2022. május 21., szombat
AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA (26.)

Az Ügyészségi Főtanács tagjainak mandátuma, és az Ügyészségi Főtanács elnöke és alelnöke

Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum (aktus) huszonhatodik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 164. szakaszát (Az Állami Ügyészi Tanács jogállása, összetétele és megválasztása) érinti, míg tartalmilag ugyanezen szakasz ötödik bekezdését, azzal, hogy az említett módosító indítvány rendelkezéseinek java része teljesen új alkotmányos rendelkezésnek minősül.
A 164. szakasz ötödik bekezdése a következőképpen fogalmaz a hivatalos fordítás értelmében:
Az Állami Ügyészi Tanács tagjainak megbízatási ideje öt évig tart, a tisztségbeli tagok kivételével.
A huszonhatodik módosító indítvány Az Ügyészségi Főtanács tagjainak mandátuma, és az Ügyészségi Főtanács elnöke és alelnöke címmel épülne be az Alkotmányba, a következő szöveggel:
Az Ügyészségi Főtanács tagját öt évre választják meg.
Ugyanazt a személyt nem választhatják meg újból az Ügyészségi Főtanács tagjává.
Az Ügyészségi Főtanácsnak elnöke és alelnöke van. Az Ügyészségi Főtanács elnökét az Ügyészségi Főtanács választja meg az ügyész tagok közül, míg az alelnököt azok a tagok közül, akiket a Nemzetgyűlés választ meg, öt évre.
A megbízatási idő lejárta előtt az Ügyészségi Főtanács tagjának a mandátuma saját kérelmére szűnik meg, vagy ha bűncselekmény okán legkevesebb hat hónapos fegyházelzárásra ítélik. Az ügyész tagnak az ügyészi tisztség megszűnésével is megszűnik a mandátuma, míg a nem ügyész tagnak abban az esetben is, ha tartósan elveszíti az Ügyészségi Főtanács tagja tisztségének a végzéséhez szükséges képességét.
Az Ügyészségi Főtanács tagja mandátumának a megszűnéséről az Ügyészségi Főtanács határoz. A határozat ellen az Alkotmánybíróságnál lehet fellebbezni, ez kizárja az alkotmányjogi panasz benyújtására való jogot.
Jelenleg kizárólag az Állami Ügyészi Tanácsról – az alkotmánymódosítás elfogadása esetén ezt a szervet neveznék Ügyészségi Főtanácsnak – szóló törvény rendelkezik az elnök és az alelnök tisztségéről. Utóbbi előírja, hogy a köztársasági ügyész, tisztségéből kifolyólag egyben a tanács elnöke is. Ez a törvény pillanatnyilag az elnökhelyettes tisztségét ismeri, és előirányozza, hogy azt az ügyészek és ügyészhelyettesek, mint választott tagok, köréből a tanács választja meg. A megbízatási idő lejárta előtti, tisztségből való felmentésről, illetve eltávolításból eddig szintén az említett törvény rendelkezett részletesebben, ezt a kérdést nem emelték alkotmányos szintre.
A huszonhatodik módosító indítvány indoklása szerint a javasolt megoldásokkal sikerülne egyensúlyt teremteni az Ügyészségi Főtanácson belül, tekintettel arra, hogy a szerv elnöke az ügyész tagok közül kerülne ki, míg alelnöke a Nemzetgyűlés által megválasztott tagok közül, utóbbiak pedig a kimagasló jogászok kategóriájából, azaz csoportjából kerülne ki.