2022. május 20., péntek

Stabil munkaerőpiaci helyzet

Elemzői vélemény szerint közel a teljes foglalkoztatottság Magyarországon

Tavaly novemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az előző havinál, de 45 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A szeptember-novemberi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 687 ezret tett ki, 70 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely a háromhavi mozgóátlagot tekinti fő mutatónak, a becsült havi adatokkal szemben.

„A magyar munkaerőpiacon kedvező tendenciák mutatkoznak, a munkaerőpiac stabil helyzete állandónak tekinthető, ezek mögött kormányzati támogatások, intézkedések sora húzódik" – hangsúlyozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Bodó Sándor kiemelte, hogy jelentős kormányzati beruházások mellett a munkahelyek megtartására és újak teremtésére állami támogatási programok indultak, amelyek több száz ezer főt érintettek. Ezek a programok azt szolgálták, hogy a munkaerőpiacon a stabil helyzet állandóvá váljon. Úgy fogalmazott, hogy a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, a versenyszféra tudja fogadni a munkavállalókat.
A teljes foglalkoztatottság közelében áll a munkaerőpiac, és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat. A további gazdasági fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai adatok alapján.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a foglalkoztatás Magyarországon továbbra is magas. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve érdemben növekedett tavaly novemberben, míg az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben csökkent, s ebben szerepe lehetett a feldolgozóipar gyengélkedésének az alapanyaghiány miatt. A vírus miatt korábban külföldön állásukat elvesztettek jelentős része nem tért vissza, inkább itthon helyezkedtek el.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 4,0, az idén pedig 3,2 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelymegőrzéshez – tette hozzá.
Az év végére újra elérkezett a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Az újra megjelenő és várhatóan fennmaradó munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt kialakult aggodalmakat is. Várhatóan 2022-őt is növekedéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac, bár a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat.