2022. május 16., hétfő

Mindenkit megszólító, szenvedélyes produkció

A új esztendő első bemutatója az Újvidéki Színházban

Fjodor M. Dosztojevszkij regényét sokan A félkegyelmű címen olvasták. A színpadi változat bemutatóját, Az idióta című előadást holnap 19 órakor láthatja a székvárosi közönség az Újvidéki Színház nagytermében.
A hétszáz oldalnyi klasszikus híres orosz művet Andrej Cvetanovszki, az előadás szkopjei vendégrendezője, továbbá Lénárd Róbert, a színház művészeti vezetője és a Miskin herceget játszó Pongó Gábor alkalmazta színpadra.
A holnapi izgalom előtt szerepéről faggattuk Ozsvár Róbert, Crnkovity Gabriella, László Judit és Pongó Gábor színművészt.

Ozsvár Róbert
Ozsvár Róbert

„Könnyen megtaláltam magamban Rogozsint”

Ozsvár Róbert: – Rogozsin nem született arisztokratának. Ki nem állja őket, fittyet hány a formalitásokra. Megörökli apja vagyonát, ezáltal lesz milliomos. Bárdolatlan, nyers, indulatos, temperamentumos, könnyen és sűrűn változik a hangulata örömből haragba. Eszméletlenül szerelmes Nasztaszjába, és mindent megtesz azért, hogy feleségül vegye. A kapcsolatuk azonban „se veled, se nélküled” jellegű. A lány is nehéz sorsú, ő is provokálja és meg akarja büntetni azokat az embereket, akik tönkretették. A nehéz múltú Rogozsin magának akarja Nasztaszja szívét. Szenvedélyes férfiként felforgat mindent, bármi áron el akarja érni a célját. Ebbe a mindent elsöprő szerelembe csöppen bele Miskin herceg, aki hasonló érzéseket táplál Nasztaszja iránt, így lesznek Rogozsinnal vetélytársak. Ugyanakkor e két ellentétes személyiség között furcsa módon barátság szövődik, ami később testvéri szeretetté erősödik.

Könnyen megtaláltam magamban Rogozsint, ugyanazon a hőfokon égünk mind a ketten. Nagy öröm számomra, hogy a szerep megformálásához saját tulajdonságaimból és milyenségemből meríthettem.
A próbafolyamat izgalmas és stresszmentes volt. Külön pozitívum, hogy a rendező korban közel áll hozzám, ezáltal könnyen szót értettünk egymással, egy hullámhosszon voltunk. A konkrét instrukciók mellett a kísérletezésre is nyitott volt.

Akit becsaptak, félreneveltek, kihasználtak

Crnkovity Gabriella
Crnkovity Gabriella

Crnkovity Gabriella: – Nasztaszja Filipovnát láthatjuk őrültnek, elvetemültnek, kegyetlennek, de vidámnak is. Sok mindent meg kell tudnunk róla, és elgondolkoznunk, miért vált olyanná, amilyen. Ha sikerül megérteni a belső világát, akkor egyértelművé válik, mi történik az olyan emberrel, akit már gyermekkorában becsaptak, félreneveltek, kihasználtak… Milyen felnőtté válnak azok a gyerekek, akiket bántalmaznak. „Ma láttam először embert” – mondja, amikor Miskinnel találkozik, mivel férfi azt látja benne, ami ő valójában. Nasztaszja érzi, hogy az élete valószínűleg megváltozna egy ilyen jó ember mellett. A világban mindenki meg van fertőzve hatalomvággyal, önzőséggel, mindenki csak magának akar valami többet, és nem gondol a másikra. Miskin az egyetlen, aki nem így él, aki tiszta. A lány ilyen értelemben szereti meg Miskint, viszont azt is tudja, hogy ő ilyen embert nem érdemel meg. Miskint nem akarja bántani, de bántja pont azért, mert nem akarja bántani.Hálás vagyok, hogy megkaptam ezt az izgalmas, érdekes szerepet. Mintha már találkoztam volna Nasztaszjával! Néha az az érzésem próba közben, hogy amikor kedve szottyan, akkor jelen van, amikor meg nincsen kedve, akkor csak magam maradok a színpadon. Amikor pedig ott van, akkor átveszi a szerepet, a vezetést rajtam is.

„Szerethetővé alakítom a dacos lányt”

László Judit
László Judit

László Judit: – Aglaja nagyon kedves, ugyanakkor meglehetősen elkényeztetett lány. A saját társadalmi rétegéhez tartozó udvarlók nem vonzzák. A szeretetéhség hajszolja bele egy nem föltétlenül szerelmi kapcsolatba Miskin herceggel. Reménykedik, hogy vele kiszabadulhat az arisztokraták unalmas hétköznapjaiból. Tűzön-vízen keresztülviszi az akaratát, de sajnos számára nincs kiút a fásult egyhangúságból.
A regény olvasásakor elég antipatikusnak találtam Aglaját. Törekedtem egy kicsit ártatlanabbá, szerethetőbbé tenni, hogy azonosulhassak vele, és megtaláljam az igazát. Még keresgélek néhány jelenetben, hogy a megszólalások ne legyenek ugyanolyanok, vagy biztos olyanok legyenek, amilyeneknek lenniük kell. Bízom benne, hogy a közönség is úgy szereti majd Aglaját, ahogy az én szívembe is belopózott a próbák során. A színész számára ajándék, ha jól érzi magát az adott karakter bőrében.

„Nyitva áll a szívem-lelkem”

Pongó Gábor
Pongó Gábor

Pongó Gábor: – Dosztojevszkij „pozitív szépséget” kívánt megformálni Miskinben, de tragikus és komikus vonások váltakoznak benne. Az ellentmondásosnak tűnő figura nem átlagos szociális közegben élt, nevelkedett. Nem naiv, hanem tapasztalatlan. A jóságot látja meg az emberekben, annak ellenére, hogy ők álcát tesznek maguk elé. Kérdés, hogy a mai világban lehet-e kizárólag pozitívnak lenni.

A próba jeleneteiből
A próba jeleneteiből

Hogyan történik az, hogy Miskin előtt, az ismeretlen ember előtt egyszer csak megnyílnak az emberek, elkezdenek beszélni az érzelmeikről, az érzéseikről? Empatikus ember, megérzi a problémát, együttérez velük… Eleve segítséget jelent számukra, hogy kitárhatják előtte a problémáikat.
Furcsa Miskin kettős szerelme Nasztaszja iránt és Aglaja iránt. Könnyebb eljátszanom Miskin szerepét, mint megmagyaráznom. Gyermekien tiszta és őszinte. Svájcban nevelkedett. S amíg gyógyították, az idejét gyerekek társaságában töltötte. Dosztojevszkij epilepsziás betegségét beleírta Miskin figurájába.
Az előadás egyik jelenetében, egy estélyen bemutatják a herceget, aki monológot mond, a szöveget a regényből állítottam össze. Közvetlenül és közvetetten is nemcsak az orosz társadalomról és nemcsak az arisztokráciáról szól, hanem valójában érint minden embert. A herceg fölteszi a kérdést: „Ember, megvan mindened, de mi a bajod?"

A próba jeleneteiből
A próba jeleneteiből

Miskin tisztaságának a megformálása volt a legnehezebb. Nagyon várom a bemutatót, mert feszegetem a határaimat. Nyitva áll a szívem-lelkem – ami szerintem Miskin szerepéhez kell. A próba után azonban nem biztos, hogy az engem körülvevő világot be tudom fogadni nyitott szívvel-lélekkel. Az állandóan „kinyitom-becsukom dolog” már fárasztó, amióta benne vagyunk ebben a próbafolyamatban. Egy hónapja már nem hallgatok híreket, nem tudom, mi történik a világban. Azt érzem, nagyon sérülnék, hogyha a családomon kívül foglalkoznék még a világgal. Ha az életben eddig törekedtem jó ember lenni, elmondhatom, Miskin még jobb embert faragott belőlem. Az előadásban nagyon kedvelem a kijelentését: „Bűnösök vagyunk, de ilyen az ember. Bűnt követ el, bűnhődik, megbánja. Jó akar lenni, ismét vétkezik, de az a fontos, hogy törekedjék a jóra.”

Minden jelenet a maga fényében

A „fényezés” előtt: Marko Radanović világosító és Andrej Cvetanovszki rendező
A „fényezés” előtt: Marko Radanović világosító és Andrej Cvetanovszki rendező

A próbafolyamat utolsó stádiumában Andrej Cvetanovszki rendező irányításával került sor az előadás „fényezésére”.
– A színpadon most még minden komor. Jelenetről jelenetre haladunk. Mindegyiknek megvan a maga fénye. Amit a rendező elképzel, azt fénnyel fejezzük ki. Minden életre kel, művészien formálódik, különleges kifejezést kap – összegezte a közös alkotómunkát Marko Radanović világosító.
A bemutatón Pongó Gábor, Crnkovity Gabriella, Ozsvár Róbert, László Judit, Krizsán Szilvia, Német Attila, Ferencz Ágota, Gombos Dániel, Banka Lívia, Giricz Attila, Szalai Bence, Kőrösi István, Huszta Dániel, Magyar Attila és Faragó Edit színművészek, valamint Dudás Dániel, Dupák Fanni, Horváth Blanka, László Roland, Tóth Dániel és Szabó Regina, az újvidéki Művészeti Akadémia hallgatói fogják a nagyszínpadon megmutatni Dosztojevszkij regényhőseinek karakterét. Olyan szenvedély munkálkodik ezekben a figurákban, amit nem lehet kevésbé intenzíven játszani és megmutatni. A nézőt a szenvedélyes játékunk kell, hogy megfogja – fogalmazott László Judit.

A próba jeleneteiből
A próba jeleneteiből

A közönség elsősorban a szerelmi szálak miatt fogja kedvelni az előadást, az olyan konfliktusok miatt, amelyek a mindennapi életben is jelen vannak. A maga korában játszódó történet ugyanakkor boncolgatja a vallás témáját, és azt, hogy vajon a Messiás ma ki tud lenni, és az emberek milyen változásokon mennek keresztül, amikor találkoznak ilyen személlyel – mondta Ozsvár Róbert.