fővédgát és a főmeder közötti területet nevezzük hullámtérnek. A Kis-Duna tehát a hullámtéren van, és nem lehet belőle evezőspálya. Csakhogy Újvidék városrendezőit ilyen apróság nem hozhatta zavarba. Eldöntötték, hogy a fővédgátat áthelyezik a főmeder peremére, a meglevőt pedig másodlagos védelmi vonalnak minősítik, és alvógát lesz belőle. A Kis-Duna ezáltal máris a mentett ártérre kerül. Ehhez csupán az kell, hogy a Kamanci-szigetet körgáttal övezzék, amely csatlakozik a meglevő, a Telep városrész mentén húzódó töltéshez. És mindezt úgy, hogy beleférjen legalább 2150 méter Kis-Duna.

Csak futtában jut eszünkbe, hogy a városrendezők egy korábbi felállása annak idején néhány nap alatt megszüntette a Köves víkendtelepülés melletti belvizet, a Háglit. Épülethulladékkal töltötték fel. Most nagyítanák a Kis-Dunát.

Mérjünk, számoljunk!

Középvizek idején – amikor nem lepi víz az erdőt, és még nem száradt ki a mellékág felső vége – a Kis-Duna vízfelületének a hossza a Sodrostól a Gúnár (Gusak)-szállásig legfeljebb 1700 méter. Ezután elágazik a Kis-Duna, a déli ág sekélyedő teknővé alakul, nehéz megmondani, hol a vége. Az északi ág valamivel mélyebb, de legfeljebb tíz méter széles, és a régi pumpaházi gödör felé haladva keskenyedik, majd nem messze attól egy kiöblösödésben véget ér. A táv idáig – a térkép és az osztókörző szerint – 1955 méter. A 2150-ig hiányzó métereket úgy lehet előteremteni, ha: vagy a hajógyár irányába, vagy a Köves előtti bekötőút felé – akár erre is meg arra is – 120 méter szélesen félretúrják a házmagasságú földhantokat. Amelyeket éppen a városrendezésiek utasítására hordtak-kotortak ide. A vállalati dokumentációban nyilván szerepel, mikor és miért.

Hórukk munkáról lévén szó, az élettannal eddig nem foglalkoztunk, de itt és most kell. Ezek a beavatkozások ugyanis feldúlnak egynéhány hektárnyi ívóterületet, a szigeten levőket – Kerek-bara, Hosszú-bara... – elvágják a nagyvizektől, és minden bizonnyal tönkreteszik a tartós tilalommal védett réticsík utolsó élethelyeinek egyikét. A növény- és állatvilág úgyszintén megsínyli az evezőspálya kialakítását. Még akkor is, ha követelmény, hogy a pálya partjait ne borítsa beton, aszfalt, kövezés, hanem természetesnek kell maradnia.

Jöhet a töltés!

A mostani védgátak az úgynevezett százéves nagyvizektől védik a várost, a tervekben azonban szerepel a gátrendszer magasítása, hogy az ezeréves nagyvizektől is védelmet nyújtsanak. Ezek szerint a gátaknak 1,2, a kő- vagy betonburkolatú oldalaknak pedig 0,8 méterrel kell magasabbnak lenniük a mértékadó vízszintnél. A Kamanci-sziget, valamint a hajógyár körül építendő töltést eleve ilyen magasra tervezik. Százéves víznek számít az a vízállás, amelynek előfordulása százévenként egyszer valószínű. Ami nem jelenti azt, hogy egy ilyen magas vízszint után száz évig nyugodtak lehetünk. Megtörténhet, hogy száz évig sem ismétlődik meg, ugyanakkor néhány év elmúltával megint sor kerülhet rá. Példának okáért: a Temesen két egymást követő évben (1999 és 2000) is volt százéves. No mármost! Ami a Kamanci-sziget köré épül, az majd ezeregyig bírja.
De miért kell egy szigetet, amelynek nagy része továbbra is erdő marad, ilyen masszív – meg drága – gáttal körülvenni? Csak azért, hogy nemzetközileg elfogadott evezőspálya legyen a Kis-Dunából? Aligha.

Az evezőssport ebben a városban sosem volt valami népszerű (egy olimpiai bronz, egy ezüst, mindkettőt Zoran Pančić nyerte másodmagával még a nyolcvanas években), ezért furcsa, hogy erdőket kerítünk be, folyómedreket ásunk ki, ívóterületeket túrunk fel, hogy legyen evezőspályánk. Nem lesz ez túl drága? Úgy tűnik, valaki(k)nek megéri.

A Sodrosból nemzetközi yachtkikötő lesz?
A Sodrosból nemzetközi yachtkikötő lesz?

A tervek szerint miután az új töltés végigvonul a Duna-parton, a Kamanci-sziget vége felé bekanyarodik a Sodros irányába, majd annak északi (kis-dunai) végén elágazik. Egyik ág a mostani töltéshez csatlakozik, a másik körbeöleli a hajógyári félszigetet, és annak a mellékágnak a végén csatlakozik a mostani töltéshez, amelyet annak idején a folyamőrség használt. Ezáltal körvonalazódik egy Duna-parti terület, amellyel lehet valamit kezdeni.

A tervek megindoklása szerint a „volt hajógyár rendkívül attraktív és értékes helyszínen van, és már huzamosabb ideje nem működik, ezért felül kell vizsgálni annak a földterületnek a rendeltetését”. Fontos, hogy az újvidékiek „a folyóra való alkalmas kijárathoz jutnak, ahol sport- és idegenforgalmi tartalmak várják őket, míg a jelenlegi hajógyár és a folyamőrség laktányainak területén lakó- és üzletkomplexumokat alakítanak ki, amelyeket közterületek öveznek”. A térképekbe ezeket a területeket már különleges rendeltetésűekként rajzolták be. És van valami kacifántos nevük, amely – a tervek bemutatása után vitázók szerint – jelenthet bármit. A tervekben szerepel a Kis-Dunán létrehozott, ötszáz személy befogadására alkalmas fürdőhely is, mert a Strand immár szűkös. Az eddig felsoroltaknak ha van is reális alapja, a zsombékos, tócsagazos vízben aligha lesz lubickolás.