2022. május 16., hétfő

A milliókat mozgató luxusvárosrész

A Belgrád a vízen, minden kétséget kizáróan, a főváros, és talán az egész ország leggyorsabban fejlődő projektuma. Az elmúlt egy évben kapcsoltak nagyobb ütemre, alig pár év alatt egy külön városrésszé vált, amelyik tovább fejlődik, duzzad megállíthatatlanul.

A projektum megvalósítására létrehozott Belgrade Waterfront vállalat adatai szerint 7 befejezett lakótömbbel és 1500 befejezett, eladott és belakott lakással zárták az évet. Érdekesség, hogy az országos szerencsejáték során éppen azt hangsúlyozták, hogy a borítékolt számlákból kisorsolt szerencsés lakástulajdonos a 3000. lakás tulajdonjogát vehette át.

Egyébként legalább ennyi lakótömb épül még, mégis annak ellenére, hogy csillagászati (sok esetben 5–10 ezer euró négyzetméterenként) áron kelnek el a lakások, illetve az egyik legsikeresebb projektumként mutatják be a luxus városrészt, a NIN hetilap milliós veszteségről számol be.

A Belgrád a vízen projektumot, azaz a luxuslakások építését számos botrány előzte meg, amelyek közül a legnagyobb éppen a Hercegovina utcában történt, amikor álarcos testőrök jelenlétében megjelenő munkagépek, erőszakos módon, az éj leple alatt romboltak le magánobjektumokat. Amiért azóta sem vontak felelősségre senkit sem. Közben az is kiderült, hogy a Száva folyó partján, a korábban mocsaras területen nem sikerült teljes mértékben elvégezni a vízszigetelést, így a földalatti parkolókban meg-megjelenik a talajvíz, és a szennyvízelvezetés, illetve szennyvíztisztítás sem követi a városrész rohamos fejlődését.

(Fotó: Miklós Hajnalka)

Belgrád város 177 hektár területet és a hozzá járó infrastruktúrát adta az állam 32 százalékos részvényéért az arab-szerb Belgrade Waterfront közös vállalatban. Miközben az Egyesült Arab Emírségekből származó Eagel Hills 80 millió eurót ruházott be a projektumba és megkapta a projektum 68 százalékos tulajdonjogát.

Goran Vesić, Belgrád város polgármester-helyettese a napokban a Belgrade Waterfront vállalat 100 milliós adósságára mutatott rá, mondván, hogy a vállalat azt majd közhasznú infrastruktúra (parkok, terek, utcák, óvodák, iskolák, színházak...) kiépítésével törleszti a város felé, és ezt követően ez az infrastruktúra a város tulajdonát képezi majd.

A NIN ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a Belgrade Waterfront vállalat, illetve két 2017-ben létrehozott leányvállalata, a BW Galeria és a BW Kula (Torony) 2020-ban 18 millió eurós hiányt jegyzett, illetve, hogy 2021 végén 25 millió eurót kell visszafizetnie a vállalat többségi tulajdonosának.

A hetilap, levezetve a vállalatok adósságát, rámutatott, hogy amíg a BW Galeria 1357,4 millió dinár mínusszal, a BW Kula 409,4 millió dináros veszteséggel zárta a 2020-as évet, vagyis a három vállalat összesen 17,8 millió euróval túllépte a bevételt. A NIN cikke szerint az elmúlt 6 évben (amióta létrehozták az arab–szerb vállalatot) a közös vállalkozásból semmilyen haszna nem származott az országnak, kivéve, hogy az eladott lakások után megfizettette az adót.

Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a BW Galeriát, a Belgrád a vízen projektum nagy bevásárlóközpontját 2021 elején nyitották meg. Azóta sem működik teljes kapacitással, hiszen mind a mai napig vannak olyan üzlethelyiségek, amelyek várják a bérlőket. A BW Kula esetében pedig a városrész szimbólumaként emlegetett torony még épül. Már elérte a szükséges magasságát, az ablakok is a helyükre kerültek, már csak a belső tér munkálatai folynak.

A Belgrade Waterfront az eladott, lefoglalt lakásokból, üzlethelyiségekből befolyó összeget a projektumba, vagyis az építkezésbe forgatja vissza, ám amíg Szerbia egyelőre a kiadásokkal küzd, úgy tűnik, az arab fél profitál a legtöbbet, hiszen amellett, hogy a 2021-es év végén a vállalatnak 25 millió eurót kellett visszafizetnie, a projektum fejlődése után is további kötelezettsége van a Belgrade Waterfrontnak az Abu Dabi-i vállalattulajdonos felé, 2020-ban 4,7 millió eurót, 2019-ben pedig 2,5 millió eurót fizetett ki ezen a címen.

Így amíg az épületek egyre-másra épülnek, és a projektum egyre nagyobb jelentőséggel van a város életében, hiszen a városi tömegközlekedési csomópontokat is ehhez idomították, a pénzmozgások kusza szálait csak azok tudják összefogni, akik mozgatják.