– Tavaly novemberben az éves összevetésben számított infláció 7,5 százalékos volt, ám a szegényebb háztartásokra már 10–15 százalékos pénzromlás nehezedett. Az infláció felgyorsulásának Szerbiában igen kifejezett szociális vetülete van, ugyanis az utóbbi egy évben legnagyobb mértékben az élelmiszer és az energiahordozók drágultak, márpedig a szegényebb polgárok éppen ezekre a termékekre költik bevételük legnagyobb részét – magyarázta a Nova lapnak Pavle Petrović, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professor emeritusa, a Költségvetési Tanács (Fiskalni savet) elnöke.
Véleménye szerint a szociális problémákat nem lehet úgy megoldani, hogy a kormány árstopot rendel el a gazdaságnak. Az alaptermékek nem azért drágulnak, mert a termelők ezeken akarnak extraprofitra szert tenni, hanem mert emelkednek a költségeik.
Pavle Petrović (Fotó: Beta)
„Ha az alapvető élelmiszerek árát csak 60 napra fagyasztják be, nem valószínű, hogy hiány alakul ki, hiszen rövid távon a termelőnek az a fontosabb, hogy megtartsa piaci részesedését, akár veszteség árán is. Ha azonban az intézkedést hosszabb időszakra kiterjesztik, az inputanyagok ára pedig tovább emelkedik, nem kizárt, hogy bizonyos árucikkekből nem lesz elegendő a piacon” – vélekedik Petrović, aki szerint az infláció bizonyos mértékben lassíthatja a gazdasági tevékenységet. A 2021. évtől eltérően, amikor a pénzhígulásra főképpen külső tényezők hatottak, az idén az árszínvonal alakulása jórészt a hazai gazdaságpolitikától függ.
– A pénzromlás ellenőrzés alá vonható, és ennek egyik fontos jele az, hogy az alapinfláció (az az inflációs ráta, amelyet a jegybank közvetlen irányítása alatt nem álló tételek, például az élelmiszer, az energia, a szeszes italok és a cigaretta kivonásával kapunk) aránylag alacsony, 3 százalékos szinten maradt – mondta a költségvetési tanács elnöke. Bár az előrejelzéseket hálátlan dolognak tartja, mégis úgy nyilatkozott, hogy az év elején 8 százalék körüli lehet az infláció. Szerinte az általános áremelkedés leállítása végett a kormánynak minél kisebb költségvetési hiánnyal kell gazdálkodnia, kerülnie kell a lakosság nem szelektív támogatását és az állami szektor foglalkoztatottjainak rendkívüli béremelését. Ha mind a kormány, mind a Szerb Nemzeti Bank felelős gazdaságpolitikát folytat, 2022 végére az áremelkedés visszatérhet a 3 százalék körüli szintre.
Petrović ezúttal is kiemelte: helytelennek, indokolatlannak tekinti a kormánynak azokat az intézkedéseit, melyekkel nem célirányosan, hanem válogatás nélkül mindenkit egyformán pénzbeli támogatásban részesít. „A nagykorú polgárok és külön a nyugdíjasok egyszeri segélyére 2020-ban és tavaly már mintegy 1,3 milliárd eurót fizettek ki, a nyugdíjasok februárra bejelentett, 20 000 dináros támogatására pedig újabb 290 millió euróra lesz szükség. Ha tehát mindezt összeadjuk, majdnem 1,6 milliárd eurónál tartunk, a tervbe vett négy klinikai központ építése, illetve felújítása és felszerelése viszont összesen nem kerül többe 430 millió eurónál. Aggasztó, hogy közben állandó a költségvetési hiány, tehát ezekre a segélyekre tulajdonképpen nincs is pénz, és soha nem is volt. Ahhoz, hogy a támogatásokat folyósítani tudják, az államnak előbb adósságba kellett vernie magát, ezt az adósságot pedig később az adókon keresztül éppen a támogatásban részesülő polgárok fogják törleszteni, persze kamatostul. Az ilyen intézkedések még akkor sem helyesek, ha van rájuk pénz az államkasszában. Gazdasági hatásuk minimális, viszont gyorsítják az inflációt, ami pillanatnyilag különösen veszélyes” – fejtette ki a Költségvetési Tanács elnöke.
