2024. április 20., szombat

Önámítás vagy fogadalom?

Az emberek többsége már bizonyára tett valamiféle újévi fogadalmat. Ezek általában nem eget rengető dolgok, például jövő évtől fogyózunk, többet mozgunk, leszokunk az alkoholos italról, a cigiről, jobban spórolunk, vagy bármi hasonló. Az újévi fogadalommal kapcsolatban az a baj, hogy eleve tudjuk, csak a kis százalékban betartott fogadalmak fajtájába tartozik. Kezdjük azzal, hogy miért pont újév? Attól, hogy nem 2021-et írunk, hanem 2022-t, nem fog semmi sem megváltozni. Az idő ugyanúgy telik mint előtte, és az életünk is csak akkor fog változni, ha teszünk érte. Természetesen, az igazi probléma a fogadalmakkal az, hogy sima takarózók számunkra. Valamit rosszul teszünk az életünkben, és tudjuk ezt, de mégis tovább csináljuk. Azt hisszük, hogy ha megfogadjuk, valami mágikus formulával szentesítjük a változás szándékát, és akkor az tutira úgy is lesz. Aztán jön az első megkísértés, a második, és ki tudja, hogy még a harmadiknál is ellenállunk?

Az emberek többsége tudja, hogy mi az, ami rossz az életében, valahogy mégis úgy érzi, hogy az az ő része, és nem igazán akar változtatni. Van, hogy elég durva jelzést kapunk az élettől, hogy „Hé, ideje változtatni!”, de szerencsésebb esetben elég, ha végiggondoljuk a dolgot, és változtatni akarunk. Az első estben komolyan szokták venni a változás fontosságát, mert akár az ember élete múlhat rajta, a másodikban viszont a változás egyénfüggő. Van, aki elhatározza, hogy leteszi a cigit, és másnaptól kezdve már nem dohányzik. Mások meg minden újévkor megfogadják, hogy leteszik, jönnek a nikotinos tapaszok, a nikotinos rágó, meg ki tudja mi, és két hét múlva úgy dohányzik, mintha semmit sem fogadott volna meg.

A pozitívéletmód-trénerek arra törekszenek, hogy pozitív változásokra serkentsenek, ezzel megváltoztatva életünket. A szemükre lehet vetni, hogy olyan dolgokat mondanak, amiket mi magunktól is tudunk, ha végig gondoljuk az életünket. Ez valóban így van, mi is tudjuk, hogy mi a megoldás, mert általában tök egyszerű lépésről van szó, mégsem tesszük meg. Azt hiszem, ilyenkor ér segítséget kérni, egy életmódtrénertől, egy baráttól, egy lelki embertől, bárkitől, aki motiválni tud bennünket. Ez fontos, mert az életünk csakis attól függ, hogy mi milyen irányba tereljük. És ha segítség kell ahhoz, hogy ez jó irány legyen, akkor ne szégyelljünk kérni.

Az újévi fogadalmakat meg felejtsük el. Nem valószínű, hogy a legnagyobb habzsi-dőzsi közepette, egy pezsgőtől átitatott éjszkáján kell megfogadni bármi lemondással járó dolgot. Ne ámítsuk magunkat azzal, hogy a jövő évtől minden más lesz. Akkor változtassunk, amikor felismertük, hogy az valóban szükséges!