2022. május 17., kedd
TORNYOS

A hála éltető erő

A tornyosi Tóth Piroska néni a századik születésnapját ünnepelte

A tornyosi Tóth Piroska néni január 8-án, szombaton töltötte a századik születésnapját. Ez alkalomból hétfőn meglátogattuk otthonában. Az idős, ugyanakkor jó egészségnek örvendő asszonyt a rokona, Mucsi Mónika gondozza, és nála is lakik 2013 óta. Igazán jó a kapcsolatuk, ennyi év alatt már jól kiismerték egymást, és Piroska néni elmondása szerint végtelenül hálás a sorsnak azért, hogy Mónika vette őt gondozásba.

A konyhába belépve temérdek virág és különböző ajándékok sokasága fogadott bennünket, amiket Piroska néni a születésnapjára kapott. Érkezésünkkor éppen a déli pihenőjét töltötte, hiszen nagyon megfáradt a szombati születésnapi mulatságon. Mónika főszervezésében a tornyosi Művelődési Ház nyugdíjastermében ünnepelték meg a kivételes születésnapot, ahol jelen voltak ismerősei, barátai és persze a családja is. Piroska legnagyobb örömére a fia, Vilmos és családja is hazalátogatott Ausztriából a századik szülinapra, és feledhetetlenné tették számára ezt a napot.

A Magyar Szóban mindig talál magának olvasnivalót
A Magyar Szóban mindig talál magának olvasnivalót

Piroska néni Törökfaluban született 1922. január 8-án. Házasságából két gyermeke született, egy lánya és egy fia. Lánya sajnos 2013-ban meghalt, fia pedig már akkor is Ausztriában élt, így került ő Mónikához. Az életében sok minden történt, voltak szép és kevésbé szép részek is. Ötvenéves volt például, amikor Ausztriába költözött, és ott vállalt munkát. Főleg kávéházban dolgozott, 13 évet élt ott, majd amikor már jogosult volt a nyugdíjra, hazaköltözött Tornyosra.

– Mónikát a Jóisten küldte nekem, ő mindig vigyáz rám. Mindenben a segítségemre van, elvégzi a házimunkát, valamint a különböző ügyeimet is elintézi bent a városban. Amikor szép kint az idő, akkor mindig sétálunk egyet az utcában vagy az udvarban – mesélte Piroska néni.
Az idős asszony a korához képest igen jó egészségnek örvend, nincs semmiféle betegsége. Egyedüli nagy baja, hogy a lábai már nagyon fájnak, ezért nehéz mozognia. A közös sétákat úgy oldják meg, hogy Piroska néni egyik kezével kapaszkodik Mónikába, másik kezével pedig a botját fogja. Jól bevált módszer ez úgy a házon belül, mint kint a szabadban. Mindennapjait igyekszik sokszínűvé tenni, sokat olvas, vagy a televíziót nézi. A Magyar Szót is szívesen forgatja, a lap addig nem hagyhatja el a szobáját, amíg azt ő ki nem olvasta. Régebben rendszeresen kézimunkázott is, azt nagyon szerette, de a kezei már nem bírják a folyamatot. Sajnos amióta felütötte fejét a koronavírus, kevesebbet jár el otthonról, és kevesebb látogató is érkezik hozzá, viszont előtte megvolt a heti rutinja. Hétfő délutánonként a nőegyletbe járt kézimunkázni, keddenként a nyugdíjas-egyesületbe az ismerősökkel, barátokkal találkozni, csütörtökönként és vasárnaponként pedig a szentmisére a helyi templomba, és mindenhová Mónika vitte el.

Piroska néni kérdésünkre elmondta, hogy igen jó az étvágya, és nem más a kedvenc étele, mint a krumplis tarhonya paprikával és sok paradicsommal.
– Ebből aztán igazán jót tudok enni. Ha ez van ebédre, mást már nem is kívánok aznap. Egyébként keveset vacsorázom, némi kekszet, esetleg egy kis teát – mesélte a néni.

A sok virágcsokor azt a szeretetet jelzi, amit Piroska néni iránt éreznek a falubeliek
A sok virágcsokor azt a szeretetet jelzi, amit Piroska néni iránt éreznek a falubeliek

A századik szülinapi tortájából minket is megkínált, ami nagyon finom volt. Elmondása szerint nem igazán édesszájú, inkább a jófajta kolbászt részesíti előnyben. Ha már a tortánál tartunk, az volt a kívánsága, hogy 100 darab gyertya legyen rajta, valamint 100 darab vörös rózsából álljon a virágcsokra, és hogy a 100 tagú cigányzenekar zenéljen a szülinapi ünnepségén. A háromból kettőt gondozójának, Mónikának sikerült is a szombati eseményre megszerveznie, a cigányzenekart pedig egy szintetizátoros zenész helyettesítette, aki minden zenei kívánságát leste Piroska néninek. A kanyargó Tisza partján című kedvenc nótáját is eljátszotta neki. Elmondása szerint amikor éjszakánként nem tud elaludni, ami sajnos sokszor előfordul, akkor imádkozik, és ezt a nótát dúdolja magában.

– Nagyon jól éreztem magam a századik születésnapomon, minden nagyon szép és jó volt, és nem tudok elég hálás lenni ezért a szép ünnepségért. Rengeteg ajándékot és még több virágot kaptam, amelyekben azóta is gyönyörködöm. Az pedig külön öröm volt számomra, hogy a családom is itt volt – fogalmazott Piroska néni.
A szombati eseménnyel azonban nem ért véget a hétvégi ünnepségek sorozata, hiszen vasárnap a helyi templomban a szentmisén is köszöntötték őt a falu apraja-nagyja előtt. Gratulált és jó egészséget kívánt neki Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint Baráth Gábor plébános és a helyi közösség tisztségviselői is, amitől szintén nagyon meghatódott.
Mielőtt elbúcsúztunk tőle, minden szépet és jót, erőt, egészséget kívántunk Piroska néninek, és megígértük neki, hogy meglátogatjuk a százegyedik születésnapján is!