2024. április 19., péntek
AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA (23.)

Mentelmi jog és összeférhetetlenség

Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum (aktus) huszonharmadik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 161. szakaszát (Az ügyész és az ügyészhelyettes tisztségének megszűnése), míg tartalmilag 162. (Mentelmi jog) és 163. (Az ügyészi tisztség összeférhetetlensége) érinti.
A 162. szakasz a hivatalos fordítás értelmében jelenleg a következőképpen rendelkezik:
Az ügyész és az ügyészhelyettes nem vonható felelősségre az ügyészi tisztség ellátása során kifejtett véleményéért, kivéve, ha az ügyész, illetve az ügyészhelyettes általi törvényszegés bűncselekményét követte el.
A Nemzetgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának jóváhagyása nélkül az ügyészt, illetve az ügyészhelyettest nem lehet letartóztatni az ügyészi tisztség, illetve szolgálat ellátásában elkövetett bűncselekmény miatt indított eljárásban.
A 163. szakasz az alábbiak szerint fogalmaz:
Tilos az ügyészek és az ügyészhelyettesek politikai tevékenysége.
Törvény szabályozza, hogy mely egyéb tisztségek, hivatások vagy magánérdekek összeférhetetlenek az ügyészi tisztséggel.
A huszonharmadik módosító indítvány a Mentelmi jog és összeférhetetlenség címmel épülne be az alkotmányba. Ez ekképpen rendelkezik:
A Legfőbb Ügyész, a főügyész és az ügyész nem vonható felelősségre a tisztségének gyakorlása során kifejtett véleménye vagy a tisztsége gyakorlása során hozott döntése miatt, kivéve, ha ezáltal a bíró vagy az ügyész általi törvényszegés bűncselekményét követte el.
Az Ügyészségi Főtanács jóváhagyása nélkül a Legfőbb Ügyészt, a főügyészt és az ügyészt nem lehet megfosztani szabadságától a tisztségének végzése során elkövetett bűncselekmény miatt indított eljárásban.
A Legfőbb Ügyész, a főügyész és az ügyész tisztségével összeférhetetlen tisztségeket, hivatásokat vagy magánérdekeket törvény szabályozza.
Mint látható, a mentelmi jog vonatkozásában is kifejezésre jut az alkotmánymódosítást indokló, a javaslattevő által többször is hangsúlyozott elv, miszerint a törvényhozó hatalmat az esetleges politikai nyomásgyakorlás csökkentésének céljából megfosztanák az igazságügyi rendszer tekintetében meglévő felhatalmazásai egy jelentős részétől. Amennyiben a polgárok többsége támogatja szavazatával az alkotmánymódosítást, nem a Nemzetgyűlés illetékes bizottsága, hanem az Ügyészségi Főtanács hagyhatná jóvá az ügyészi tisztség gyakorlói tekintetében a szabadságtól való megfosztást.
A részletezett módosító indítvány indoklásának értelmében részletesen törvény szabályozza majd, hogy melyek az ügyészi tisztséggel összeférhetetlen tevékenységek vagy hivatások, illetve magánérdekek. Mint arról sorozatunkban már olvashattak, az Alkotmány végrehajtására hozott alkotmánytörvény egyebek mellett az alkotmánymódosítással érintett törvények módosítását írja elő – amennyiben a referendum sikeres lesz –, az ügyészségről szóló törvényt az említett törvény értelmében az alkotmánymódosítás hatályba lépésétől számított egy éven belül kell(ene) módosítani. Az ügyészségről szóló törvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy az ügyész és az ügyészhelyettes nem lehet politikai párt tagja, és más módon sem fejthet ki politikai tevékenységet. Mindemellett ez a jogszabály többek között azt írja elő, hogy az ügyész (az alkotmánymódosítás elfogadása esetén a továbbiakban főügyész) és az ügyészhelyettes (adott esetben a jövőben ügyész) nem tölthet be tisztséget jogszabályokat hozó szervekben, a végrehajtó hatalom szerveiben, közszolgálatokban, sem a tartományi autonómia vagy a helyi önkormányzat szerveiben, nem végezhet semmilyen fizetett köz- vagy magánhivatást, nem nyújthat térítéses jogi szolgáltatást és nem adhat tanácsot.