2022. május 22., vasárnap

Háborútól tart az EBESZ

Zsákutcában az orosz–amerikai tárgyalások – Moszkva a jövő hétre várja a Nyugat válaszát

Az orosz csapatösszevonások hatására Ukrajna körül kialakult válság miatt a héten majdnem mindennap tárgyalások zajlottak a megoldás reményében. Bár sok olyan kérdés is napirenden szerepelt, amely érzékenyen érinti Európát, előbb az amerikaiak és az oroszok egyezkedtek (sikertelenül), utána a NATO és az oroszok (szerdán Brüsszelben, szintén eredménytelenül). Európa csak tegnap, az utolsó felvonásban következett: Bécsben az EBESZ foglalkozott a válsággal, Brestben pedig az EU-tagországok védelmi és külügyminiszterei. Az EBESZ soros elnöke háborús veszélyre figyelmeztetett.

Európa az utolsó helyre szorult abban a tárgyalássorozatban, amelynek egyik fontos célja az Ukrajna körül kialakult válság békés rendezése. Csak tegnap vehette napirendre a témát, amellyel elsőként az amerikaiak és az oroszok foglalkoztak (hétfőn Genfben), majd két nappal később Brüsszelben az Egyesült Államok vezette NATO és az oroszok. Az erre a hétre tervezett tárgyalássorozat legfontosabb kérdése ugyanis a katonai szövetségre vonatkozott, amelynek politikája jelentős mértékben befolyásolja Európa jelenét és jövőjét.

Biztonsági és egyéb megfontolásokból Moszkva ultimátumszerűen követeli az Egyesült Államoktól a NATO keleti, vagyis az orosz határok és érdekövezet irányába történő további bővítésének leállítását. És több olyan változtatást is elvár, amelyek teljesítése esetén a NATO-nak korlátoznia kellene fegyverrendszerei telepítését és katonai tevékenységét azokban az európai (lényegében a Szovjetunió gyarmataiként működtetett volt szocialista) országokban, amelyek 1997 után csatlakoztak a szövetséghez.

A nyolcórás genfi tárgyalások orosz delegációvezetőjeként Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes azzal érvelt az Európát is érzékenyen érintő kétoldalú (orosz–amerikai) tárgyalások mellett, hogy más országok képviselőinek részvételével szócséplésbe fulladna az egész. A genfi találkozóról tegnap elmondta: azzal, hogy az amerikaiak elvetették Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatait, zsákutcába jutnak a tárgyalások. Nem sokkal korábban a Kreml is azt közölte, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben eltérő a két oldal álláspontja, s ezért lényegében eredménytelenül értek véget a genfi és brüsszeli megbeszélések.

Bár a héten kezdődött egyezkedés előtt az Egyesült Államok konzultált szövetségeseivel, az európai államok többségének nem tetszik, hogy az oroszok és az amerikaiak a fejük fölött egyezkednek a sorsukról, ráadásul Moszkva követelésére, zsarolásával és iránymutatásával. A vezető európai hatalmak és több ország is elutasítja ezt az eljárást.

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország is morog. Államfője, Emmanuel Macron azt javasolta, hogy az uniós tagországok védelmi és külügyminisztereinek tegnap (a franciaországi) Brestben kezdődött kétnapos informális találkozójának résztvevői hivatalosan is jelezzék: elfogadhatatlannak tartják, hogy az európaiak részvétele nélkül bármilyen döntés szülessen az ókontinensről az amerikai–orosz tárgyalásokon.

A bresti találkozó fő témája az a nagyszabású és fenyegető orosz csapatösszevonás Ukrajna keleti határainál és a Krím-félszigeten, amelyet több szakértő is háborús konfliktus veszélyforrásának tart. Mások pedig orosz zsarolásként értékelnek, aminek az lehet a célja, hogy Moszkva elérje az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott követeléseit.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is azt nyilatkozta Brestben, hogy Moszkva azért telepített csapatokat az ukrán határok közelébe, mert ezzel a nyomásgyakorlással akarja rákényszeríteni követelései teljesítésére a tárgyalópartnereit. Szerinte Washington biztosította szövetségeseit arról, hogy „semmit sem fognak eldönteni, vagy megtárgyalni az európaiak nélkül”. Az Ukrajna körüli válságról elmondta: a bresti találkozón kialakítják az EU álláspontját, s eldöntik, hogyan kezeljék a problémát. Figyelmeztette egyúttal Oroszországot, hogy ne tegyen olyan agresszív lépéseket, amelyek veszélyeztetik Ukrajna stabilitását és biztonságát. Ellenkező esetben – fűzte hozzá – komoly következményekkel kell számolnia.

Tegnap Bécsben is napirendre került a kérdés az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsának ülésén. Az 57 tagállamot tömörítő, s ezzel a világ legnagyobb kormányközi biztonsági szervezeteként működő EBESZ soros elnöki tisztségét betöltő Lengyelország külügyminisztere pedig arra figyelmeztetett, hogy Kelet-Európában növekszik a katonai feszültség jelentette fenyegetés. Az ukrán–orosz határon kialakult válságról megjegyezte: a problémát kizárólag Ukrajna szuverenitása és határai tiszteletben tartása segítségével lehet megszüntetni. Zbigniew Rau ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béke és biztonság tekintetében az EBESZ térsége rengeteg kihívással találta magát szembe, s negyven év óta most került a legközelebb a háborúhoz.

Alekszandr Lukasevics, orosz EBESZ-nagykövet saját hazája biztonságának fontosságát hangsúlyozta. A Nyugatnak meg azt üzente, hogy ha Moszkva észszerű határidőn belül nem kap „konstruktív választ” a biztonsági garanciákra vonatkozó kérelmére, s az Oroszországgal szemben tanúsított agresszív viselkedés sem hagy alább, akkor kénytelen lesz olyan intézkedésekhez folyamodni, amelyekkel „biztosítható a stratégiai egyensúly” és „megszüntethetőek az ország biztonságát érintő elfogadhatatlan fenyegetések”.

A határidőt már az orosz külügyminiszter jelentette be Moszkvában. Szergej Lavrov tegnap közölte: a jövő héten várja a Nyugat válaszát.