2022. május 17., kedd

Elpárolgóban a pezsgőmámor

Szakmai szempontból 2022 valódi hullámvasút lesz, írta az egyik lap éves horoszkópjában, amelyben még arra is figyelmeztettek, hogy ebben az évben semmiféleképpen ne keveredjek összetűzésbe a felettesemmel. Ez a szakmai fejlődés éve lesz, semmi nem tartóztathat fel a siker felé vezető úton, kecsegtetett a másik lap. A harmadikban arra figyelmeztettek, hogy gondjaim lesznek a légzőszervrendszeremmel, míg a negyedikben arra kértek, hogy figyeljek oda az emésztőszervrendszeremre. A bőség zavarában egyedül Baba Vanga a biztos pont, neki legalább nincsen konkurenciája. Ő egyébként annak idején azt jósolta, hogy 2022 egy új világjárvány éve lesz, de abban is biztos volt, hogy idén földönkívüliek érkeznek bolygónkra. Azt nem tudhatom, hogy az országos napilapok és magazinok megszokásból közlik-e évről évre december végén Baba Vanga és a csillagjósok aktuális prognózisait, vagy ezek a tartalmak iránt valós érdeklődés jellemző. Amennyiben ez utóbbi feltételezés jár közelebb a valósághoz, a jövőbe látás képességének hiányában is feltételezhetjük, hogy 2022-ben sem valószínű érdemi előrelépés az ideális esetben az észérvekre támaszkodó, a társadalom egészét befolyásoló döntések meghozatalakor.

ÉRDEK-MÉRLEG

Ha elhagyjuk a paranormális jelenségek világát és az általánosan elfogadott tudományágak szakértőinek a becsléseire összpontosítunk, arra a megállapításra juthatunk, hogy akármennyire is hajlamos a többség az év végi pezsgőmámorban hiú ábrándokkal áltatni magát, a következő év semmivel nem lesz gondtalanabb az előzőnél, vagy azt megelőzőnél. Habár két évvel ezelőtt még több kutató is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a koronavírus-járvány 2021 végéig befejeződik, ez nem történt meg, sőt. Az omikron Európa és a világ legtöbb országában minden eddiginél nagyobb járványhullámot generált, a mutatók nemrégiben Szerbiában is elkezdtek növekedni. A kutatók egy része továbbra is egyetért azzal kapcsolatban, hogy amennyiben globális szinten, illetve az egyes országokban az átoltottsági arány meghaladja a legalább 80 százalékot, sem az omikron, sem az esetlegesen később kialakuló mutációk okán nem nehezedik az eddigiekhez képest súlyosabb teher az egészségügyi rendszerekre, de a halálozási mutatók sem kezdenek drasztikusan növekedni. Arról, hogy az ennél jóval alacsonyabb szerbiai oltási arány milyen folyamatokat generálhat, egyelőre még a jósok is hallgatnak.

A Stratfor becslése szerint a világ legtöbb országa 2022-ben a Coviddal való együttélés stratégiáját próbálja meg gyakorolni, azaz egyensúlyt teremteni a lakosság egészségvédelme és a gazdasági érdekek között, hiszen a huzamosabb ideig tartó zárás gazdaságromboló következményeit már egyre nehezebben tudják kompenzálni. Ilyen szempontból Szerbiára akár úttörőként is tekinthetünk, azzal, hogy az említett érdek-mérleg egyensúlya igencsak vitatható.

JÖN A PÉNZ, MEGY A PÉNZ

Év végén egymást követték a sajtótájékoztatók, amelyek során az idén esedékes béremelésekről számoltak be a tisztségviselők. A közszférában 7 százalékos béremelés esedékes, a katonaság kötelékében szolgálók, valamint az egészségügyi dolgozók és a szociális ellátórendszerben dolgozók 8 százalékos béremelésre számíthatnak. A kötelező legkisebb órabér a tavalyi 183,93 dinár helyett idén 201,22 dinár lesz, míg a bejelentések szerint az új elszámolási módszer okán a nyugdíjaknak 5,5 százalékkal kellene növekedniük. A gazdasági és a pénzügyi szakértők mindezzel párhuzamosan, mint mindig, az ünneprontó szerepében tetszelegve, rámutattak, hogy az infláció feltehetőleg idén is velünk marad, így a bejelentett béremeléseket szinte meg sem érezzük. Az év utolsó napján közzétett statisztikai mutatók értelmében az éves infláció 7,8 százalékot tett ki. Egyes szakértők szerint még van esély megfékezni, majd az idei év közepétől visszaszorítani az inflációt, amelyik, az elmondások szerint, ezúttal java részt „behozatali”, azaz az energiahordozók, valamint az élelmiszer és a szállítás globálisan rekordszintű magas ára miatt alakult ki, mások szerint viszont további növekedés lesz jellemző.

A becslések szerint a villanyáramért idén nemcsak a gazdasági szubjektumoknak kell többet fizetniük, hanem feltehetőleg márciusban a lakosság számára is növelik annak árát. A jövedéki adó ütemezett növelésével összhangban a dohányipari termékekért is többet kell majd fizetni, de számos helyi önkormányzatban a vagyonadó is növekedni fog.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Polgártársaink bizonyos csoportjai idén is számíthatnak az állam támogatására, a nyugdíjasoknak például 20 ezer dináros egyszeri segélyt ígértek, a 16 és a 29 év közöttieknek 100 eurósat, míg az egészségügyben dolgozók 10 ezer dinárra számíthatnak. A szakértők ennek a témának a tekintetében szintén örömrontók voltak és rámutattak, hogy az államkasszában nincsen elegendő pénz, így az állam feltehetőleg további eladósodás által fedezi ezeket a kiadásokat, ezt pedig, értelemszerűen, a polgárok fizetik vissza. A szakértők szerint sokkal nagyobb és mindenki által megérzendő haszon származna például a nagyberuházásokból. A közvetlen támogatásnak esetleg akkor lenne értelme, ha annak kedvezményezettjei ugyanazon szociális csoportból kerülnének ki, vélik többen is.

Az Euribor változásainak kitett hitelek felhasználóira szintén rossz hírek várhatnak, a szakértők szerint a tavaly év végén kezdődő folyamatok tükrében szinte már biztos, hogy a több éves csökkenés, illetve stagnálás után elkezd növekedni az Euribor, ennek következtében pedig a hitelek törlesztő részlete is. A témában jártasak egyedül abban nem biztosak, hogy erre mikor kerül sor, a legtöbben kétlik, hogy már az év első felében.

URNALÁTOGATÁS ÉVE

Az előzetes bejelentések szerint Szerbia polgárai két különböző időpontban három különböző kérdésben fejthetik ki véleményüket, míg a belgrádiak négyben. Az első szavazás referendum lesz, ezt január 16-án tartják meg, és arról kérdezik majd a polgárokat, hogy támogatják-e az alkotmány módosításáról szóló aktust. Mivel az érvényességi küszöb intézménye törlésre került, a népszavazás mindenféleképpen érvényes lesz, ami pedig a többség hangulatát illeti, a referendum-kampányhoz való eddigi hozzáállásból kiindulva feltételezhetjük, hogy a polgárok többsége nem a javasolt, az igazságügyi rendszer területét érintő módosítások milyensége, hanem politikai meggyőződése alapján dönt arról, hogy az igent, vagy a nemet karikázza majd be a szavazólapon. Referendumkampány eddig valójában nem is volt, szinte senki nem vette a fáradságot, hogy közérthetően elmondja a polgároknak, pontosan mi mire, illetve milyen céllal módosulna az alkotmányban, vagy legalább megismertetni őket a javasolt módosítással. A hatalom egyedül azt tartotta fontosnak közölni a polgárokkal, hogy amennyiben Szerbia európai uniós csatlakozását támogatják, akkor részt vesznek a referendumon és igennel szavaznak, míg az ellenzéki tömörülések, valamint az azokkal szimpatizáló elemzők és jogi szakértők a nemmel való szavazásra buzdítják a polgárokat. Utóbbiak érve szerint a referendumra valójában előválasztásként is tekinthetünk, így a nemmel való szavazással a hatalom ellen adják le voksukat a polgárok.

Amennyiben minden a bejelentések szerint alakul, április 3-án elnökválasztást, előrehozott parlamenti választást, valamint belgrádi városi választást tartanak. Habár egyelőre minden politikai szereplő megpróbálja fokozni a feszültséget, szinte biztosra vehető, hogy a Szerb Haladó Párt elnökjelöltje Aleksandar Vučić lesz, a párt ehhez kapcsolódó hivatalos bejelentése január végén esedékes. A Szerbiai Szocialista Párt hagyományosan az Egységes Szerbiával koalícióban mérettetné meg magát, egyedül arról nem döntöttek még, hogy pontosan mely választások tekintetében indítanak önállóan listát és melyek tekintetében olvadnak be a haladókhoz.

A Szabadság és Igazságosság Pártja, a Néppárt és a Demokrata Párt köré tömörülő ellenzéki csoportosulás szintén január második felében tervezi bejelenteni, hogy kit jelöl az államfő, valamint Belgrád polgármesterének tisztségeire, míg a korábban elmondottak szerint a köztársasági listavezető Marinika Tepić lesz. A Nebojša Zelenović vezette Együtt Szerbiáért a Ne davimo Beograd és az Aleksandar Jovanović Ćuta vezette Környezetvédelmi Felkelés mozgalmakkal kötött megállapodást a választásokon való részvételről. Utóbbi tömörülés az elnökválasztás tekintetében a legszélesebb ellenzéki összefogást tartja indokoltnak. Még egy ellenzéki tömörülés alakult, a Saša Radulović vezette Elég volt – Szuverenisták mozgalom és Milan Stamatović Egészséges Szerbia elnevezésű pártjának megállapodása mentén.

Mint az az előbbiek alapján is egyértelművé válik, az eddigiekben szinte minden politikai szereplő kizárólag azzal foglalkozott, hogy ki kivel köt választási szövetséget, de a támogatottságot mérő közvélemény-kutatások is egymást követték. A programokról és a tervekről egyelőre édeskeveset hallhattak a polgárok, így feltehetőleg az április 3-i választásokat, ha nem is formálisan, de tartalmilag mindenfélekőppen referendumnak minősíthetjük, amelyik arról szól majd, hogy ki támogatja Aleksandar Vučićot és ki nem. 2022 tehát az az év lesz, amikor a referendum elnök- és parlamenti választás lesz, az elnök- és a parlamenti választás pedig referendum.