2022. május 16., hétfő
KÖNYVBEMUTATÓ ZOMBORBAN

Identitásnapló

Szerdán este a zombori Magyar Polgári Kaszinóban bemutatták dr. Káich Katalin Identitáskeresésben című kötetét, amely vallomás a szülőföldről, színházról és kulturális életünk állapotáról.

A jelenlévőket dr. Karcher Erzsébet, a Kaszinó elnöke üdvözölte. Örömét fejezte ki, hogy Zomborban köszönthetik új könyvével, méghozzá a születésnapján dr. Káich Katalint, a város szülöttjét.

A könyv az Életjel Kiadó gondozásában jelent meg, a fedőlap és az illusztrációk Sagmeister Peity Laura alkotómunkája. A kiadó vezetője, a könyv szerkesztője, Dévavári Beszédes Valéria hangsúlyozta:

– A kötet elején van egy írás, amely arról szól, hogy miért jó zomborinak lenni és mi minden kell ahhoz, hogy az ember megtalálja az identitását, megtalálja az európaiság. Ez utóbbit említem elsősorban, mert Káich Katalint az európai gondolkodásmód érdekli mindenekelőtt, és ezen a gondolkodásmódon keresztül jut el az ember Zomborba, majd az egykori vármegyeszékhelyből a magyarságához, a magyar kultúrához.

Dr. Hózsa Éva egyetemi tanár, kritikus a könyv felépítésével és üzenetének megfogalmazásával kapcsolatban elmondta:

Fotó: L. Móger Tímea

– Minden szöveg az identitással kapcsolatos, személyi identitás, nemzeti identitás, kulturális identitás… Ezeket a szerző valamiképpen szétosztja, majd a végén összehozza, összefogja. Ez az identitáskeresés szó, kifejezés egy állandó jelenlétre utal. Tehát arra, hogy folyamatosan meg kell keresnünk a magunk identitását. Valamit lerombolunk, aztán újra és újra felépítjük.

 Dr. Samu János Vilmos egyetemi docens, irodalmár a könyv műfajáról szólva naplónak nevezte az Identitáskeresésben című kötetet:

– Az az érdekes a Káich Katalin féle identitáskeresésben, hogy igazából nem hisz az identitásban. Nem hisz abban az identitásban, amely csak úgy van. Számára az identitás a keresésben valósul meg.

Káich Katalin a számára meghatározó iránymutatásról, példaképekről, Zomborról, a szövegeiben fellelhető tanítói gesztusról egyebek mellett a következőket mondta:

– A meglévő alap, mindaz, amit Zomborból hoztam, az folyamatosan bővül, tágul. Amíg le nem hunyom a szemem, addig ennek az identitásnak a milyensége (és nem a minősége!) az a mód, ahogyan megnyilvánul nálam ez a kérdéskör, az egy állandó folyamatnak a története  (...) A könyv szövegeiben egészen biztosan fellelhető a tanítói gesztus, hiszen ez a hivatásom, továbbá volt egy fantasztikus tanárom, B. Szabó György. Ő csodálatos ember és tanár volt. Előadásai alatt repültünk, ,,fölemelt” bennünket. Azt kértem a Jóistentől, ha tanár leszek és lesz akár egy diákom, akinek azt jelentem, amit a tanár úr jelentett nekem, akkor már nem éltem hiába – hangoztatta a szerző.