2022. május 21., szombat
AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA (20.)

A Legfőbb Ügyész és a főügyész megválasztása és tisztségének megszűnése

Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást ismertetünk. Minden írás a módosítás érintette, még hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum huszadik, módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 158. (A köztársasági ügyész), míg tartalmilag szintén a 158., továbbá 159. szakaszát (Ügyészek és ügyészhelyettesek) érinti. A 158. szakasz a hivatalos tartományi fordítás értelmében a következőképpen fogalmaz:
A köztársasági ügyész a Szerb Köztársaság jogainak és kötelességeinek keretében ellátja az ügyészségi feladatokat.
A köztársasági ügyészt, a kormány javaslatára, a Nemzetgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságától megszerzett véleményt követően a Nemzetgyűlés választja meg.
A köztársasági ügyészt hat évre szóló időtartamra választják, és újraválasztható.
A köztársasági ügyész tisztsége megszűnik, ha nem választják újra, ha azt önmaga kéri, a törvényben előírt feltételek bekövetkeztével, vagy ha a törvényben előirányozott okokból felmentik.
A köztársasági ügyész tisztségének megszűnéséről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg, a törvénnyel összhangban; a felmentésről szóló határozatot a Nemzetgyűlés a kormány javaslatára hozza meg.
A 159. szakasz ekképpen fogalmaz:
Az ügyészi tisztséget az ügyész látja el.
Az ügyészt a kormány javaslatára a Nemzetgyűlés választja meg.
Az ügyész megbízatási ideje hat évig tart, és újraválasztható.
Az ügyészhelyettes az ügyészi tisztség ellátásában helyettesíti az ügyészt, és köteles annak utasításai szerint eljárni.
Az ügyészhelyettesi tisztségre első ízben megválasztandó személyt a Nemzetgyűlés választja, az Állami Ügyészi Tanács javaslatára.
A tisztségre először megválasztott ügyészhelyettes megbízatási ideje három évig tart.
Az ugyanabban vagy másik ügyészségben állandó ügyészi tisztséget betöltő személyeket az Állami Ügyészi Tanács választja meg, a törvénnyel összhangban.
A másik vagy felsőbb ügyészségnél állandó tisztséget ellátó ügyészhelyettesek megválasztásáról az Állami Ügyészi Tanács határoz.
A huszadik módosító indítvány A Legfőbb Ügyész és a főügyész megválasztása és tisztségének megszűnése címmel épülne be az alkotmányba:
A Legfőbb Ügyészt a Nemzetgyűlés választja meg, hat évre, nyilvános pályázatot követően, az Ügyészségi Főtanács javaslatára, valamennyi népképviselő háromötödös szavazattöbbségével, összhangban a törvénnyel.
Az Ügyészségi Főtanács egy jelöltet javasol a Nemzetgyűlésnek a Legfőbb Ügyész tisztségére.
Amennyiben a Nemzetgyűlés nem választja meg határidőn belül a Legfőbb Ügyészt, további tíz nap elteltét követően a megválasztás feltételeinek eleget tevő összes jelölt közül a Legfőbb Ügyészt a Nemzetgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész és a polgári jogvédő alkotta bizottság választja meg, szavazattöbbséggel.
Ugyanaz a személy nem választható újra a Legfőbb Ügyész tisztségére.
A főügyészt az Ügyészségi Főtanács választja meg, hat évre.
A megválasztási idő lejárta előtt a Legfőbb Ügyész és a főügyész megbízatása saját kérelmére, az ügyészség megszüntetése esetében, a főügyész tisztségének a végzéséhez szükséges képesség tartós elvesztésével, szerbiai állampolgárságának megszűnésével és a tisztségségből való felmentéssel szűnik meg.
A Legfőbb Ügyészt és a főügyészt akkor mentik fel tisztségéből, ha bűncselekmény elkövetésének okán legkevesebb hat hónapos fegyházelzárásra ítélik, vagy akkor, ha adott a felmentés törvényben szabályozott okainak valamelyike.
Az Ügyészségi Főtanács a tisztség megszűnéséről szóló határozata ellen a főügyész fellebbezhet az Alkotmánybíróságnál, ez kizárja az alkotmányjogi panaszra való jogot.
A Legfőbb Ügyész és a főügyész, akinek megszűnt a tisztsége, ügyészi tisztségben maradnak, összhangban a törvénnyel.
A módosító indítvány indoklása szerint a javasolt megoldások összhangban állnak Szerbia vonatkozó stratégiai dokumentumaival, ezért szigorították egyebek mellett a Legfőbb Ügyész megválasztásának a feltételeit – a Nemzetgyűlés nem valamennyi népképviselő, hanem valamennyi népképviselő háromötödös szavazattöbbségével választja meg. Emellett ugyanazt a mechanizmust alkalmaznák a megválasztás esetleges gátolása megakadályozásának céljával, mint a Bírósági Főtanács tagjai megválasztásának tekintetében. Külön kiemelik, hogy ugyanaz a személy csak egy mandátumban láthatná el a Legfőbb Ügyész tisztségét, de azt is, hogy egyértelműen meghatározták a jogorvoslati eszközt, amellyel az érintettek a tisztség megszűnéséről szóló határozat ellen élhetnek. A javaslattevő azt is jónak tartja, hogy a módosítást követően az Alkotmány egyértelműen rendelkezne arról, hogy a tisztség megszűnése után a Legfőbb Ügyész és a főügyészek az ügyész tisztségében maradnak. Utóbbi kérdéskörök java részét jelenleg az ügyészségről szóló törvény szabályozza, azzal, hogy például nem irányozza elő az Alkotmánybírósághoz benyújtható fellebbezés intézményét.