2024. március 29., péntek

(Non)kulturális momentumok

Morcheeba, Nouvelle Vague, Jimi Tenor lépnek fel Újvidéken.

Már akkor éreztem, hogy valamit elbaltáztam, amikor pár nappal ezelőtt végigsétáltam Újvidék főterén. Feltűnt a rendezettség, az új szökőkút a Szerb Nemzeti Színház előtt, és azt is észrevettem, hogy már nem billeg alattam egy betondarab sem a járdán, ugyanis újjá alakították és korszerűsítették a színház körüli teret. Mindez elindította bennem a gondolatfolyamot: a város más pontjain is kézzelfogható változás zajlott le az utóbbi időszakban.

Be kell ismernem, ezúttal cserben hagyott a percepcióm. Kisiklottam az események, programok követéséből. Kissé leértékelő és szkeptikus hangulatban kezdtem bele ebbe az írásba is. Első nekirugaszkodásra fenntartásokkal telitűzdelt hangulatban vágtam neki a témának: Újvidék idén Európa Kulturális Fővárosa.

Mélyebben beleásva magam az információrengetegbe, kulturális események tömkelege tárult elém. S minél több kiállítás és előadás címét, performance és koncert témáját tanulmányoztam, annál inkább körvonalazódott bennem az érzés, örülök, hogy végre karnyújtásnyira tetten érhetővé válnak e tartalmak.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Az angol Time Out magazin legfigyelemfelkeltőbb eseményajánlója között idén Újvidék is szerepel. Így az Újvidéken zajló eseménysorozat olyan nívós összeállításban kapott helyet, amelyben metropoliszokban lévő múzeumok megnyitói, színházi előadások és kiállítások legnagyobbjairól olvashatunk, amelyeket – az újság szerint – nem szabad kihagyni, sőt a Kulturális Főváros titulust viselő Újvidék idén a magazin szerint 1500 kulturális eseménnyel és mintegy 4000 különféle művész fellépésével büszkélkedhet. Az egy éven át zajló kulturális események programjai különféle témákat érintenek, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a migráció, a béke, a multikulturalizmus, valamint a nők szerepe a művészetben. Az év elején kezdődő program Az új hidakért jelmondatra épül, amely az együttműködések hídjainak a kiépítését jelképezi. De szerepelnek még a szeretet, a remény, a szabadság címszavak is. A szerb Athén neve tehát ezúttal olyan világvárosok között olvasható, mint például New York, Párizs, Barcelona vagy London.

Újvidék Szerbia első Európa Kulturális Fővárosa. Olvasom a sajtóban, hogy kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európia Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével. 1985 óta 62 város viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet. 2016-ban született meg a döntés, hogy Újvidék is csatlakozzon hozzájuk. A város különböző pontjain jelentős felújítások történtek az utóbbi években. A limani városrészen lévő Fabrika művelődési központ, a Kínai negyed terei, az Egység, a Svilara vagyis a Selyemgyár is fontos művelődési terekké alakultak át. Több koncertre, kiállításra is ellátogattam, amelyeket ezeken a helyeken szerveztek. A tér fontos eleme a benne zajló eseménynek, s ezek a terek jól működnek, teljesítik a küldetésüket.

Szkeptikusság azért van jelen, mert a város lakójaként sok ellentmondást érzékelek a környezetemben. Őszintén szólva, a várost kémlelve a művelődési tartalmak hangulatát, jelenlétét igen kevés százalékban észlelem.

A kultúrát többféleképpen élem meg. Legerőteljesebben fogyasztóként, a kulturális – elsősorban művészeti – tartalmakat igénylő szemlélőként (ha nem tetszik) és átélőként (ha tetszik), másodsorban olykor résztvevőként, alkotóként belemerülve egy-egy művészi projektbe. S egy harmadik szempont is közrejátszik abban, hogy ezeket a tartalmakat miként élem meg. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni a környezet hangulatát és állapotát. Egy város építészeti és városrendezési jellege, a közlekedés, az utcák tisztasága, mind-mind befolyásolják azt a momentumot, amikor egy kulturális miliőre hivatkozunk.

Edward Burnett Tylor, 19. századi antropológus definíciója szerint a kultúra „[a]z az összetett egész, ami magába foglalja a tudást, a vélekedést, a művészeteket, a morál(oka)t, a jogot és a szokást, és minden olyan emberi képességet és habitust, amit az ember a társadalom tagjaként sajátít el”.